ÁSZ: Tartósan növelheti az államadósságot a NextGenerationEU alap

Az elemzés kiemeli, hogy a 750 milliárd euró összértékű helyreállítási alapból mintegy 5900 milliárd forint jut Magyarországnak, ebből 3400 milliárd forintos hitel.

– teszik hozzá.

Az NGEU forrásai vissza nem térítendő támogatások (390 milliárd euró) és hitelek (360 milliárd euró) formájában kerülnek majd kifizetésre, ezzel az Európai Unió a korábbiaknál jelentősebb fiskális szerepet vállal majd a tagállamok gazdálkodásában – világítanak rá az ÁSZ elemzői.

Kifejtik: az NGEU keretében a beruházásoknak, a projekteknek 2026-ig meg kell valósulniuk. Célkitűzéseiben az NGEU szorosan kapcsolódik az Európai Unió 2021-2027-es időszakra szóló pénzügyi keretének hat prioritásához.

Az NGEU forrásai lekötésének futamideje a 2021-2023 közötti időszakra esik. A jogi kötelezettségvállalásokra a jogosultságok megállapítását követően 2023. december 31-ig, a kapcsolódó kifizetésekre pedig 2026. december 31-ig kerül sor. A rendelkezésre álló keretek ütemezett és eredményes felhasználása a gazdaság újraindításának kiemelkedően fontos tényezője – emelik ki az ÁSZ elemzői.

A forrásokból megvalósított korszerű infrastruktúra, a versenyképességet növelő beruházások hozzájárulhatnak a gazdaság teljesítményének növekedéséhez, a GDP emelkedéséhez, a munkaerőpiac bővüléséhez – tették hozzá.

Az ÁSZ elemzői kiemelték, hogy miközben a beruházások az államadósság-teher relatív csökkenését segíthetik elő, a kifizetések a célkitűzések, a mutatószámok teljesítéséhez kötöttek, vagyis a célok teljesítéséig az NGEU kerettervek finanszírozása tartósan növeli a nemzeti költségvetési kiadásokat, ezáltal ronthatja a GDP és az államadósság arányát.

A kalkulációk szerint

– hívják fel a figyelmet az ÁSZ elemzői.

Hozzáteszik: az NGEU források hitelből finanszírozott része tartósan, akár 2058-ig növelhetik az államadósságot. Jelenleg még nem kidolgozott, hogy az NGEU hitelekhez kapcsolódó tagállami kötelezettségvállalás és az eredményelváráshoz kötött finanszírozás pontosan hogyan valósul meg, ezért a pénzügyi kockázatok meghatározása csak korlátozottan lehetséges – mutatnak rá a szakértők.

(MTI, címlap: MTI/Kovács Tamás)