Szakértő: A Tisza Párt azoktól venné el a legtöbbet, akik több munkával több pénzt szeretnének keresni (VIDEÓ)

Már egy garantált bérminimumot kereső munkavállalónak is többet kellene adóznia Magyar Péterék tervei szerint, mint most.

Mindössze három olyan ország volt az unióban, ahol a második félév mindkét negyedévében nőni tudott a foglalkoztatási ráta: Lengyelország, Málta és Magyarország. Az Eurostat friss adatai szerint nem ütötte meg a magyar munkapiacot a koronajárvány.

Az elemzés szerzője Szalai Piroska munkaerőpiaci szakértő, a Kopp Mária Intézet a Népesedésért és a Családokért (KINCS) munkatársa.
2020-ban az Európai Unió munkaerőpiacát súlyosan érintette a COVID-19 járvány. A 20-64 évesek foglalkoztatási rátája tavaly 72,3% volt, az előző évihez viszonyítva 0,8 százalékponttal romlott. A férfiaknál 78% a ráta, 0,9 százalékpontos csökkenést tapasztalhattunk, a nőknél pedig 66,7%-os ráta mellett 0,5 százalékpont volt a csökkenés.
Svédországban volt a legmagasabb, 80,8%, míg a legalacsonyabb Görögországban, 61,1%. A legnagyobb csökkenést 2019 és 2020 között Spanyolországban (-2,3 százalékponttal 65,7%-re), Írországban (-1,7-del 73,4%-re) és Bulgáriában (-1,6-tal 73,4%-re) regisztrálták. A növekedést Máltán (+0,6 százalékponttal 77,4%-re), Lengyelországban (+0,6-tal 73,6%-ra) és Horvátországban (+0,2-del 66,9% -ra) volt kimutatható.


Magyarországon -0,3 százalékpontos csökkenést mérhettünk az egész évre vonatkoztatva, s
2020-ban ismét elértük az EU2020 stratégiában megcélzott 75%-os foglalkoztatási rátát.
A csökkenést a nőknél tapasztalhattuk, ott 0,6 százalékpontos volt a visszaesés, de így is az uniós átlag feletti maradt a női foglalkoztatási ráta (67%). A nők mutatói azonban a januártól bevezetett új módszertan miatt, amely már a gyermekgondozási szabadságon levőket is foglalkoztatottnak tekinti, ha a szülés előtt dolgoztak, közel 5 százalékponttal magasabb lesz. Az unió az év elején egységesítette ennek a területnek a számbavételét, mert ezeket az anyákat némely ország inaktívként (így hazánk is) mások pedig foglalkoztatottként tartották nyilván.
A férfiak rátája 83,1%, több, mint 5 százalékponttal magasabb az uniós átlagnál, a tagállamok közül a hatodik legjobb érték Csehország, Málta, Hollandia, Németország és Svédország után.
A múlt évben hazánkban a tavaszi, második negyedévben csökkent a foglalkoztatási ráta az akkor bevezetett restrikciós intézkedések miatt. Az év második felében mindkét negyedévben a magyar foglalkoztatási ráta magasabb volt 0,1-0,1 százalékponttal, mint 2019-es azonos időszaki csúcsértékünk volt. Mindössze három olyan ország volt az Unióban, ahol a második félév mindkét negyedévében nőni tudott a foglalkoztatási ráta: Lengyelország, Málta és Magyarország.
Az uniós statisztikai hivatal szerint a koronavírus-válság közepette az egész EU-ban a magyar munkajövedelmek a leginkább válságállók – írta a Makronóm korábbi elemzése. Magyarország nemcsak a visegrádi országok között, de az egész unióban is az első helyre került, a magyar bérek csökkentek a legkisebb mértékben az EU-ban. Ebben az elemzésünkben pedig azt mutattuk be, hogy miközben a magyar bérek rendkívüli mértékben növekednek, a külföldi cégeknek mégsem kell többet fizetniük, ami egy hatékony gazdaságpolitikai innovációnak tekinthető.

Tehát kimondhatjuk, hogy a magyar munkaerőpiac regenerálódó képessége az egyik legjobb Európában, összességében meg tudtuk tartani a kimagaslóan magas foglalkoztatottságunkat annak ellenére, hogy nagyon komoly belső átrendeződés zajlik a járvány miatt.
Már a járvány korai időszakában megjelentek a hathatós kormányzati intézkedések és a munkáltatók, a vállalkozók is megtettek mindent azért, hogy a lehető legtöbb munkavállalójukat megóvják.
(Címlapkép: MTI/Komka Péter)