Mindössze három olyan ország volt az unióban, ahol a második félév mindkét negyedévében nőni tudott a foglalkoztatási ráta: Lengyelország, Málta és Magyarország. Az Eurostat friss adatai szerint nem ütötte meg a magyar munkapiacot a koronajárvány.
Az elemzés szerzője Szalai Piroska munkaerőpiaci szakértő, a Kopp Mária Intézet a Népesedésért és a Családokért (KINCS) munkatársa.
2020-ban az Európai Unió munkaerőpiacát súlyosan érintette a COVID-19 járvány. A 20-64 évesek foglalkoztatási rátája tavaly 72,3% volt, az előző évihez viszonyítva 0,8 százalékponttal romlott. A férfiaknál 78% a ráta, 0,9 százalékpontos csökkenést tapasztalhattunk, a nőknél pedig 66,7%-os ráta mellett 0,5 százalékpont volt a csökkenés.
Svédországban volt a legmagasabb, 80,8%, míg a legalacsonyabb Görögországban, 61,1%. A legnagyobb csökkenést 2019 és 2020 között Spanyolországban (-2,3 százalékponttal 65,7%-re), Írországban (-1,7-del 73,4%-re) és Bulgáriában (-1,6-tal 73,4%-re) regisztrálták. A növekedést Máltán (+0,6 százalékponttal 77,4%-re), Lengyelországban (+0,6-tal 73,6%-ra) és Horvátországban (+0,2-del 66,9% -ra) volt kimutatható.
Magyarországon -0,3 százalékpontos csökkenést mérhettünk az egész évre vonatkoztatva, s
2020-ban ismét elértük az EU2020 stratégiában megcélzott 75%-os foglalkoztatási rátát.
A csökkenést a nőknél tapasztalhattuk, ott 0,6 százalékpontos volt a visszaesés, de így is az uniós átlag feletti maradt a női foglalkoztatási ráta (67%). A nők mutatói azonban a januártól bevezetett új módszertan miatt, amely már a gyermekgondozási szabadságon levőket is foglalkoztatottnak tekinti, ha a szülés előtt dolgoztak, közel 5 százalékponttal magasabb lesz. Az unió az év elején egységesítette ennek a területnek a számbavételét, mert ezeket az anyákat némely ország inaktívként (így hazánk is) mások pedig foglalkoztatottként tartották nyilván.
A férfiak rátája 83,1%, több, mint 5 százalékponttal magasabb az uniós átlagnál, a tagállamok közül a hatodik legjobb érték Csehország, Málta, Hollandia, Németország és Svédország után.
A múlt évben hazánkban a tavaszi, második negyedévben csökkent a foglalkoztatási ráta az akkor bevezetett restrikciós intézkedések miatt. Az év második felében mindkét negyedévben a magyar foglalkoztatási ráta magasabb volt 0,1-0,1 százalékponttal, mint 2019-es azonos időszaki csúcsértékünk volt. Mindössze három olyan ország volt az Unióban, ahol a második félév mindkét negyedévében nőni tudott a foglalkoztatási ráta: Lengyelország, Málta és Magyarország.
Az uniós statisztikai hivatal szerint a koronavírus-válság közepette az egész EU-ban a magyar munkajövedelmek a leginkább válságállók – írta a Makronóm korábbi elemzése. Magyarország nemcsak a visegrádi országok között, de az egész unióban is az első helyre került, a magyar bérek csökkentek a legkisebb mértékben az EU-ban. Ebben az elemzésünkben pedig azt mutattuk be, hogy miközben a magyar bérek rendkívüli mértékben növekednek, a külföldi cégeknek mégsem kell többet fizetniük, ami egy hatékony gazdaságpolitikai innovációnak tekinthető.
Tehát kimondhatjuk, hogy a magyar munkaerőpiac regenerálódó képessége az egyik legjobb Európában, összességében meg tudtuk tartani a kimagaslóan magas foglalkoztatottságunkat annak ellenére, hogy nagyon komoly belső átrendeződés zajlik a járvány miatt.
Már a járvány korai időszakában megjelentek a hathatós kormányzati intézkedések és a munkáltatók, a vállalkozók is megtettek mindent azért, hogy a lehető legtöbb munkavállalójukat megóvják.
(Címlapkép: MTI/Komka Péter)
Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter szerint a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér utasforgalma 2024-ben várhatóan eléri a 18 millió főt, ami Európában a leggyorsabb növekedésnek számít a szektorban.
Most miért nem jut eszükbe, hogy Bécsben a metrók és a villamosok végállomásainál szinte mindenhol nagy P+R parkolók vannak, illetve a város belső része is tele van parkolóházakkal.
A magyar politika lassan 20 év után először egy kétszemélyes drámává változott.
A GDP már nem elég a fenntarthatóság és az emberi jóllét mérésére – állítja Kőrösi Csaba, az ENSZ Közgyűlés volt elnöke. Egy új magyar mutatószám, amelyet a Makronóm Intézet is jegyez, radikálisan új perspektívát hozhat a globális gazdasági és fenntarthatósági folyamatok mérésébe, mert a társadalmi egyenlőtlenségek, a természeti erőforrások és a humán tőke helyzetét is elemzi. A módszertan már az ENSZ figyelmét is felkeltette.
Dinamizálni és növekedési pályára szeretnék állítani a nemzetgazdaságot – hangsúlyozta a nemzetgazdasági miniszter.
A vendégek száma 15,1, a vendégéjszakáké 8,5 százalékkal növekedett éves alapon októberben. Az ágazatot a külföldi turisták húzták, de nőtt a belföldi forgalom is. Ezek az adatok a jövőre vonatkozóan is bizakodásra adnak okot.
Behódolás helyett nemzeti érdekérvényesítés. Pindroch Tamás írása.
Pascal Jansen nem tudja feldolgozni a történteket, Dibusz Dénes szerint maguknak kreálták ezt a kínos helyzetet...
