A republikánus kormányzók megelégelték a munkaerőpiac hanyatlását. Miközben a cégek nem találnak munkaerőt, a Biden-segéllyel sokan jobban keresnek, mintha dolgoznának.
Az Egyesült Államok republikánus kormányzói az államok közel felében bejelentették, hogy megszüntetnék a koronavírus miatt bevezetett extra szövetségi munkanélküli támogatásokat, mivel szerintük ezek nem ösztönzik a munkavállalókat arra, hogy újból beilleszkedjenek a munkaerőpiacra.
A heti 300 dolláros segélytől való elmozdulás már a hónap elején elkezdődött, amikor Montana és Dél-Karolina megszüntette a támogatást. A múlt héten Indiana, Oklahoma és Texas is csatlakozott a küzdelemhez. Az Epoch Times szerint összesen 22 állam akarja megszüntetni valamikor a nyáron a heti extra 300 dolláros segélyt a többi szövetségi munkanélküli ellátással együtt. Írtak is ezügyben a szövetségi kormányzatnak, azt kérve, hogy állítsák le a programot.
Makronóm vélemény
A 300 dolláros támogatást gyakorlatilag azzal a céllal vezették be, hogy az emberek ne menjenek el dolgozni. Most viszont, hogy a gazdaság felpattanásával hirtelen újraindult az élet, óriási munkaerőhiánnyal szembesülnek az amerikai cégek, különösen az alacsony bérű gazdaságban. Biden ugyanis egyfajta óriási alapjövedelem-kísérletet valósított meg ahelyett, hogy beruházások ösztönzésével óvta volna meg az amerikai cégek kapacitásait és foglalkoztatási képességét. Most az amerikai cégek, különösen a kis- és középvállalkozások arra kényszerülnek, hogy a kormányzati ingyenpénz-osztással szálljanak versenybe. Csakhogy esetükben teljesítmény is szükséges a béremeléshez, ők nem tudnak a semmiből pénzt teremteni.
A munkavállalók viszont azt hangsúlyozzák, hogy éveken át elmaradtak a bérek értékét megőrző emelések. És valóban, a legnagyobb amerikai cégek komoly bérfejlesztésbe kezdtek, a McDonald's étteremláncnál például 2024-re a mostani szövetségi minimálbér duplája, 15 dollár lesz a vállalati minimálbér.
Ugyanakkor azt állíthatjuk, hogy előnyösebb gazdasági egyensúly lett volna a magasabb bérek és alacsonyabb segélyek helyzete, mint a mostani, alacsonyabb bérek és magas segélyek kombinációja, amibe az amerikai gazdasági szereplők belekormányozták saját magukat – erről is beszél a Summa következő adásában Oláh Dániel, a Makronóm főszerkesztője.
A közelmúltban épp Texas kormányzója, Greg Abbott jelezte a Biden-adminisztrációnak, hogy Texas gazdasága virágzik és a munkáltatók az egész állam területén keresik a munkavállalókat. A kormányzó szerint az állásajánlatok száma sokkal magasabb, mint a munkakeresők száma, amely szükségtelenné teszi a munkanélküli támogatásokat.
Emellett több államban is bejelentették, hogy munkafelvételhez nyújtott ösztönzőket vezetnének be, hogy az emberek visszatérjenek a munkaerőpiacra.
New Hampshire kormányzója Twitteren jelentette be, hogy elindították a Summer Stipends programot – aminek célja, hogy az emberek visszatérjenek a munkaerőpiacra –, valamint kiléptek a szövetségi munkanélküli támogatási programokból.
A Summer Stipends program 500 és 1000 dollár között egyszeri bónuszt nyújt azoknak az egyéneknek, akik olyan munkahelyet kapnak, ahol legalább nyolc hétig maradnak és az órabér 25 dollár vagy az alatti. „Ideje visszatérni a munkába” – fejezte be gondolatait Chris Sununu, New Hampshire kormányzója.
Az első alkalommal segélyért folyamodók száma már majdnem elérte a koronavírus-járvány előtti szintet. Összesen 444 ezren jelentkeztek a segélyért miközben
Kevin McCarthy, az Egyesült Államok Képviselőházának kisebbségi frakcióvezetője nyílt levélben arra kéri a kormányzókat, hogy
azzal, hogy megszüntetik a heti 300 dolláros támogatást. Ez alapján úgy tűnik, a világ eddigi legnagyobb alapjövedelem-kísérlete kudarcot vallott.
A levélben az amerikai politikus kiemeli, hogy sajnos már érezhetőek a rosszul használt gazdasági ösztönzők negatív következményei. Becslések szerint a munkanélküliek közel 40 százaléka többet keres a segélyekkel, mintha dolgozna, ami súlyos munkaerőhiányt okoz országszerte számos iparágat érintve. Az NBER 2020 nyári felmérése arra jutott, hogy akkor a munkájukat elveszítők kétharmada jobban járt, mintha tovább dolgozott volna, legalábbis a megszerezhető jövedelmet tekintve. És a Bank of America is rámutatott, hogy évi 32 ezer dolláros kereset alatt, ami kevesebb mint a mediánbér fele, tényleg megéri otthon maradni.
A Független Vállalkozások Országos Szövetsége szerint az amerikai kisvállalkozások rég nem tapasztalt munkaerőhiánnyal szembesültek áprilisban. A Wells Fargo közgazdászai is hasonlóan számoltak, szerintük az évi 34 ezer dollár alatt keresők jobban járnak a segélyekkel.
Marco Rubio amerikai szenátor szerint
és ha a pénzosztás abbamarad, akkor majd elmennek dolgozni.
Természetesen a magasabban képzett amerikaiak esetében egyértelműen jobban megéri dolgozni, mint otthon maradni, de az alacsonyabb képzettséget igénylő munkahelyek esetében komoly munkaerőhiány lépett fel.
(Borítókép: MTI/EPA/Eugene Garcia)
Kiss Rajmund szerint a szigetország politikai vezetésének és Raúl Castrónak nem kell attól tartania, hogy kommandósok rúgják rájuk az ajtót.
A demokraták „gyávának” nevezték a republikánusokat.
A munkavállaló ellen csalás miatt emeltek vádat.
A helyi politikusok és civilek egy része tüntetni készül, mert attól tartanak, hogy az amerikai jelenlét fokozása hosszabb távon veszélyeztetheti a sziget önrendelkezését.
Ezzel az egyik legfontosabb amerikai és izraeli követelés kaphat mattot.
Az amerikai elnök a Venezuelában bevált receptet próbálja megismételni a kommunista szigetországban, de több szakértő szerint Havanna egészen más kihívást jelent, mint Caracas.
Forsthoffer Ágnes a társadalom részéről jelentkező „jogos igénnyel” magyarázza.
Meddig árad még a TISZA, milyen hibákat követett el a Fidesz-kormány a kultúrpolitikában?
