Súlyos baleset érte Nancy Pelosit Luxemburgban: kórházban kezelik
A volt amerikai házelnök, Nancy Pelosi egy hivatalos luxemburgi út során szenvedett balesetet, de állapota stabil, és a kórházból is folytatja munkáját.
Obama elnöksége alatt épp Joe Biden volt az „Ukrajna projekt” felelőse.
Az elmúlt hetekben Biden meglehetősen rosszindulatú dolgokat mondott Vlagyimir Putyin orosz elnökről. Orosz állami hírforrások szerint
Ezt az állítást igazolja, hogy az Ocean Glory amerikai teherhajó 350 tonna katonai felszerelést szállított az ukrán odesszai kikötőbe. Az ukrán Dumskaja hírügynökség szerint a hajó többek között
Biden számára ideális lenne, ha Ukrajnát beédesgetnék a NATO-ba és esetleg az EU-ba is.
Putyinnak az orosz hadsereg újjáépítésére tett erőfeszítései arra irányultak, hogy erősítse az országot a globális politika színpadján. Ezenfelül az irány népszerűvé tette Oroszországban annak ellenére, hogy a NATO lassan, de terjeszkedik Oroszország irányába.
A katonai felszerelések szállítása egyébként akkor történt, amikor Volodimir Zelenszkij ukrán elnök aláírta a 117/2021 sz. rendeletet, amely aktiválja az ukrán hadsereget, hogy visszafoglalja a Krím autonóm régiót és Szevasztopol városát. A kormány arra utasította a katonaságot, hogy „hibrid hadviseléssel” hódítsa meg a volt Ukrajna területeit. Ez a Zero Hedge szerint röviden azt jelenti, hogy
A lap szerint fontos megjegyezni, hogy az ukrán elnök tette teljes mértékben ellentétes azzal az ígéretével, hogy befejezi a majdnem hét éve tartó kelet-ukrajnai háborút, amely központi szerepet játszott a 2019-es választáson. Ez azt jelenti, hogy Zelensky újra alárendelte magát és az országot az USA és a NATO által vezetett Oroszország elleni „harcnak” – vélekedik a Zero Hedge szerzője.
A térségben egyre fokozódik a feszültség, amelynek központja a Krími híd, az oroszok pedig meg fogják tenni a kellő lépéseket annak érdekében, hogy megvédjék a területet. (Az orosz gyártmányú, párhuzamosan futó 19 kilométer hosszú közúti és vasúti hidak a Kercsi-szoroson keresztül kötik össze a Taman- és a Kerch-félszigetet.)
Északi Áramlat 2
A legújabb fejleményeknek köze van az Északi Áramlat 2 földgázvezeték-projekthez, amit Viktor Zubkov, a Gazprom igazgatóságának elnöke szerint még az idén befejezhetnek.
és ennek érdekében az Egyesült Államok mindent megtesz – mondta el a Gazprom elnöke. Zubkov már az év elején is figyelmeztette a befektetőket, hogy a projektet a rendkívüli körülmények – például a politikai nyomás – miatt felfüggeszthetik vagy teljesen leállíthatják.
A Zero Hedge kiemeli, hogy számos tényező együttállása okozhatja azt, hogy Ukrajnában kitörjön egy esetleges háború, de a lap szerint nem szabad kizárni ezek közül a pénzt és a profitot.
amit gyakran a közgazdaságtan diktál. Az energiát pedig a közgazdaságtan gyakran a gazdaság szívének tekinti. Európa esetében ez most az Északi Áramlat 2, amelynek köszönhetően Oroszország Németországig szállítja majd a földgázt. Évekkel ezelőtt Lengyelország, Lettország és Litvánia vezetői nyílt levelet írtak az Európai Parlamentnek, amiben figyelmeztettek az Északi Áramlat 2 építésével kapcsolatban: a levélírók szerint a gázvezeték nemcsak kereskedelmi célú, hanem Moszkva ezzel akarja erősíteni Európa energetikai függését.
Abban az időben az orosz Gazprom rekordmennyiségű, 162 milliárd köbméter gázzal látta el az Európai Uniót és Törökországot. Ebből a mennyiségből 86 milliárd köbméter áramlott át Ukrajnán.
Korábban az Egyesült Államok külügyminisztériuma azzal fenyegette meg az európai vállalatokat, hogy valószínűleg büntetésre számíthatnak, ha részt vesznek az Északi Áramlat 2 gázvezeték építésében. A minisztérium ezt azzal indokolta, hogy a projekt aláássa az európai energiabiztonságot.
A Zero Hedge kiemeli, hogy háború esetén Ukrajna nem lenne képes felvenni a harcot az orosz hadsereggel. Emellett Ukrajna pénzügyileg is kudarcot vallott a hatalmas olaj- és gázkészletek ellenére. Az IMF is rámutatott, hogy
Az eurózóna számára is jelentős problémákat okoztak az ukrajnai proxy háborúk a lázadók ellen. A szerző azért használja a proxy kifejezést mert pénzügyi és külsős támogatás nélkül a dolgok maguktól elcsendesednének. Háború esetén a csődbe jutott Ukrajna valószínűleg két részre szakadna és az ország nyugati része szorosabban együttműködne az Európai Unióval.
Cseppfolyós földgáz
Amerikai vállalatok eközben cseppfolyós gázzal (LNG) látnák el Európát. A Zero Hedge szerint ennek érdekében az USA akár háborút is indítana. Legyen szó profitól vagy a keleti gázfüggés csökkentéséről – amit az orosz politika hatalmi eszközként használ – nem szabad elmenni a tény mellett, hogy
Egyes közösségek úgy gondolják, hogy az USA és a CIA részt vett a volt korrupt ukrán kormány megdöntésében és egy Európa-párti kormány felállításában.
Fontos észrevenni, hogy nem csak a nyugati gázszolgáltatók profitálnának a konfliktusból, hanem a hadiipar is.
A vezetékes gázt sokkal olcsóbban lehet eladni a vásárlóknak, mint a cseppfolyós gázt, így a Zero Hedge újságírója csekély esélyt lát arra, hogy az amerikai LNG kiszorítaná az orosz földgázt a piacról. Lengyelország a közelmúltban kapta meg az első amerikai LNG szállítmányt.
A folyamat akár kedvező lehet Európának is, mivel csökkenti függőségét, de az USA számára is előnyös, mivel mérsékli az amerikai kereskedelmi hiányt. Azonban el kell ismerni, hogy ez a módszer nem oldja meg a függőséget, mivel Oroszország tovább csökkentheti az árakat és igazíthatja a feltételeket annak érdekében, hogy megőrizze erőfölényét az európai gázpiacon. Az Oroszországtól való függés természetesen Európának sem jó, mivel nemzetbiztonsági kockázatot jelent. Így a kontinensnek fontos, hogy megtalálja az alternatíváját az orosz gáznak, de
– írja a Zero Hedge.
Globális játszma
Az amerikaiaknak tisztában kell lenniük azzal is, hogy a jelenlegi politika Oroszországot kelet, így Kína irányába tereli, ami hosszú távon még nagyobb problémát jelenthet az Egyesült Államok számára.
Az USA közben újra a bukott országok „bajnokaként” tetszeleghet, a zsoldosok és az Amerikából érkező pénz, valamint Kijev támogatásának köszönhetően – zárja elemzését a lap.
(Borítókép: MTI/EPA/Makszim Sipenkov)