CIB: Akár 4,5 százalékkal is nőhet idén a magyar gazdaság

Kiemelte: a kedvezőbb kilátások a vártnál gyorsabb, az év közepére szinte teljesen megvalósuló nyitás hatását tükrözik.

A fejlett országokhoz hasonlóan az infláció emelkedése Magyarországon is probléma, erőteljes felfelé mutató kockázatok láthatók – hívta fel a figyelmet az elemző.

Az év második felében és éves átlagos szinten is 4 százalék felett marad az infláció, jövőre pedig lassulhat az árdrágulás mértéke – ismertette a pénzintézet előrejelzését Trippon Mariann.

Az elemző felhívta a figyelmet arra, hogy az elmúlt két hónapban a Magyar Nemzeti Bank is elkezdte hangsúlyozni a kockázatokat, egyrészt a feltörekvő országokkal szembeni kockázatkerülést, másrészt a másodkörös inflációs hatásokat. Ugyanakkor emlékeztetett: a jegybank szerint az infláció megugrása egyszeri sokk lesz.

A forint árfolyama az euróhoz képest a pénzintézet előrejelzése szerint továbbra is a 355-365-ös sávban marad; az elemző szerint ennek a sávnak az „alján ingadozhat”.

A növekedés szerkezetéről beszélve Trippon Mariann elmondta, hogy az ipar egészséges hozzájárulást fog biztosítani, és az év folyamán várhatóan a beszállítói feszültségek is enyhülni fognak. A legnagyobb javulás a nagy zuhanást elszenvedett szolgáltatói szektornál várható idén, a helyreállítás azonban a turizmus-vendéglátás területén hosszabb időt fog igénybe venni – tette hozzá.

A fogyasztás a gazdasági növekedésnél visszafogottabb mértékben, 3 százalék körül növekedhet idén – jelezte az elemző. A válság idején felhalmozódott extra megtakarítási állomány nem fog teljesen eltűnni, ráadásul a moratórium kifutásával az elkölthető jövedelmek is szűkülnek – magyarázta.

Arra is kitért, hogy a gazdaságot idén és jövőre a költségvetés támogatni fogja, utána azonban a hiány visszafogására lehet számítani.

Trippon Mariann felhívta a figyelmet arra, hogy a Covid-problémán még nem jutott túl a világ, a gazdaságára nézve globális szinten kockázatot jelent az új mutánsok megjelenése. Az új esetszámok magas szinten platóznak világszinten, az oltásban élen járó országokban – Egyesült Királyság, Egyesült Államok, Magyarország – az úgynevezett nyájimmunitás elérését pedig ma már nem kínálati, hanem hajlandósági tényezők gátolják.

Az elemző újságírói kérdésre megjegyezte: amennyiben a piaci feltételek kedvezőek, sor kerülhet magyar devizakötvény kibocsátásra. Az államadósságon belül az utóbbi években jelentősen csökkent a deviza aránya, tehát bőven van mozgástér ebben a tekintetben – tette hozzá.

(MTI)

Borítókép: MTVA/Bizományosi: Róka László