Christine Lagarde a monetáris politikai döntés alapjául szolgáló makrogazdasági környezetet felvázolva elmondta, hogy 2020 negyedik negyedévében 0,7 százalékkal csökkent az euróövezeti bruttó hazai termék és így 3,9 százalékos elmaradásba került a járvány előtti egy évvel korábbi helyzethez képest. A legfrissebb makrogazdasági mutatók alapján pedig arra lehet következtetni, hogy az idei első negyedévben is tovább csökkent az euróövezeti bruttó hazai termék, de a második negyedévben már kezdetét veszi a fellendülés.
Márciusban 1,3 százalékra emelkedett az euróövezeti infláció a februári 0,9 százalékról elsősorban az energiaárak növekedése miatt, miközben az energia és élelmiszerárak nélkül a fogyasztói árak emelkedésének az üteme lassult, mutatott rá az EKB elnöke. Az elkövetkező hónapokban viszont a maginfláció is növekedhet számos egyszeri tényező következtében, amelyek hatása a jövő évtől kezdve már enyhül majd.
A gazdaságkutatók felmérései alapján a feldolgozóiparban folytatódik a teljesítmény növekedése a globális kereslet emelkedésének köszönhetően, mutatott rá az EKB elnöke. A szolgáltatói ágazatokat azonban továbbra is erőteljesen fékezik a még érvényben lévő kapcsolattartási korlátozások, bár a javulás jelei már itt is érzékelhetőek. A költségvetési ösztönző programok erőteljes támogatást nyújtanak mind a lakosságnak, mind a gazdasági szereplőknek. A lakossági fogyasztásra tartósnak ígérkező nyomást gyakorolnak viszont a jövőben jövedelmi és foglalkoztatási kilátásokkal szembeni aggodalmak. A vállalati beruházások azonban a bizonytalanságok ellenére is viszonylag tartósnak bizonyultak.
Az EKB a gazdasági aktivitás élénk fellendülésére számít az átoltottsági arány növekedésével az év hátra lévő részében. Az euróövezeti gazdasági fellendülés a belső és a külső kereslet növekedésre támaszkodik majd a költségvetési ösztönzők és a kedvező finanszírozási kondíciók támogatásával.
(MTI)