Kitart laza monetáris politikája mellett az Európai Központi Bank (EKB), hogy ezzel biztosítson árstabilitást és kedvező finanszírozási környezetet az év hátralévő részében, az átoltottsági arány növekedésének és a korlátozások fokozatos feloldásának köszönhetően beinduló lendületes gazdasági növekedésnek.
A kormányzótanács kamatdöntő ülését követő sajtótájékoztatón Christine Lagarde, az EKB elnöke a zéró-közeli kamatokra és eszközvásárlásokra épülő, laza monetáris politika folytatásáról hozott döntés indoklásában elmondta, hogy a világgazdasági fellendülés keresletnövelő hatásával és a kormányok költségvetési támogatásával élénkülő euróövezeti gazdasági aktivitás ellenére is a rövidtávú kilátásokat olyan bizonytalansági tényezők árnyékolják be, mint a fertőzésszám növekedése és a lakosság átoltottságának viszonylag lassú előrehaladása.
Az átoltottsági arány növekedésével és a korlátozások lazításával párhuzamosan azonban bizton lehet számítani 2021 folyamán a gazdasági aktivitás élénk fellendülésére, szögezte le beszédében Christine Lagarde. Rámutatott, egyedi és előre nem jelezhető, valamint átmenetileg fellépő tényezőknek, valamint az energiaárak emelkedésének köszönhetően erősödött az inflációs nyomás az elmúlt hónapokban az euróövezetben. Mindamellett a maginfláció gyengén alakul a lanyha gazdasági teljesítmény és a csekély kereslet miatt.
Az EKB elnöke a tájékoztatón hangsúlyozta, hogy a járvány idején emiatt is különösen fontos a bizonytalansági tényezők enyhítése és az üzleti bizalom megerősítése a kedvező finanszírozási kondíciók biztosítása révén a gazdasági aktivitás élénkítése és az árstabilitás megvédése érdekében. A kormányzótanács ezért döntött a kamatok változatlanul hagyása mellett, mondta, hangsúlyozva, hogy a kamatszinten nem is fognak változtatni mindaddig, amíg az inflációs prognózisok az előrejelzési távlatokon belül nem konvergálnak a 2 százalék közeli célhoz.
Az EKB elnöke beszédében megerősítette az eszközvásárlási programok folytatásáról a közleményben tett bejelentéseket is, hangsúlyozva, hogy ezek a monetáris politikai eszközök nagyban hozzájárulnak a kedvező finanszírozási kondíciók biztosításához a gazdaság minden szektorában, támogatják a gazdasági növekedést és hozzájárulnak az árstabilitás biztosításához középtávon.
Elmondta, hogy az EKB szoros figyelemmel követi a devizaárfolyamok alakulását a középtávú inflációs folyamatokra gyakorolt lehetséges hatásuk szempontjából és kész minden rendelkezésére álló monetáris politikai eszközt bevetni a fogyasztói áraknak az inflációs célhoz igazodó alakulásának biztosítása érdekében.
Christine Lagarde a monetáris politikai döntés alapjául szolgáló makrogazdasági környezetet felvázolva elmondta, hogy 2020 negyedik negyedévében 0,7 százalékkal csökkent az euróövezeti bruttó hazai termék és így 3,9 százalékos elmaradásba került a járvány előtti egy évvel korábbi helyzethez képest. A legfrissebb makrogazdasági mutatók alapján pedig arra lehet következtetni, hogy az idei első negyedévben is tovább csökkent az euróövezeti bruttó hazai termék, de a második negyedévben már kezdetét veszi a fellendülés.
Márciusban 1,3 százalékra emelkedett az euróövezeti infláció a februári 0,9 százalékról elsősorban az energiaárak növekedése miatt, miközben az energia és élelmiszerárak nélkül a fogyasztói árak emelkedésének az üteme lassult, mutatott rá az EKB elnöke. Az elkövetkező hónapokban viszont a maginfláció is növekedhet számos egyszeri tényező következtében, amelyek hatása a jövő évtől kezdve már enyhül majd.
A gazdaságkutatók felmérései alapján a feldolgozóiparban folytatódik a teljesítmény növekedése a globális kereslet emelkedésének köszönhetően, mutatott rá az EKB elnöke. A szolgáltatói ágazatokat azonban továbbra is erőteljesen fékezik a még érvényben lévő kapcsolattartási korlátozások, bár a javulás jelei már itt is érzékelhetőek. A költségvetési ösztönző programok erőteljes támogatást nyújtanak mind a lakosságnak, mind a gazdasági szereplőknek. A lakossági fogyasztásra tartósnak ígérkező nyomást gyakorolnak viszont a jövőben jövedelmi és foglalkoztatási kilátásokkal szembeni aggodalmak. A vállalati beruházások azonban a bizonytalanságok ellenére is viszonylag tartósnak bizonyultak.
Az EKB a gazdasági aktivitás élénk fellendülésére számít az átoltottsági arány növekedésével az év hátra lévő részében. Az euróövezeti gazdasági fellendülés a belső és a külső kereslet növekedésre támaszkodik majd a költségvetési ösztönzők és a kedvező finanszírozási kondíciók támogatásával.
(MTI)
Sebestyén Géza szerint ha így lesz, akkor a további kamatemelések egy idő után egyre inkább erősíthetik az eurót, és relatív értelemben gyengíthetik majd a forintot.
Az elemzők szerint fontos üzenetet küldött Szaúd-Arábiából a jegybank elnöke.
Az Európai Központi Bank elutasította a hitel biztosítását, és az EU-tagállamok sem vállalják a kockázatot, ami Von der Leyen és Zelenszkij terveit is keresztülhúzza.
Frank Elderson, az EKB igazgatósági tagja figyelmeztetett: a klímaváltozás egy olyan gazdasági pofon lehet, hogy az eurózóna GDP-jének az 5 százalékát is elvihetik a következő években az áradások, az aszályok és a hőhullámok, ami ea 2008-as válsághoz hasonló szintű csapás lenne.
Óvatosnak kell lennünk a migráció vélt gazdasági haszna és Lagarde optimista kijelentései kapcsán, és továbbra is érdemes alaposan meggondolni, kiket és milyen célból engedünk be az uniós határokon.
Brüsszel buborékba zárta magát, a pragmatikus gondolkodást száműzte, Európa pedig egy ideológiai alapú politika csapdájában találta magát, ahol az Európai Bizottság egyszemélyes parancsnoksága diktál.
Találkozót tartott Ukrajna NATO-képviseletének vezetője és Mészáros Krisztián, a Külügyminisztérium multilaterális ügyek államtitkára.
Egy hírportál közösségi felületén tömegesen olyan hozzászólások jelentek meg, melyek egy civilizált, demokratikus közösségben elfogadhatatlanok.
