Az idősek halálára alapozott a Momentum és a Tisza Párt (VIDEÓ)
Minden jel szerint több baloldali párt is az idős kormánypárti szavazók fogyatkozására építi a stratégiáját.
A „helikopterpénz” egy gyakran idézett fogalom a makrogazdaságban, ám előfordulása igen ritka a történelemben. Hogy ez mit is jelent valójában, a Velencei Köztársaság 1630-as politikájának tükrén keresztül vizsgáljuk meg, amikor egy monetáris, helyreállítási tervet kellett létrehozni bubópestis kitörése miatt.
A kifejezés azt a kissé sarkos képet festi le, hogy az állam helikopterből szórja a népre a pénzt, persze ez csak képletesen. Valójában arról van szó, mikor egy kilátástalan gazdasági helyzetben a nép megsegítésére és így a gazdaság közvetlen fellendítésére siet az állam vagy a központi bankrendszer úgy, hogy közvetlenül juttat pénzt az emberekhez.
A Velencei Köztársaságot 1630. szeptembere és 1631. szeptembere között a bubópestis, más néven a fekete halál sújtotta. Alig három év alatt összesen 43.088 halálesetet regisztráltak, a népesség száma pedig 30 százalékkal csökkent. A pandémia fordulópontot jelentett a Köztársaság gazdasági és társadalmi fejlődésében.
Az elszigetelési politikák régi dilemmája
A kormány két kellemetlen és nehéz dilemmával szembesül egy világjárvány bekövetkeztével. Elsősorban meg kell védenie a közegészséget, el kell indítania az elszigetelési politikát, hogy minimalizálja a várható halálozási arányt. Másrészről, gazdasági döntéseket kell hoznia, hogy megbirkózzon a járvány kölcsönhatásaival, valamint politikájának költségeivel.
A 17. században a Velencei Köztársaság vezetőinek szintén ezeket a problémákat kellett megoldaniuk. Rendeleteket dolgoztak ki, melyekben a gazdasági tevékenységeket sújtó zárlati intézkedéseket fogalmazták meg. Ám ezek bekövetkeztével a lakosság felhívta a figyelmet arra, hogy a korlátozások alkalmazásával több ember halt meg a munkanélküliség miatt, mint a fertőző betegségek által. Megoldásként egy olyan rendkívüli közpolitikát hajtottak végre, mely során a városrészeket karanténba helyezték, a népet az állam látta el, támogatták a foglalkoztatást és a nominálbéreket, valamint egy közmunka program bevezetését is fontolóra vették.
Helikopterpénz a helikopterek előtt
Jogosan vetődik fel a kérdést, hogyan lehet egy ilyen rendkívüli költségvetési politikát finanszírozni? Kezdetben a Giro bank által kibocsátott átutalásokkal fedezték az intézkedéseket, ám a pénzkínálat bővülése monetáris értékcsökkenést váltott ki, ahogy ezt az ábrán is megfigyelhetjük. A központi bankot az államnak kellett megmentenie. A végső makrogazdasági eredmény az ár instabilitása és a deviza leértékelődése volt.
A 21. században ismét egy világjárvánnyal kell szembenéznünk, a kormányoknak pedig dönteniük kell, hogy mely monetáris politikát alkalmazzák. Tanulnak a történelemből, vagy az megismétli önmagát?
A cikk szerzője: Bodó Anita