Szeptemberben Christine Lagarde elnök még igyekezett hűteni az ülésről ülésre történő kamatvágásokkal kapcsolatos várakozásokat, viszont a vártnál gyengébb gazdasági teljesítményre reagálniuk kellett, és ez tovább erodálja az EKB hitelességét.
Elemző: Molnár Dániel, a Makronóm Intézet senior makrogazdasági elemzője
Nem okozott meglepetést az Európai Központi Bank. A szeptemberi üléshez hasonlóan most is 25 bázisponttal, 3,25 százalékra csökkent az irányadónak tekintett betéti kamatszint.
A jegybank megítélése szerint az infláció jó úton halad a cél felé, annak elérését az elmúlt időszakban tapasztalt vártnál gyengébb gazdasági aktivitás is támogatja. Ezzel együtt is, az EKB várakozásai szerint a következő hónapokban ismét nőhet az áremelkedési ütem az eurózónában – ami szeptemberben 1,7 százalékot tett ki, 2021 áprilisa óta a legalacsonyabbat –, és a jövő év végére térhet vissza jegybanki 2 százalékos célhoz.
A pénzromlási ütemet továbbra is a belső inflációs nyomás hajtja fel, amelynek fő motorja a béremelkedés, ezt viszont idővel ellensúlyozza a profitok mérséklődése.
Nem történt tehát változás a jegybank gazdasági folyamatokkal kapcsolatos megítélésében. Ezzel párhuzamosan az előre tekintő iránymutatás sem módosult: a közlemény továbbra is hangsúlyozza az inflációs cél középtávú elérése melletti elköteleződést, és hogy ehhez fenntartják a szükséges szigorú kamatpolitikát. Illetve változatlanul adatvezérelt módon, ülésről ülésre dönt az EKB a kamatszintekről, nem köteleződik el egyetlen kamatpálya mellett sem.
A mai döntés felerősíti az EKB és a Fed közötti kontrasztot. Az utóbbi a szeptemberi ülésen kiadott dot plot alapján összesen 50 bázispontos kamatvágást jelzett az év hátralévő két ülésére vonatkozóan, miközben akkor a piacok még 75 bázispontost áraztak. Ugyanakkor az azóta beérkező vártnál erősebb munkaerőpiaci adatok és erősebb inflációs folyamatok, kiegészülve a jegybanki kommunikációval, a piaci árazásokat is összhangba hozták a Fed jelzésével. Ez pedig érdemben erősítheti az amerikai jegybank hitelességét.
Az EKB a mai döntéssel kvázi visszatáncolt a szeptemberi kommunikációjából. Akkor Lagarde igyekezett hűteni a piaci kamatvágási várakozásokat, hogy a jegybank hónapról hónapra lazíthatja a kamatkondíciókat. És még ha a befektetők a kezdeti időszakban el is fogadták ezt, az azóta beérkező adatok inkább a korábbi várakozásokat erősítették. Az eurózóna gazdasága a vártnál gyengébben muzsikál, ami az inflációt is lassítja, emiatt pedig az aktivitás fenntartásához dinamikusabb kamatcsökkentési ciklusra kényszerülhet a jegybank. Ez azonban érdemben erodálhatja az EKB hitelességét, amely még teljesen nem állt helyre az inflációs sokk kezdeti félrekezelése, annak átmenetiként való aposztrofálása után.
A Fed és az EKB kamatpályájával kapcsolatos merőben eltérő piaci várakozások a pénzpiacokon is megjelennek. Az euró szeptember vége óta 2,7 százalékot gyengült a dollárral szemben. Ezzel a dollár augusztus eleje óta nem látott szintre erősödött az európai valutához képest. Azóta nem volt ilyen erős az amerikai valuta, hogy a júliusi gyenge munkaerőpiaci adatok felerősítették az USA-val kapcsolatban a recessziós félelmeket, amely a japán kamatemeléssel együtt tőzsdepánikot is okozott a nyár utolsó hónapjának elején.
Kapcsolódó:
Címlapfotó: MTI/Illyés Tibor
Óvatosnak kell lennünk a migráció vélt gazdasági haszna és Lagarde optimista kijelentései kapcsán, és továbbra is érdemes alaposan meggondolni, kiket és milyen célból engedünk be az uniós határokon.
Az amerikai vámpolitikai félelmek enyhülése és a békekötési kilátások javították Magyarország kockázati megítélését és erősítették a forint árfolyamát.
Brüsszel buborékba zárta magát, a pragmatikus gondolkodást száműzte, Európa pedig egy ideológiai alapú politika csapdájában találta magát, ahol az Európai Bizottság egyszemélyes parancsnoksága diktál.
Az látszik, hogy nem igazán áll az Unió a helyzet magaslatán. Varga Mátyás Zsolt gyorselemzése a GDP-adatról.
A legjelentősebb nemzetközi intézmények prognózisai szerint a világgazdaság mintegy 3 százalékkal bővül az idén, ám az eurózóna kilátásai ennél jóval kedvezőtlenebbek.
A kedd délutáni, az alapkamatot változatlanul hagyó döntését követően decemberben újra kamatdöntés előtt áll majd a magyar jegybank. A Makronóm Intézet elemzője szerint a globális gazdasági hatások miatt indokolt a kivárás, így az idei évre kamatvágás már nem valószínű, a csökkentési ciklus folytatása a jövő évre tolódhat.
A Tisza-vezér reakciót várt az újságíró szövetségtől az Index által szerinte elkövetett „sorozatos dezinformációs- és hazugságkampány miatt”. A szervezet elnöke válaszolt is.
Orbán Viktor kijelentése egy háborús aggodalomról szólt, nem diplomáciai állásfoglalásról.
