A víz szűrésére a professzor kialakított egy áteresztő anódot, amely szűrőként működik. Az anód egy dinamikus membrán, mely jól vezető szénszövetből készült. A baktériumok és a membrán együttesen kiszűrik a szerves anyagok 80-90 százalékát. Ezáltal a víz már elég tiszta lesz ahhoz, hogy visszakerüljön a természetbe, vagy akár további kezelés által ivóvízként kerüljön felhasználásra.
Válogatott „társaság”
Az eljáráshoz a kutató vegyes baktériumkultúrát alkalmazott, de csak olyan baktériumok kerülhettek a rendszerbe, melyek képesek a túlélésre oxigénmentes környezetben is. Ezzel biztosította ugyanis, hogy a baktériumok az elektronokat mindenképpen az elektródákon adják le, ahelyett, hogy az oxigén atomokkal tennék ugyanezt. Így a hasznos baktériumok kiválasztása nem egy természetes folyamat volt, hanem mesterségesen válogatták őket össze, viszont ezzel garantálható a folyamat hatékonysága.
Nem ez a módszer oldja meg az USA áramellátását
Az Egyesült Állomok teljes villamos energia fogyasztásának körülbelül 3-5 százalékát használják fel a szennyvízzel és a vízfogyasztással kapcsolatos tevékenységek során. A professzor úgy véli, bár a létrehozott áram mennyisége nem elegendő például egy város működtetéséhez, de képes lehet arra, hogy megtermelje egy tipikus amerikai vízkezelő üzem energiafelhasználásának jelentős részét. A víztisztítás folyamata általában köbméterenként 0,5 kilowattóra villamosáramot fogyaszt, amit a kísérletek alapján kevesebb, mint a felére lehet csökkenteni az új eljárással. Az elsődleges cél nem is az energiatermelés, sokkal inkább a szennyvízkezelés, illetve visszanyerni a tápanyagokat és egyéb erőforrásokat. A folyamat során kinyerhetőek olyan hasznos anyagok, mint például a műtrágyagyártásban alkalmazott nitrogén vagy foszfor. Zhen professzor szerint a szennyvíz csak abban az esetben hulladék, ha nem hasznosítjuk eredményesen.