Gyulai Éva tavaly márciusban költözött családjával Budapestről egy Borsod megyei zsákfaluba, Szuhafőre, azzal a szándékkal, hogy kitanulja az önellátást. Édesapja, Gyulai Iván, a ma már egyre több ember számára ismert komposzthagyó mélymulcsos kertművelés atyja, akitől elsőkézből tanulják a növénytermesztés fortélyait. Éva szerette volna, hogy a kert „gyümölcsei” üvegekben is tovább éljenek, így szörpkészítő vállalkozásba kezdett. Küldetésének tekinti a magas minőségű élelmiszerek és a vegyszermentes gazdálkodás népszerűsítését. A koronavírus adta az utolsó lökést, hogy visszatérjen a vidéki gyökerekhez, ahol már teljesen szabadnak érzi magát. A Makronóm interjúja.
Gyerekkorából mi volt az a meghatározó momentum, ami hozzájárult ahhoz, hogy közelebb kerüljön a természet szeretetéhez?
Az egész gyerekkorom vitt közelebb a természethez. A szüleim biológia tanárok, sokat meséltek nekem a növényekről és az állatokról, és rengeteget kirándultunk. Az iskolában folyamatosan terepgyakorlatokat tartottak, amiben én és édesapám is mindig résztvettünk – ilyenkor nomád módon, sátorban aludtunk és mezítláb jártunk a Keleméri Mohosban. Gyerekkoromban sokat sürögtem a lovak körül, elláttam őket, istállót trágyáztam. Amikor felkerültem Budapestre és kosztümben kellett tárgyalnom, volt is bennem egy félelem attól, hogy vajon meghasonlok-e, hiszen egy addig ismeretlen szerepet kellett felvennem. Rájöttem, hogy belül attól még ugyanaz az ember maradok,
Így tanultam meg, hogy az emberek nem feketék vagy fehérek, hanem mint a szivárvány, sokszínűek.
Ez egy növekvő trend, hogy vidékre költöznek a városi emberek?
A nagyobb trend az egyre bővülő agglomeráció, nem feltétlenül a vidékre költözés. Érd például megtelt. A fővárosban sokszor voltam beteg, holott ez nem jellemző rám.
A városban is meg lehet próbálni egészségesen élni, de a körülmények miatt nehéz, például szennyezett a levegő.
Mitől különleges hely Szuhafő?
Alapvetően ez egy gyönyörű hely, kevesebb szociális ingerrel mint egy városban, viszont él itt néhány tehetős család, akik éttermet, manufaktúrát üzemeltetnek vagy szálláslehetőséget biztosítanak, esküvőket szerveznek, ez lehel életet a falunkba.
A kertünk vége már egy erdőbe nyúlik, ahol lovak is vannak, gyakorlatilag amint kilépek az ajtón, a természetben vagyok, ez egy fantasztikus érzés.
Sokan nem tudják elképzelni, hogyan tudunk itt élni, úgy látják mintha kissé el lennénk szeparálva a világtól. Ha az ember le tudja magát foglalni valamivel úgy, ahogy mi a szörpkészítéssel, akkor könnyedén lehet egy ilyen csendes helyen élni, mint Szuhafő.
Sokáig gyűjtöttek, mire lett elég pénzük, hogy kiköltözhessenek vidékre?
Van egy nyelviskolám Budapesten, amit most itthonról irányítok, és 12 emberrel dolgozok együtt. Ahhoz hogy Szuhafőre költözhessünk, szükség volt a nyelviskolára, hiszen ez biztos megélhetést biztosít akkor is, ha itt nem dolgozunk. Nyolc év után már aránylag kevés munkával is jól működik a cég, viszont régen nagyon sokat dolgoztunk vele azért, hogy most szabad életet élhessünk és megvalósíthassuk a valódi álmainkat.
Mit szóltak a budapesti barátok, ismerősök ahhoz, hogy Szuhafőre fognak költözni?
Természetesen elfogadják, van aki szerint ez nagyon jó, hiszen ők is vágynak a természet közelségére, a csendre, nyugalomra, amit a vidéki élet adhat. Mi is sokáig éltünk Budapesten, érezzük a kettő közötti különbséget.
Az ismerőseim másik fele nem tudja elképzelni sem, hogyan tudunk itt élni, viszont mi nagyon élvezzük az elszeparáltságot.
Hol jobb élni?
Azóta gyermekünk született és nyilván mint minden szülő, a legjobbat szeretnénk neki, ebből a szempontból jobb Szuhafőn élni. Azt gondolom, hogy
Ebben a helyzetben az is kérdéses, hogy a fővárosban le tudunk-e menni a játszótérre, míg itt bármikor kimehetünk a kertbe játszani.
Mennyire játszott szerepet a koronavírus a költözésben?
Volt benne szerepe, gyakorlatilag minden ebbe az irányba vitt minket. A gyermekünk születése, az egyre biztosabb lábakon álló cég, a közös álmaink, de a koronavírus adta az utolsó lökést.
Tordason van egy telkünk, ott szerettünk volna építkezni, viszont a kialakult helyzet miatt nem voltunk biztosak abban, hogy stabil marad-e a cégem, ezért inkább Szuhafő mellett döntöttünk, okosabb megoldásnak találtuk. Így
Ezalatt az idő alatt Gömörszőlősön az Ökológiai Intézet kertjén dolgoztunk, mivel az a kert kissé elhanyagolt volt. Gyakorlatilag a karantén ideje alatt is tevékenyek lehettünk, szerintem sokan irigykedve néztek ránk, hogy ezt megtehettük ahelyett, hogy a lakásban ülünk egész nap.
Milyen előnyei vannak a mulcsos gazdálkodásnak?
Előnyei közé tartozik, hogy a talaj élővilágát teljes mértékben megőrzi, nem borítja fel azt, hiszen nem kell permetezni a növényeket, mint a hagyományos földforditásos rendszernél – a termény tápanyagdúsabb lesz, illetve idővel minden élőlény megtalálja a maga helyét az ökoszisztémában, gyakorlatilag egymást szabályozzák. Édesapám szokta is mondani a vendégeknek, hogy aki talál a kertünkben csigát, az kap tízezer forintot. Nálunk majdnem minden növény magról kel, csak a palántákat kell elültetni évről-évre. Gyakorlatilag akkor is lennének zöldségek a kertben, ha nem csinálnánk semmit.
Apám birsalma fái sokáig alig hoztak egészséges termést. Kétféle Monília, almamoly, a zöld, alma levéltetű is előbb élvezték a gyümölcsöt mint ő. Pálinkának szánta. Gondolt egyet, és hagyta, hogy a fák tő, majd gyökér sarjakat növesszenek. Lassan a lombkorona alatt egy valóságos kis erdő nőtt fel, sajátos mikroklímával, avarral, élővilággal. A hangyák nem másztak fel a törzsön a magasabb ágakra, megelégedtek azzal, hogy a sarjakon legelésző tetveket dajkálják csak. A levéltetvek mennyisége látványosan csökkent, a fák felerősödtek, képessé váltak az önvédelemre. Bebizonyosodott, hogy a természetet erejére hagyatkozva lehet egészséges gyümölcsöt nevelni vegyszerek nélkül is.
Egyáltalán nem használnak vegyszereket a növénytermesztés során?
Nincs rá szükség, sőt még locsolni sem szoktunk, a legnagyobb melegben sem. Ez azért van, mivel maga a mulcs védi a talajt, ami így sosincs közvetlenül kitéve a környezeti változásoknak, illetve nagyban fokozza a talaj egyenletes nedvességtartalmát. Ez a mulcs, amelyben a zöldségek növekednek, bizonyos feltételekkel hatékonyan használható talajépítésre, így a termőtalaj évről évre vastagszik, egyre lazább és jobb minőségű lesz, illetve nedves marad. Nyáron a legnagyobb szárazságban is, ha az ember ledugja a kezét a mulcsba, akkor egy rendkívül porhanyós, nedves talajjal fog találkozni. Apukám szokott bemutatót tartani erről,
Akkor a mulcsolással felvehetjük a versenyt a globális felmelegedés okozta szárazsággal?
A saját léptékeinken belül mindenképpen. Ez egy ökológiai kertgazdálkodás, tehát nem juttat káros anyagokat a légkörbe, így környezetkímélőnek tekinthető. Szerencsére egyre inkább terjed a mulcsos termesztés, és persze ez a szemlélet bőven túlmutat a kertgazdálkodás méretein.
És a szörpkészítéshez honnan jött az ötlet?
Az ötlet egy balatoni nyaralás során jött, a férjemet kifejezetten érdekli a gasztronómia, szeretünk új ételeket, különlegességeket kipróbálni. Egy balatoni boltban vettünk bazsalikomszörpöt, mivel kíváncsiak voltunk, de csalódnunk kellett, mivel nem éreztük benne a bazsalikomot. Pár nap múlva otthon elhatároztam, hogy én is főzök bazsalikomszörpöt –
Kimentem a kertbe, és észrevettem, hogy apám kertje tele van mulcsos bazsalikommal, ebből lett aztán a szörp. Később körbenéztem a kertben, hogy milyen alapanyagokból lehetne még szörpöt főzni.
A szörpök bírnak a növények gyógyhatásával?
A szörpök részben gyógyhatású növényekből készülnek. Alapelvünk, hogy vegyszermentes alapanyagokat használunk. Olyan terményeket dolgozunk fel, amik képesek voltak magukat megvédeni életük során.
így védik az emberi szervezetet is.
Az ibolya például nagy mennyiségben tartalmaz flavonoidokat, tanninokat, E-vitamint, különösen gazdag antioxidánsokban, és a gyulladásgátló antocianinokban. Reumás panaszok és túlzott gyomorsav esetén is segítségünkre lehet, elpusztítja a káros baktériumok, vírusok és gombák egy részét. Ezért is az idei szezont ezzel az illatos tavaszi ibolya szörppel nyitottuk.
Mit érez a küldetésének, milyen célt szolgál a szörpös vállalkozása?
Édesapám körbevezetett a kertben, elmondta az ott lévő növények fontos tudnivalóit, ökológiai szerepüket, gyógyhatásukat.
Az értékesítésük csak másodlagos.
Hogyan adja tovább a tudást?
Van Gömörszőlősön egy intézet által működtetett oktatóközpont, ahol édesapám többek közt ilyen képzéseket is tart. Az elméleti oktatás Gömörszőlősön az oktató épületben zajlik, ezután a gyakorlati bemutató onnan 5 kilométerre, Szuhafőn folytatódik, ahol mi is lakunk. A kertünk egy olyan mintakert, ahol normális esetben látogatókat fogadunk, heti szinten oktatunk. Fontosnak tartom azt, hogy ne csak elméleti, hanem gyakorlati tudást is szerezzenek a vendégek.
Apukám több száz levelet kap hetente, fiatalok kérnek tanácsot a mulcsos kertjük gondozásához.
Ön mit akar elérni a mulcsos gazdálkodás népszerűsítésével?
Szeretném fejleszteni az emberek környezettudatosságát, illetve olyan terméket adni nekik, amely valóban természetazonos összetevőkből készül, tehát vegyszerektől mentes és hozzájárul az egészséges életmódhoz.
A polcok tele vannak színezékes szörpökkel, illetve az ilyen-olyan „ízű” termékekkel. Mivel mi a szörpöt a saját kertünk terményeiből készítjük, ezért elérhető áron tudunk magas minőségű terméket biztosítani.
Ön szerint fontos, hogy a magyar ember hazai, helyi termékeket vásároljon?
Természetesen, hiszen
Manapság az embereknek nem nehéz hazai termékekhez hozzájutni, több online platform, csoport foglalkozik helyi élelmiszerek értékesítésével.
A lokális kezdeményezések lehetnek a szegénység felszámolásának kulcsa?
Dolgozik nálunk egy roma származású fiatal, besegít a kerti munkákban, igy el tudja látni a három gyermekét a fizetéséből, igaz szerény körülmények között. Ha a szörpüzemünk felfejlődik, mi magunk is több embert tudunk majd foglalkoztatni, ezzel segítve a munkanélküli szegényeket.
Ön szerint a munka nemesít, fejleszti a jellemet?
Ez sajnos inkább fordítva igaz.
Ha ez adott, akkor fejlesztheti a munka a személyiséget.
Az a fontosabb, hogy segélyeket adjunk ezeknek az embereknek, vagy munkalehetőséget?
Inkább olyan munkalehetőséget, amely korrekt módon megfizeti őket.
Hogy szeretne ide eljutni? Hol látja saját magukat 5 év múlva?
Gömörszőlősön egy pályázat segítségével megépült egy termékbolt, eddig ez nem üzemelt. Szeretném ezt a helységet kibérelni a saját vállalkozásom számára és termékbemutató boltként működtetni. Itt tudják majd helyben megkóstolni a szörpöket az emberek, tudnak haza is vinni belőle. Ettől függetlenül egy webshoppal is szeretném majd bővíteni a vállalkozást. Nagy álmunk, hogy később olyan éttermet nyithassunk, ahol mulcsos alapanyagokkal dolgozunk.
Miért éri meg élni az Otthon Start Program nyújtotta lehetőséggel? Milyen szempontok alapján érdemes lakást választani? Illetve, mikortól érhetők majd el az új építésű ingatlanok a piacon? Többek között erről kérdeztük Lánszki Regő építészeti államtitkárt.
Itt az újabb ideológiai muníció ahhoz, hogy „sokszínűvé és migránsbaráttá” tegyék az angol falvakat és kisvárosokat.
Korhatár nincs, szinglik is belevághatnak, hogy ne csak kidobáljuk a pénzt albérletre az ablakon. Krupincza Mariann írása.
Kökény Attila egy gazdákra nézve megalázó érveléssel védi Brüsszel megszorító terveit.
Te fizetsz azért, hogy egy párt propagandáját olvashasd ingyenesnek hazudva.
Az Esti Kornél névre hallgató együttes gitárosa szeretne már Magyar Péter kormányfői döntésein bosszankodni.
A válogatott támadó fejesgólja három pontot ért Genkben a Ferencvárosnak. Varga mellett Dibusz Dénes is értékelt, úgy látta, annyira azért nem jók, hogy az egész találkozót kontroll alatt tartsák.
A belga csapat egyik legjobb játékosa sérült meg.
