Elemző: Molnár Dániel, a Makronóm Intézet senior makrogazdasági elemzője
Nem okozott meglepetést az Európai Központi Bank. A szeptemberi üléshez hasonlóan most is 25 bázisponttal, 3,25 százalékra csökkent az irányadónak tekintett betéti kamatszint.
A jegybank megítélése szerint az infláció jó úton halad a cél felé, annak elérését az elmúlt időszakban tapasztalt vártnál gyengébb gazdasági aktivitás is támogatja. Ezzel együtt is, az EKB várakozásai szerint a következő hónapokban ismét nőhet az áremelkedési ütem az eurózónában – ami szeptemberben 1,7 százalékot tett ki, 2021 áprilisa óta a legalacsonyabbat –, és a jövő év végére térhet vissza jegybanki 2 százalékos célhoz.
A pénzromlási ütemet továbbra is a belső inflációs nyomás hajtja fel, amelynek fő motorja a béremelkedés, ezt viszont idővel ellensúlyozza a profitok mérséklődése.
EKB: fennmarad a szigorú kamatpolitika
Nem történt tehát változás a jegybank gazdasági folyamatokkal kapcsolatos megítélésében. Ezzel párhuzamosan az előre tekintő iránymutatás sem módosult: a közlemény továbbra is hangsúlyozza az inflációs cél középtávú elérése melletti elköteleződést, és hogy ehhez fenntartják a szükséges szigorú kamatpolitikát. Illetve változatlanul adatvezérelt módon, ülésről ülésre dönt az EKB a kamatszintekről, nem köteleződik el egyetlen kamatpálya mellett sem.
A mai döntés felerősíti az EKB és a Fed közötti kontrasztot. Az utóbbi a szeptemberi ülésen kiadott dot plot alapján összesen 50 bázispontos kamatvágást jelzett az év hátralévő két ülésére vonatkozóan, miközben akkor a piacok még 75 bázispontost áraztak. Ugyanakkor az azóta beérkező vártnál erősebb munkaerőpiaci adatok és erősebb inflációs folyamatok, kiegészülve a jegybanki kommunikációval, a piaci árazásokat is összhangba hozták a Fed jelzésével. Ez pedig érdemben erősítheti az amerikai jegybank hitelességét.
Mi változott szeptember óta?
Az EKB a mai döntéssel kvázi visszatáncolt a szeptemberi kommunikációjából. Akkor Lagarde igyekezett hűteni a piaci kamatvágási várakozásokat, hogy a jegybank hónapról hónapra lazíthatja a kamatkondíciókat. És még ha a befektetők a kezdeti időszakban el is fogadták ezt, az azóta beérkező adatok inkább a korábbi várakozásokat erősítették. Az eurózóna gazdasága a vártnál gyengébben muzsikál, ami az inflációt is lassítja, emiatt pedig az aktivitás fenntartásához dinamikusabb kamatcsökkentési ciklusra kényszerülhet a jegybank. Ez azonban érdemben erodálhatja az EKB hitelességét, amely még teljesen nem állt helyre az inflációs sokk kezdeti félrekezelése, annak átmenetiként való aposztrofálása után.
