Tavaly augusztusban több tucatnyi katonai drón és tankszerű robot állt munkába, hogy felkutassák a Seattle-től majdnem 65 kilométerre az épületek között rejtőzködő terroristákat.
A bevetés a DARPA (Egyesült Államok Védelmi Minisztériumának kutatásokért felelős részlege) Pentagon, kék égbolt kutatási részlege által szervezett gyakorlat volt. Ez egyike volt azon tavalyi gyakorlatoknak, melyek során azt vizsgálták, hogyan képes a mesterséges intelligencia segíteni az automatizálás kiterjesztésében, beleértve azokat a forgatókönyveket is, melyek túlságosan összetettek és gyorsak ahhoz, hogy az ember minden esetben képes legyen jól dönteni.
Az amerikai légierő múlt heti konferenciáján Micheal Kanaan, a Massachusettsi Műszaki Egyetem (MIT) Air Force Artificial Intelligence Accelerator műveleti igazgatója elmondta, hogy a mesterséges intelligencia e területen való alkalmazása még jelentős fejlesztésre szorul, például a lehetséges célpontok megkülönböztetésében. Ezért is bizonytalan az a kérdéskör, mely azt vitatja, hogy vajon el lehet-e távolítani egy ilyen halálos fegyverként is alkalmazható rendszer mellől az emberi döntéshozást.
Kié legyen a döntés joga?
Az Egyesült Államok mellett már több nemzet alkalmazza fegyverrendszereiben az autonómiát. Most pedig eljutottunk oda, hogy AI algoritmusok gyors fejlődése megkérdőjelezi az ember szerepének fontosságát.
Ez a kérdéskör problémásnak bizonyulhat, hiszen bármennyire is intelligens egy ilyen algoritmus, gyakran kiszámíthatatlanul viselkedhet. Például egy adott egyenruha felismerésére kiképzett algoritmus tévesen célozhat meg olyan személyeket, akik hasonló ruhát viselnek. Ez a fő oka annak, hogy a mesterséges intelligencia fegyverrendszerekben való alkalmazása az utóbbi években jelentősen megosztóvá vált.A Védelmi Minisztérium még 2012-ben kiadott egy autonóm fegyverek használatáról szóló irányelvet, miszerint az autonóm fegyverrendszereknek mindenképpen emberi felügyelet alatt kell állniuk.
Tegmark úgy véli, a mesterséges intelligencia fegyvereit ugyanúgy be kellene tiltani, mint a biológiai fegyvereket. S bár csodálatos a technológiai fejlődés, amin ez a terület átesett, egyszer még megbánhatjuk, hogy robotok kezébe adjuk mások életéről vagy haláláról való rendelkezést.
A cikk szerzője Pál Fanni.
XIV. Leó pápával készített interjút a Crux katolikus hírportál, melyben a katolikus egyházfő beszél Ferenc pápáról, Donald Trumpról, Gázáról és Izraelről, Ukrajnáról, LMBTQ-ügyekről, a nők egyházbeli szerepéről, a mesterséges intelligenciáról, demokráciáról, liturgiáról és más fontos dolgokról. Az is kiderül, milyen csapatoknak drukkol Leó pápa.
A tárgy elhelyezkedése is klasszikus formát mutat – írta a ChatGPT.
A digitális asszisztens neve Diella, ami Napot jelent, és január óta tanácsokat ad az embereknek az online kormányzati szolgáltatások használatához.
Mikor kapott ekkora teret mindennapjainkban a mesterséges intelligencia (MI)? Kell-e tőle tartani? Miként befolyásolhatják a generált fotók, videók és egyéb tartalmak akár egy választási kampány kimenetelét? Ennek jártunk utána Kerek István független MI-szakértővel, a a ChatGPT magyarul Facebook-csoport megalapítójával.
Egy új dániai javaslat szerint hamarosan mindenki szerzői jogdíjat kérhet saját arcának online felhasználásáért. Ez nem sci-fi, hanem a mesterséges intelligencia korszakának válasza: határozott lépés a deepfake-videók és személyazonosság lopások ellen.
A Makronóm Intézet vitairata szerint az oktatási rendszer felkészítése a mesterséges intelligencia korszakára nem opció, hanem nemzeti érdek. Új szemléletre van szükség az óvodától a felnőttképzésig.
A jelenlegi geopolitikai és gazdasági helyzetben Ukrajna uniós integrációja nemcsak illúzió, hanem kifejezetten veszélyt is jelenthet az EU stabilitására – figyelmeztet elemzésében Morten Heiberg és Rasmus Mariager dán professzor.
Björn Borgot rendkívül agresszív prosztatarákkal diagnosztizálták.
