Az Európai Parlament Költségvetési Ellenőrzési szakbizottsága az uniós források elköltésével kapcsolatos szabályokról rendezett vitát csütörtökön.
Daniel Freund, az EP zöldpárti képviselője kijelentette, hogy fel kell függeszteni a kifizetéseket azokban a tagállamokban, amelyekben az uniós forrásokat nem rendeltetésszerűen használják fel és nem működnek a pénzügyi ellenőrzési rendszerek sem. Megjegyezte, hogy Magyarországgal kapcsolatban ez csak egyszer fordult elő, ami meglepőnek nevezett, mert – mint utalt rá – a forrást kibocsátó uniós alap szerint 10-szer több a Magyarország felé tett országspecifikus ajánlások száma, mint más tagállamok felé. Freund hozzátette, hogy az Európai Bizottság szerint is
„nagy gondok vannak a források kezelésével Magyarországon, és egyértelműen felmerül a pénzek elcsalásának gyanúja.”
Kim Lane Scheppele az amerikai Princeton Egyetem alkotmányjogásza azt hangoztatta, hogy csak három rendelet szabályozza az uniós pénzek elköltését, amelyet könnyen kijátszhat egy olyan uniós tagállam „ahol a jogállamiságot nem veszik komolyan”.
Véleménye szerint az EU végrehajtó testületének, az Európai Bizottságnak erőteljesebben kellene fellépni a strukturális beruházási alapok kapcsán a tagállamokban. A bizottságnak emellett meg kellene vizsgálnia, hogy jók-e azok az uniós pénzkezelési rendszerek, amelyek ekkora szabadságot biztosítanak a tagállamoknak a felhasználás terén, és nem garantálják a korrupciómentességet.
Sheppele arra is felhívta a figyelmet, hogy
a jogállamiság nem pusztán egy „ködös elképzelés”,
mivel az ehhez fűződő új kondicionalitási mechanizmus hivatott kiküszöbölni az uniós forrásokkal való visszaélést. Ennek kapcsán említette a demokratikus, pluralisztikus döntéshozatalt, illetve törvénykezést, a jogbiztonságot, a végrehajtó hatalom önkényességének tilalmát, a hatékony igazságszolgáltatást, továbbá a hatalmi ágak szétválasztását.
Hadházy Ákos magyar országgyűlési képviselő a vitához való hozzászólásában elmondta: „Magyarországon a probléma gyökere a magyar polip, amit a legfelsőbb szinteken hoztak létre abból a célból, hogy módszeresen és kitervelten ellopják az uniós forrásokat."
Volt fideszes politikusként belső rálátása volt arra, hogy „milyen korrupciós módszerrel működnek az EU-pályázatok Magyaroszágon” – jelentette ki. Szavai szerint Magyarországon a sajtószabadsággal is problémák vannak. „A korrupciós ügyekről csak a még államilag fel nem számolt független média számol be, így ez ezekről szóló hírek kevés emberhez jutnak el” – fogalmazott a képviselő.
(MTI, fotó: MTI/EPA/Olivier Hoslet)
Tényleg 20 százalékkal vezet a Tisza vagy hamisít a Medián? Kivéreztetéses tervvel buktatnák meg a választások után Orbánt Brüsszelből. Mutatjuk a részleteket. Itt a Mesterterv legújabb adása.
Főszerepben a diszkóbotrányáról híres TISZA-vezér és szélsőbaloldali, magyargyűlölő antifa.
Két dolgot megjegyezhetünk elöljáróban: Krzysztof Śmiszek LMBTQ-ügyekhez és Donald Tuskhoz kötődik.
A TISZA Párt vezetője úgy változtatta meg a mentelmi joggal kapcsolatos álláspontját, ahogy épp az érdekei kívánták.
Az Európai Parlament jogi bizottsága rendkívüli ülést rendelt el.
Akad olyan képviselő a Tisza Pártban, aki agymosott népnek nevezte a magyarokat, más woke hangokat üt meg, a fővárosi frakcióvezető pedig kétes céges ügyekbe keveredett. Górcső alá vettük a párt eddigi budapesti tevékenységét és politikusainak hátterét.
Hiába hosszabbította meg a saját magáról szóló szavazást a Tisza Párt elnöke, az érdeklődés így is jelentősen visszaesett.
A Magyar Nemzet YouTube-csatornáján megtekinthető a Front Robert C. Castellel legújabb epizódja.
