A válság előtti szintre tért vissza az Európai Bizottság euróövezeti és uniós gazdasági hangulatindexe áprilisban a Gazdasági és Pénzügyi Főigazgatósága (DG EcFin) honlapján csütörtökön publikált jelentés szerint.
A DG EcFin felmérésében a gazdasági hangulatindex (Economic Sentiment Indicator, ESI) erőteljesen növekedett áprilisban mind az euróövezetben, mind az Európai Unióban.
Az ESI 9,4 ponttal 110,3 pontra nőtt áprilisban az euróövezetben és 9,8 ponttal 109,7 pontra az Európai Unióban. Mindkét esetben jóval a hosszú távú átlag feletti értéket ért el a mutató és első alkalommal emelkedett a járvány kitörése előtti szintre. Az ESI idén áprilisban elért szintje egyúttal 2018 szeptembere óta a legmagasabb is lett.
Az index minden eleme jelentős javulást ért el áprilisban: a feldolgozóipari, szolgáltatóipari, fogyasztói hangulati, kiskereskedelmi és építőipari mutatók egyaránt emelkedtek. Az ESI jelentős javulást ért el az EU hat legnagyobb tagállamában és mindegyiknél a hosszú távú átlag feletti szintet ért el.
Az uniós feldolgozóiparban már az ötödik egymást követő hónapban javult az index, áprilisban 8,3 ponttal emelkedett a 9,4 pontos rekordra. A szolgáltatóipari mutató mínusz 9,4 pontról váltott át plusz 2,8 pontra, a fogyasztói hangulat mínusz 12,0 pontról mínusz 9,0 pontra javult, a kiskereskedelem hangulatindexe mínusz 11,0 pontról emelkedett mínusz 1,5 pontra, az építőipar indexe pedig mínusz 5,0 pontról váltott át 0,8 pontra.
Erőteljes javulás következett be áprilisban a foglalkoztatási várakozásokat tükröző (Employment Expectations Indicator, EEI) mutatószámban is. Az EEI az Európai Unióban 9,9 ponttal 107,9 pontra, az euróövezetben 9,3 ponttal 107,1 pontra emelkedett. Mindkét esetben a hosszú távú átlag feletti és a válság előtti szintre.
Az ESI a legnagyobb mértékben Lengyelországban növekedett áprilisban, 11,3 ponttal 101,6 pontra. A holland ESI 10,7 ponttal emelkedett 108,6 pontra, a spanyol 9,1 ponttal emelkedett 106,0 pontra, a francia 8,5 ponttal 104,7 pontra, a német 5,7 ponttal 109,4 pontra, az olasz 5,3 ponttal 104,8 pontra. A magyar ESI 7,8 ponttal emelkedett 98,9 pontra áprilisban.
https://ec.europa.eu/info/sites/default/files/full_bcs_2021_04_en_0.pdf
(MTI, fotó: pixabay)
Az elemző szerint ugyanis „nemcsak a Fidesz-szavazóknak jó, hogy van rezsicsökkentés, hanem a Tisza-szavazók túlnyomó részének is. Persze, vannak ott is teszlások és luxusbaloldaliak, de a szavazótáboruk nagy része az a rezsicsökkentés haszonélvezője.”
Az egyenlő felek közötti tárgyalást nem értik. Számukra a jólét és a siker forrása az, ha valakire rákényszeríthetik az akaratukat, ha győznek.
Dan Jørgensen, az EU energiáért felelős biztosa szerint pedig „az EU a legrosszabb forgatókönyvre készül”.
Az Európai Bizottság a koronavírus idején meghozott hasonló korlátozasokat tervez az energiaválság miatt. Tehát a brüsszeli politika tehát nem az, hogy esetleg be kéne fejezni a háborút, vissza kellene térni az orosz olajra, hanem az, hogy vezessünk be korlátozásokat, változtassunk az életünkön.
A német zöld politikus máris felvázolta, mit kellene tennie az EU-nak, ha Orbán Viktor hatalmon marad.
A Tisza Párt körül megjelenő közgazdászok és a párt politikusai következetesen támadják az alacsonyabb lakossági árakat.
Az uniós országok mérlegelik miként hagyják ki Magyarországot a döntéshozatalból.
Magyarország gázellátása nincs veszélyben, de észnél kell lenni – mondta Orbán Viktor miniszterlnök Kiskundorozsmán.
„Ha nem kötnek megállapodást, felrobbantok ott mindent” – mondta az amerikai elnök.
