Eljött az az idő, amikor a különböző katonai akciók során már nem feltétlenül szükséges az emberi jelenlét.
A mai modern technológia lehetővé tette, hogy drónok segítségével végezzenek katonai műveleteket és számos ország hadserege használja is ezt a technikát. Az Amerikai Egyesült Államok élen járt az effajta fejlesztésekben. Régóta alkalmazzák az MQ-9 Reaper harci drónt, ám annak érdekében, hogy lépést tartsanak a többi nagyhatalommal, modernizálni kell flottájukat.
Az MQ-9 Reaper típusú pilóta nélküli katonai repülőket először 2001-ben alkalmazták az amerikai hadseregben. Azóta számtalan fejlesztést hajtottak végre rajta a minél jobb és hatékonyabb működés érdekében. Az USA mellett jelenleg 6 másik országban is megtalálható a harci gépek állományában, azonban félő, hogy kellő korszerűsítés nélkül már nem sokáig jelent katonai előnyt.
A Reapert eddig elsősorban hírszerzésre, megfigyelésre és felderítésre használták, a terroristák és kalózok elleni védekezés jegyében azokon a területeken, ahol az Egyesült Államok vagy szövetségesei légi fölényt élveznek. Azonban a geopolitikai helyzet változik és az eddigi fókusz helyett sokkal inkább kell a közeli fenyegetésekre koncentrálni, különösen az ázsiai és csendes-óceáni térségben, illetve az Egyesült Államok Európai Parancsnokságához tartozó területeken, ahol a Reaper Romániából indul bevetésre.
Azokon a területeken, ahol a légtér még vitatott, a Reapernek sokkal kifinomultabb légvédelmi rendszerekkel kell megbirkóznia.
Az új kihívás miatt elengedhetetlenek a fejlesztések, ezért a légierő a Reaper gépeknél modernebb MQ-9 Multi-Domain Operation típusú repülőgépek beszerzését sürgeti, átalakítva ezzel a jelenlegi flottát. Az újítások és a modernebb rendszerek magukban foglalják az elakadásgátló rendszereket, valamint infravörös és elekro-optikai érzékelőket, amelyek lehetővé teszik a fegyvertár fejlesztését. A már meglévő gépeket is új technológiákkal szerelik fel, biztosítva a bevethetőséget a nem megszokott missziók során is. A fejlesztés célja egyértelműen az, hogy a következő 10-15 évben, az eddigieknél jóval változatosabb akciók során is használhatólégi járművek álljanak az amerikai hadsereg rendelkezésére.
A cikk szerzője Fülöp Réka.
A NATO-ban sokan úgy látják: Európa biztonsága szempontjából nem az lesz a veszélyes, ha az amerikai elnök tényleg kivon 5000 katonát Németországból.
Arra voltak kíváncsiak, hogy a jövő háborúinak egyik lehetséges színhelyén is megállják-e a helyüket a melegebb éghajlatról érkező katonák.
Svédországban például sosem látott mértékben lőtt ki a hadiipar.
A járat biztonságosan leszállt, az utasok mind elhagyták a gépet.
A quadokon előrenyomuló orosz katonákat sorra érték a dróncsapások.
Egy hét leforgása alatt kíméletlenül lecsapott Ukrajnára Oroszország.
Madarat lehetne fogatni az ukrán külügyminiszterrel.
Egy összevágott felvételen különösen kellemetlen fordulatot vett egy nagyszabású politikai odaszúrás.
