Tavaly augusztusban több tucatnyi katonai drón és tankszerű robot állt munkába, hogy felkutassák a Seattle-től majdnem 65 kilométerre az épületek között rejtőzködő terroristákat.
A bevetés a DARPA (Egyesült Államok Védelmi Minisztériumának kutatásokért felelős részlege) Pentagon, kék égbolt kutatási részlege által szervezett gyakorlat volt. Ez egyike volt azon tavalyi gyakorlatoknak, melyek során azt vizsgálták, hogyan képes a mesterséges intelligencia segíteni az automatizálás kiterjesztésében, beleértve azokat a forgatókönyveket is, melyek túlságosan összetettek és gyorsak ahhoz, hogy az ember minden esetben képes legyen jól dönteni.
Az amerikai légierő múlt heti konferenciáján Micheal Kanaan, a Massachusettsi Műszaki Egyetem (MIT) Air Force Artificial Intelligence Accelerator műveleti igazgatója elmondta, hogy a mesterséges intelligencia e területen való alkalmazása még jelentős fejlesztésre szorul, például a lehetséges célpontok megkülönböztetésében. Ezért is bizonytalan az a kérdéskör, mely azt vitatja, hogy vajon el lehet-e távolítani egy ilyen halálos fegyverként is alkalmazható rendszer mellől az emberi döntéshozást.
Kié legyen a döntés joga?
Az Egyesült Államok mellett már több nemzet alkalmazza fegyverrendszereiben az autonómiát. Most pedig eljutottunk oda, hogy AI algoritmusok gyors fejlődése megkérdőjelezi az ember szerepének fontosságát.
Ez a kérdéskör problémásnak bizonyulhat, hiszen bármennyire is intelligens egy ilyen algoritmus, gyakran kiszámíthatatlanul viselkedhet. Például egy adott egyenruha felismerésére kiképzett algoritmus tévesen célozhat meg olyan személyeket, akik hasonló ruhát viselnek. Ez a fő oka annak, hogy a mesterséges intelligencia fegyverrendszerekben való alkalmazása az utóbbi években jelentősen megosztóvá vált.A Védelmi Minisztérium még 2012-ben kiadott egy autonóm fegyverek használatáról szóló irányelvet, miszerint az autonóm fegyverrendszereknek mindenképpen emberi felügyelet alatt kell állniuk.
Tegmark úgy véli, a mesterséges intelligencia fegyvereit ugyanúgy be kellene tiltani, mint a biológiai fegyvereket. S bár csodálatos a technológiai fejlődés, amin ez a terület átesett, egyszer még megbánhatjuk, hogy robotok kezébe adjuk mások életéről vagy haláláról való rendelkezést.
A cikk szerzője Pál Fanni.
Európában még mindig az iszlamista terror jelenti a legnagyobb veszélyt, de megjelent a szélsőbaloldali terroristáknak is egy új generációja, akik kizárólag az interneten keresztül radikalizálódtak.
Az izraeli hírszerzés igazgatóját Ahmadinezsádról és Epsteinről, az MI-ről és az iráni háborúról is kérdeztük. Yossi Cohen azt is elárulta, mi a legnagyobb fenyegetés a mai világra. Interjúnk!
Szerinte a digitális fejlődés könnyen „visszafejlesztheti a szíveket”, miközben a fiatalok elveszíthetik a kritikus gondolkodás képességét.
A mesterséges intelligencia komoly veszélyt jelenthet, ha nem megfelelően használják.
Nem ez az első eset.
Az Egyesült Államok kormánya ezentúl tesztelni fogja az új mesterséges intelligencia eszközöket, mielőtt azok a nyilvánosság elé kerülnének.
Magyar Péterék június 1-jére ígérték, hogy felfüggesztik a vendégmunkások behozatalát az országba. Ebből semmi se lett, a gyárak most is szép számmal alkalmaznak új dolgozókat harmadik országokból.
A szerb elnök szerint még akkor is azonnal visszavonnák az intézkedést, ha valaki mégis megpróbálná keresztülvinni.
