Szeptemberben Christine Lagarde elnök még igyekezett hűteni az ülésről ülésre történő kamatvágásokkal kapcsolatos várakozásokat, viszont a vártnál gyengébb gazdasági teljesítményre reagálniuk kellett, és ez tovább erodálja az EKB hitelességét.
Elemző: Molnár Dániel, a Makronóm Intézet senior makrogazdasági elemzője
Nem okozott meglepetést az Európai Központi Bank. A szeptemberi üléshez hasonlóan most is 25 bázisponttal, 3,25 százalékra csökkent az irányadónak tekintett betéti kamatszint.
A jegybank megítélése szerint az infláció jó úton halad a cél felé, annak elérését az elmúlt időszakban tapasztalt vártnál gyengébb gazdasági aktivitás is támogatja. Ezzel együtt is, az EKB várakozásai szerint a következő hónapokban ismét nőhet az áremelkedési ütem az eurózónában – ami szeptemberben 1,7 százalékot tett ki, 2021 áprilisa óta a legalacsonyabbat –, és a jövő év végére térhet vissza jegybanki 2 százalékos célhoz.
A pénzromlási ütemet továbbra is a belső inflációs nyomás hajtja fel, amelynek fő motorja a béremelkedés, ezt viszont idővel ellensúlyozza a profitok mérséklődése.
Nem történt tehát változás a jegybank gazdasági folyamatokkal kapcsolatos megítélésében. Ezzel párhuzamosan az előre tekintő iránymutatás sem módosult: a közlemény továbbra is hangsúlyozza az inflációs cél középtávú elérése melletti elköteleződést, és hogy ehhez fenntartják a szükséges szigorú kamatpolitikát. Illetve változatlanul adatvezérelt módon, ülésről ülésre dönt az EKB a kamatszintekről, nem köteleződik el egyetlen kamatpálya mellett sem.
A mai döntés felerősíti az EKB és a Fed közötti kontrasztot. Az utóbbi a szeptemberi ülésen kiadott dot plot alapján összesen 50 bázispontos kamatvágást jelzett az év hátralévő két ülésére vonatkozóan, miközben akkor a piacok még 75 bázispontost áraztak. Ugyanakkor az azóta beérkező vártnál erősebb munkaerőpiaci adatok és erősebb inflációs folyamatok, kiegészülve a jegybanki kommunikációval, a piaci árazásokat is összhangba hozták a Fed jelzésével. Ez pedig érdemben erősítheti az amerikai jegybank hitelességét.
Az EKB a mai döntéssel kvázi visszatáncolt a szeptemberi kommunikációjából. Akkor Lagarde igyekezett hűteni a piaci kamatvágási várakozásokat, hogy a jegybank hónapról hónapra lazíthatja a kamatkondíciókat. És még ha a befektetők a kezdeti időszakban el is fogadták ezt, az azóta beérkező adatok inkább a korábbi várakozásokat erősítették. Az eurózóna gazdasága a vártnál gyengébben muzsikál, ami az inflációt is lassítja, emiatt pedig az aktivitás fenntartásához dinamikusabb kamatcsökkentési ciklusra kényszerülhet a jegybank. Ez azonban érdemben erodálhatja az EKB hitelességét, amely még teljesen nem állt helyre az inflációs sokk kezdeti félrekezelése, annak átmenetiként való aposztrofálása után.
A Fed és az EKB kamatpályájával kapcsolatos merőben eltérő piaci várakozások a pénzpiacokon is megjelennek. Az euró szeptember vége óta 2,7 százalékot gyengült a dollárral szemben. Ezzel a dollár augusztus eleje óta nem látott szintre erősödött az európai valutához képest. Azóta nem volt ilyen erős az amerikai valuta, hogy a júliusi gyenge munkaerőpiaci adatok felerősítették az USA-val kapcsolatban a recessziós félelmeket, amely a japán kamatemeléssel együtt tőzsdepánikot is okozott a nyár utolsó hónapjának elején.
Kapcsolódó:
Címlapfotó: MTI/Illyés Tibor
További cikkeinket, elemzéseinket megtalálják a makronom.hu oldalon.
A kedd délutáni, az alapkamatot változatlanul hagyó döntését követően decemberben újra kamatdöntés előtt áll majd a magyar jegybank. A Makronóm Intézet elemzője szerint a globális gazdasági hatások miatt indokolt a kivárás, így az idei évre kamatvágás már nem valószínű, a csökkentési ciklus folytatása a jövő évre tolódhat.
Ugyan a jegybanki inflációs cél teljesült szeptemberben, ám a külső gazdasági helyzet romlása, a forint gyengülése és a Fed kamatcsökkentési kilátásai miatt október 22-én elmaradt a kamatvágás. Novemberben sem valószínű az irányadó kamat mérséklése, azonban decemberben 25 bázispontos csökkentés lehet, míg 2025 végére a jegybanki alapkamat várhatóan 5 százalék körüli szintre süllyedhet – értékeli a Monetáris Tanács friss döntését a Makronóm Intézet elemzője.
A Makronóm Intézet elemzője szerint a Fed 0,5 százalékpontos kamatcsökkentése kedvez a feltörekvő piacoknak, mivel növeli a kamatkülönbözetet, lazítva a globális monetáris politikát és segítve a gazdaságot.
Az ügy úgy folytatódhatott a legendás olasz politikus 2023-ban bekövetkezett halála után is, hogy örökösei és családtagjai tovább vitték.
Mario Draghi egy éven keresztül készült terve egyetlen nap alatt összeomlott.
A civil szervezet úgy véli nem igaz, hogy az EU tagállami hatásköröket kíván elvonni Magyarországtól, és ezzel korlátozni kívánja a kormány mozgásterét.
Rodrigo Ballester szerint most dől el, hogy az EU olyan klub lett-e, ahol előírás a liberalizmus, és többé senki sem lehet konzervatív.
A Nemzetközi Labdarúgó szövetség olyan térképet használt, amelyen a Krím Oroszországhoz tartozik.
