A délszláv háború elől menekült, magyarul sem tudott, mégis a hazai üzleti élet csúcsára jutott

Milyen emlékei vannak a délszláv háborúról? Hogyan élte meg?

Rosszul éltem meg, mivel ott maradt az egész családom. A szüleim Boszniában voltak, a helyzet ott volt a legrosszabb. Az öcsém Belgrádba költözött, én pedig Magyarországra jöttem, egyedül.

Ez igazán stresszes időszak volt számomra, aggódtam a családomért. Értelmiségi családból származom, édesanyám orvos, édesapám mérnök. Jól éltünk az akkori szocialista Jugoszláviában, tehát nem voltam hozzászokva ezekhez a körülményekhez. Gyakorlatilag bedobtak a mélyvízbe, ahol mindent azonnal, egyedül kellett megoldanom egy olyan országban, ahol a nyelvet sem beszéltem.

Sokan elvándoroltak akkor tartósan a déli országokból?

Igen, egy részük kényszerből, de volt aki saját elhatározásból. Boszniából nagyon kevesen jöttek Magyarországra, mivel nyilván nem ez az ország vonzza elsősorban az ottani embereket, senki nem beszéli a nyelvet.

Az ismerőseim inkább Nyugat-Európa, Amerika és Ausztrália felé vándoroltak.

Amikor 25 éve ide költözött, nem volt itt senkije és a nyelvet sem beszélte. Miért választotta mégis Magyarországot? 

Én a háborútól megviselt Boszniából jöttem, miután a Zágrábi Egyetemen megszereztem a diplomámat.

A Balaton környékén, Fonyódon telepedtünk le a párommal, itt nyitottunk egy éttermet, amit két évig üzemeltettünk családi vállalkozásként. Amikor az éttermet bezártuk, felköltöztünk Budapestre és munkát kerestünk. A párom szoftverfejlesztőként helyezkedett el, én pedig fiatal mérnökként a mai Continental-nál kaptam állást. Az akkori főnökömnek főleg a szakmai rátermettségem számított, ezért türelmes volt velem és adott három hónapot, hogy megtanuljak magyarul. Ez az idő kevésnek bizonyult, egy év alatt jutottam el társalgási szintre. Igazi kihívás volt!

Nem volt a Nyugat vonzóbb?

Nyilván vonzóbb volt, de a Nyugat is nehezen fogadta be a Balkánról érkezőket, mivel háború volt,

Nem is szerettem volna úgy  élni. Munkát kerestem, a szakmámban szerettem volna elhelyezkedni és dolgozni. Mivel Magyarország szinte azonnali lehetőséget adott erre, később már nem vonzott igazán a Nyugat gondolata.

Mi a titka a magyar nyelv tanulásának? Hogy lehet társalgási szintre jutni egy év alatt?

A Keleti pályaudvaron volt régen egy könyvesbolt. Minden alkalommal , amikor vártunk a vonatra, megnéztem a kirakatot. Egy német-magyar nyelvkönyv mindig megragadta a figyelmem. Egyik alkalommal, mikor utaztam haza Fonyódra Budapesten keresztül, elhatároztam, hogy megveszem a könyvet és megtanulok magyarul. Mikor ezt megemlítettem a családomnak, kinevettek, de ez nem vette el a kedvem. Közben a munkahelyemen olyan osztályra kerültem, ahol a kollégáim csak magyarul beszéltek, ezért kénytelen voltam gyorsan tanulni.

Mit láthatott önben az akkori főnöke, amiért hajlandó volt várni egy évet arra, hogy megtanuljon magyarul?

Akkoriban nagyon kevés mérnök beszélt idegennyelvet, Németország pedig terjeszkedett, több gyárat is épített Magyarországon, új technológiákat hoztak be, így fontossá vált a nyelvismeret. Ezért is döntött úgy a főnököm, hogy alkalmaz, mert beszélek angol és német nyelven is. Ő igazán jó emberismerő, tisztában volt a képességeimmel. Folyamatosan tesztelt, mindig újabb és újabb kihívások elé állított.

Kaptam egy csoportot, ahol nálam idősebb és tapasztaltabb emberek dolgoztak. Ezért volt meglepő, hogy mégis nekem ajánlotta fel ezt a pozíciót. Bízott bennem és abban, hogy a kezeim alatt ez a csoport fejlődni fog, és ez így is történt.

Milyen nemzetiségűnek vallja magát? Lehet magyarrá válni?

Nem is tudom miért érezném magam kevésbé magyarnak, mint mások – én itt szeretek élni, a családom és a barátaim is magyarok.

A kezdeti nehézségek óta már számos hazai piacvezető cég igazgatói székét foglalta el. Mi a sikerének titka? A családból hozott valamit? Vagy az egyetemről? Vagy a gének?

Egy kicsit mind. Ha az ember nyitott a világra, akkor bármit képes megtanulni, ez mind hozzáállás kérdése.

Megmutatták, hogy a munka nagyon fontos része az életünknek és mindent meg kell tenni azért, hogy sikeresek legyünk benne. Édesapám gyárigazgató volt, édesanyám orvos, ezért volt előttem jó példa. Láttam, hogy ők hogyan dolgoznak, fejlődnek és hogyan bánnak az emberekkel. Sokat tanultam tőlük, illetve a különböző cégeknél a vezetőimtől, a szerzett tapasztalataim is nagyban segítették a karrierem kiépülését. Nyilván fontosak a jó alapok is, képzett ember vagyok két diplomával, négy nyelven beszélek. Ez is fontos egy magasabb pozíció betöltéséhez. A munkámban mindig elkötelezett voltam, a csapatom céljai és eredményei nagyon fontosak számomra, ezt a multi cégeknél elismerik és megbecsülik. 

Mi az a kompetencia vagy tudás, amit a multik keresnek egy felsővezetőben?

Amit szerintem mindenhol megkövetelnek, az a szakmai tudás. Ezt nehéz pótolni és időigényes is. A nyelvtudás szintén nagyon fontos, elsősorban az angol, bár néhány cég más nyelvet fontosabbnak tart.

Ezen kívül előny a pozitív hozzáállás, a nyitottság, az elhivatottság és a fejlődési képesség. Persze egy kicsit a szerencse is közrejátszik, jó időben kell jó helyen lenni. Ezek nélkül nehéz elérni egy vezetői pozícióig. 

A multik figyelembe veszik egy felsővezető nemzetiségét? 

A legtöbb cég – nem csak multik – szakmai és kompetencia alapon választanak vezetőket, szakembereket.

Ezért nagyon hálás vagyok a magyaroknak!

Miért igazol számos hazai multi külföldi vezetőket az igazgatói pozíciók betöltésére? A külföldi vezetőket jobbnak gondolják mint a magyarokat? Milyenek az arányok, a hazai multikat mekkora arányban vezetik külföldiek?

Tapasztalataim alapján sokszor az ügyvezetők és a pénzügyi vezetők külföldiek. Ez érthető, mivel ők hozták a pénzt az országba, szeretnék felügyelni a folyamatokat. Természetesen ez nem csak Magyarországon van így. A felsővezetők között vannak bőven magyarok is és a legtöbb helyen rotálják őket azért, hogy más országokban is dolgozzanak, tapasztalatokat szerezzenek.

Hogyan látja a magyar emberek gondolkodását? Depressziósak és túl mélyen élik meg a kudarcaikat?  

Nem szeretem a sztereotípiákat, nehéz egy egész nemzetre ráhúzni egy címkét. Mint minden más népnél, itt is vannak pozitív és pesszimista gondolkodású emberek. Én egy kicsit mást hozok otthonról,

Igyekszem is ösztönözni a kollégáimat a pozitív gondolkodásra még akkor is, ha nagy problémával szembesülünk. Azt is tapasztalatom, hogy a fiatalabb generáció már nem gondolkodik pesszimistán.

A szerb-horvát kultúrából mit vehetnének át a magyarok, ami az előnyükre válna?

Kicsit több lazaságot. Hasonló a történelmünk, szinte ugyanazokkal a problémákkal küzdünk, mégis úgy látom, hogy a déli népek egy kicsit több humorral, nyitottsággal és lazasággal tudják kezelni a krízishelyzeteket.

Mi állhat amögött, hogy a fiatalabb generáció már pozitívabban gondolkodik?

Magyarország 25 év alatt rengeteget fejlődött, amikor idejöttem 1995-ben, akkor nem volt sem szupermarket, sem külföldi áru. Nagy fejlődésen mentünk keresztül – tanultunk, utaztunk. Fejlődött az ipar, a városok. Nincs már nagy különbség Budapest és a vidéki nagyvárosok között, ez húsz éve még teljesen máshogy volt. Jellemzően nyitottabbak vagyunk, és sokkal több lehetőség kínálkozik egy mai fiatal előtt, mint 30-40 éve a szülei előtt. A régi generációk sokkal több korláttal szembesültek, de akár nézzük meg az én példámat, a háborúkat a Balkánon,

A magyar gazdaság szempontjából fontos lenne, hogy a fiatalok lássák meg a lehetőségeket a hazai kis- és középvállalatokban is. Mi kell ahhoz hogy egy kkv-nál szívesen dolgozzanak a fiatalok?

Nem az kell, hogy legyen három színes babzsák meg csocsóasztal. Olyan munkahelyi légkör kell, ami nyitott, támogató, fejlődési lehetőségeket nyújt. Ha már az első élményük negatív, nem kapnak támogatást, nem megfelelően vezetik őket, akkor az elveheti a kedvüket attól, hogy egy kkv-nál dolgozzanak. 

Igaz egyébként, hogy a transznacionális cégek a magas hozzáadott értékű, magas bért fizető folyamataikat és állásaikat inkább az anyaországokban tartják?

Ezt nem így látom. Magyarországra azért települtek ezek a cégek mert jó minőségben és jó áron tudják gyártani a termékeket. Attól nem kell félni, hogy a multi egyik napról a másikra áttelepül egy másik országba, mert az neki sem érdeke.

Ha akkor kezdenek újraépítkezni, amikor már a gazdaság beindult, akkor elkéstek.

A magyar gazdaságpolitikának is ez az egyik hívószava, a „kanyarban előzés”. Már jóval az újraindítás előtt a beruházásokat támogatják, hogy a magyar vállalatok újult erővel tudjanak terjeszkedni a nyitás után.

Nagyon helyesen, mert ha későn cselekszünk, akkor lemaradhatunk a lehetőségekről, például számos cég most dönti el, hogy hova akar letelepedni, kivel köt partnerséget.

és visszatér a két évvel ezelőtti helyzet, mert akkor mindenki részt vesz a versenyben. Sokan a jelenlegi helyzetben érthető módon óvatosak, de én arra biztatok mindenkit, hogy ha teheti, akkor most vállaljon egy kis rizikót, mert a mostani befektetések hosszú távon sokkal jobban meg fognak térülni – versenyelőnyre lehet szert tenni. Mivel most mindenki visszafogja magát, van szabad kapacitás, lehet találni szoftverfejlesztőt, de csarnoképítéshez munkást is. Amikor visszaáll a gazdaság, újra nehéz lesz munkaerőt találni.

Kell félniük a magyaroknak a munkanélküliségtől?

Vannak ágazatok, amelyeket nagyon rosszul érintett a koronavírus, ott átmenetileg nem lehet elhelyezkedni és elbocsátások is történtek. Aki viszont tanul és hajlandó máshol dolgozni, az talál munkát.

minden iparágban nehéz volt jó szakembereket találni. A piac nagyon kedvezett a munkakeresőnek, még a tavalyi évben is, amikor már jelen volt a koronavírus. A tavalyi év utolsó negyedévétől kezdődően lendült fel a munkaerőpiac, sok magyar jött haza. Azoknál a cégeknél, ahol van pénz, most vesznek fel szakembereket, beruháznak projektekbe, mert ha kivárják a krízis végét, akkor le fognak maradni a jó munkaerőről, lecsap rájuk más.  

A munkaerőhiány következtében fenn fog maradni a gyors bérnövekedés is?

Elkerülhetetlen, mert az ipar, a gazdaság, a GDP fejlődését a béreknek is követniük kell.

Hogy enyhítsük a munkaerőhiányt? Külföldről szerezzünk munkaerőt?

Most is rengeteg cég él ezzel a lehetőséggel, például van olyan gyár, ahova buszokkal hozzák át a külföldi dolgozókat. Ezzel nincs probléma, mert a magyar gazdaság attól nő, ha minél több terméket, szolgáltatást itt állítunk elő. Sok külföldi mérnök, IT és egyéb szakember jött és gazdagítja Magyarországot. Egyébként a munkák jó részét már ki lehet szervezni, például

Hogy látja, a magyar gazdaság felzárkózik a Nyugathoz?

A hazai és külföldi multik közti szintkülönbséget kellene csökkenteni – Csehországban és Lengyelországban ezt sokkal jobban oldották meg, ott számos olyan hazai vállalat van, amely sikeresen versenyez a külföldi multikkal, sőt szakembereket szívnak el, mert jól fizetnek, jó a nevük és folyamatosan beruháznak új technológiákba. Magyarországon ez hiányzik.

A Magyar Multi program például pont ezt célozza meg, hogy minél több hazai kkv-ból váljon a nemzetközi porondon is sikeres multicég.

A programot részletesen nem ismerem, de lehetőséget kell teremteni a magyar tulajdonú cégeknek, hogy merjenek beruházni – olyan gazdasági és pénzügyi hátteret kell biztosítani, hogy ne csak technológiában, de menedzsment kultúrában is fel tudjanak zárkózni.

nem mer rálépni a fejlődés egy következő lépcsőfokára, amihez külső szakember segítségét kellene kérnie. Hatalmas a potenciál a technológiában, a folyamat felépítésben, az IT-rendszerekben, amiket a nyugati cégek már tíz-húsz éve használnak. Ha ezeket a magyar cégek elkezdik alkalmazni, gyorsan csökkeni fog a szintkülönbség.

Kiemelte a nyitottság fontosságát a felzárkózásban. Viszont nem tart attól, hogy a koronavírus után bezárkóznak a nemzetek?

Senki nem látja, hogy a koronavírus utáni világ miként fog átrendeződni. Lehetséges egy olyan forgatókönyv, hogy

főleg az úgynevezett stratégiai ágazatokban, mint például autóipar vagy gyógyszeripar. A munkaerő, tudás és innováció szabad áramlása viszont meg fog maradni, mert ebben nagyon egymásra vagyunk utalva, és ez viszi előre a fejlődést.

Tavaly nevezték ki az Arval Magyarország kereskedelmi és marketing igazgatójának. Mivel foglalkozik a cég és milyen megoldásokat nyújt?

Az Arval Európa legnagyobb autós operatív lízing szolgáltatója, és a tulajdonos Európa egyik legnagyobb bankja, a BNP Paribas. Itt vagyunk Magyarországon majdnem 20 éve. Vállalatoknak nyújtunk lízing szolgáltatásokat és flottamenedzsmentet.

A Világgazdasági Fórum szerint tíz év múlva az lesz a trend, hogy nem birtoklunk semmit, mindent csak bérelni fogunk. Nem olyan ez, mint egy fiatalos luxuskommunizmus?

Amikor külföldön dolgoztam, akkor láttam, hogy a barátaim nem birtokoltak semmit, a házat bérelték és az autót lízingelték. Kelet-Európában ehhez máshogy állnak hozzá, fontos a birtoklás.

inkább a mobilitást, a rugalmasságot választják. Elképzelhető, hogy Londonban dolgoznak két évet, aztán költözniük kell Amerikába, utána pedig visszajönnek Magyarországra és közben nem akarnak terhet cipelni magukkal vagy veszteséggel eladni a vagyontárgyaikat. Nem kell messzire mennünk, Budapesten is láthatjuk, hogy milyen sokan használják a shared autókat, rollereket, bicikliket. Inkább az a trend, hogy nagyvárosokban a felhasználók a leghatékonyabb mobilitást keresik, hogy minél könnyebben eljussanak a céljukhoz, az már mindegy nekik, hogy milyen járművel. A cégünk is ebbe az irányba mozdult el,