A kelet-közép-európai termékeket népszerűsítő kiállítást és vásárt rendeznek a kelet-kínai Ningpo városában, ahol állandó kiállítás keretében is megismerhetőek a régió importcikkei – számolt be Csiu Tung-jao, Ningpo város polgármestere szerdán, egy Pekingben szervezett eseményen.
A június 8. és 11. között esedékes, második Kína-KKE Kiállítás és Vásárt 200 ezer négyzetméteres területen rendezik meg. Az expóhoz kapcsolódóan hét fórumot és konferenciát, továbbá 13 gazdasági és kereskedelmi együttműködési eseményt tartanak, a többi közt a digitális gazdaság, az egészségipar, valamint az oktatás témáiban. Az expo része egy 15 ezer négyzetmétert elfoglaló állandó kiállítás is, ahol a KKE országok több mint négyezer importterméke ismerhető meg. A kiállítás és vásár befejeztével a bemutatott termékeket és szolgáltatásokat Kína 11 másik tartományában és városában is népszerűsítik.
A kelet-kínai Csöcsiang tartományban fekvő, 8,5 millió lakosú kikötőváros a kelet-közép-európai (KKE) országokból származó termékek legnagyobb elosztópontja Kínában. 2020-ban Ningpo teljes kereskedelmi forgalma a KKE országokkal elérte a 4,62 milliárd dollárt. A város több, a kelet-közép-európai országok és Kína közötti együttműködés előmozdítását célzó rendezvénynek ad helyszínt rendszeresen. Egyebek mellett miniszteri szintű konferenciákat és polgármesteri találkozókat szerveztek már itt. A Ningpo-Csousan kikötő a világ legforgalmasabb teherkikötője, és a világ harmadik legforgalmasabb konténerkikötőjének számít.
Hszi Csin-ping kínai elnök a februári Kína-KKE csúcstalálkozón azt tűzte ki, hogy Kína az elkövetkező öt év során több mint 170 milliárd dollár értékben vásárol termékeket a régió országaiból. Emellett a mezőgazdasági együttműködés elmélyítésére is ígéretet tett, kijelentve, hogy Kína a következő öt évben megkétszerezi a KKE országok mezőgazdasági termékeinek behozatalát, és 50 százalékkal növeli a kétoldalú agrárkereskedelmet.
(MTI)
Erős újévi politikai rajt a Mestertervben: Kereki Gergő műsorában Mráz Ágoston Sámuel és G. Fodor Gábor elemzi Magyar Péter újévi beszédét, Bajnai Gordon színre lépését, az Orbán–Magyar nemzetközi sajtócsatát, a közelgő választás forgatókönyveit, a világrendszerváltás jeleit és az év eleji gazdasági intézkedések politikai hatását.
Roger Köppel, a svájci Weltwoche főszerkesztője szerint miközben a világban ismét kialakul a nagyhatalmi befolyási övezetek politikája, addig az EU „egy fantáziavilágban él”.
Nem hallgatnak az Európai Bizottság elnökére.
Brüsszelben tovább tombol a háborús pszichózis, de a patrióták erősödése 2026-ban is új reménnyel kecsegtet.
Az Egyesült Államok és szövetségesei az új veszélyekre reagálva több sarkvidéki katonát képeznek ki.
Ha Kína akciót indítana Tajvan ellen, Japán elkerülhetetlenül belesodródna a konfliktusba.
Japán stratégiai helyzete 1941-től nagyjából reménytelen, kivéve ha az ember tud gyakorolni, és elölről tudja kezdeni. Ami ugye a történelemben nincsen.
A bizonyítás veszélyeztetése és az ismételt bűnelkövetés lehetősége miatt döntöttek a hosszabbítás mellett.
Egyetlen állítással elérték, hogy azonnal szabadon engedjék őket.
