Újabb 25 bázisponttal csökkentette az irányadó kamatszintet az Európai Központi Bank. Szeptemberben Christine Lagarde elnök még igyekezett hűteni az ülésről ülésre történő kamatvágásokkal kapcsolatos várakozásokat, viszont a vártnál gyengébb gazdasági teljesítményre reagálniuk kellett, és ez tovább erodálja az EKB hitelességét.
Elemző: Molnár Dániel, a Makronóm Intézet senior makrogazdasági elemzője
Nem okozott meglepetést az Európai Központi Bank. A szeptemberi üléshez hasonlóan most is 25 bázisponttal, 3,25 százalékra csökkent az irányadónak tekintett betéti kamatszint.
A jegybank megítélése szerint az infláció jó úton halad a cél felé, annak elérését az elmúlt időszakban tapasztalt vártnál gyengébb gazdasági aktivitás is támogatja. Ezzel együtt is, az EKB várakozásai szerint a következő hónapokban ismét nőhet az áremelkedési ütem az eurózónában – ami szeptemberben 1,7 százalékot tett ki, 2021 áprilisa óta a legalacsonyabbat –, és a jövő év végére térhet vissza jegybanki 2 százalékos célhoz.
A pénzromlási ütemet továbbra is a belső inflációs nyomás hajtja fel, amelynek fő motorja a béremelkedés, ezt viszont idővel ellensúlyozza a profitok mérséklődése.
Nem történt tehát változás a jegybank gazdasági folyamatokkal kapcsolatos megítélésében. Ezzel párhuzamosan az előre tekintő iránymutatás sem módosult: a közlemény továbbra is hangsúlyozza az inflációs cél középtávú elérése melletti elköteleződést, és hogy ehhez fenntartják a szükséges szigorú kamatpolitikát. Illetve változatlanul adatvezérelt módon, ülésről ülésre dönt az EKB a kamatszintekről, nem köteleződik el egyetlen kamatpálya mellett sem.
A mai döntés felerősíti az EKB és a Fed közötti kontrasztot. Az utóbbi a szeptemberi ülésen kiadott dot plot alapján összesen 50 bázispontos kamatvágást jelzett az év hátralévő két ülésére vonatkozóan, miközben akkor a piacok még 75 bázispontost áraztak. Ugyanakkor az azóta beérkező vártnál erősebb munkaerőpiaci adatok és erősebb inflációs folyamatok, kiegészülve a jegybanki kommunikációval, a piaci árazásokat is összhangba hozták a Fed jelzésével. Ez pedig érdemben erősítheti az amerikai jegybank hitelességét.
Az EKB a mai döntéssel kvázi visszatáncolt a szeptemberi kommunikációjából. Akkor Lagarde igyekezett hűteni a piaci kamatvágási várakozásokat, hogy a jegybank hónapról hónapra lazíthatja a kamatkondíciókat. És még ha a befektetők a kezdeti időszakban el is fogadták ezt, az azóta beérkező adatok inkább a korábbi várakozásokat erősítették. Az eurózóna gazdasága a vártnál gyengébben muzsikál, ami az inflációt is lassítja, emiatt pedig az aktivitás fenntartásához dinamikusabb kamatcsökkentési ciklusra kényszerülhet a jegybank. Ez azonban érdemben erodálhatja az EKB hitelességét, amely még teljesen nem állt helyre az inflációs sokk kezdeti félrekezelése, annak átmenetiként való aposztrofálása után.
A Fed és az EKB kamatpályájával kapcsolatos merőben eltérő piaci várakozások a pénzpiacokon is megjelennek. Az euró szeptember vége óta 2,7 százalékot gyengült a dollárral szemben. Ezzel a dollár augusztus eleje óta nem látott szintre erősödött az európai valutához képest. Azóta nem volt ilyen erős az amerikai valuta, hogy a júliusi gyenge munkaerőpiaci adatok felerősítették az USA-val kapcsolatban a recessziós félelmeket, amely a japán kamatemeléssel együtt tőzsdepánikot is okozott a nyár utolsó hónapjának elején.
Kapcsolódó:
Címlapfotó: MTI/Illyés Tibor
További cikkeinket, elemzéseinket megtalálják a makronom.hu oldalon.
A Makronóm Intézet elemzője szerint a Fed 0,5 százalékpontos kamatcsökkentése kedvez a feltörekvő piacoknak, mivel növeli a kamatkülönbözetet, lazítva a globális monetáris politikát és segítve a gazdaságot.
Az ügy úgy folytatódhatott a legendás olasz politikus 2023-ban bekövetkezett halála után is, hogy örökösei és családtagjai tovább vitték.
Mario Draghi egy éven keresztül készült terve egyetlen nap alatt összeomlott.
Az Európai Bizottság elnöke impozáns célokat tűzött ki maga elé az uniós befektetésekkel kapcsolatban. Aztán beleszaladt az Európai Központ Bank betonfalába.
Ha a kedvező piaci hangulat és a vezető jegybankok monetáris lazítása folytatódik, az év végéig további kamatcsökkentések várhatóak, így akár 6 százalékra is mérséklődhet az alapkamat az év végére.
A klímaválság idején aligha kérdéses, hogy csökkenteni kell a károsanyag-kibocsátást.
A külügyminiszter félreérthetetlenül fogalmazott.
Rámutatott, hogy míg az EU hivatalos kimutatásai szerint Magyarországon 6000-en élnek, addig Hollandiában több mint 18.000-en.
