Remeg a Bloomberg, mi van akkor, ha Trump nyer – Orbánnal példálóznak
Az amerikai gazdasági lap azt írja, nagy esély van arra, hogy Trump elnökként Orbán modelljét követi majd.
Mi az a téma, ami a LIGA-szakszervezet elnökét, más szakszervezeteket és Soros Györgyöt egy platformra hozza? Most kiderült: 2021. február 15-én a világ számos civil- illetve szakszervezetének vezetője, valamint a tudományos szféra képviselői küldtek levelet az Európai Unió különböző intézményeit megcímezve. A nyílt levélben felvázolták, milyen uniós gazdaságpolitikát tartanának megfelelőnek az koronavírus okozta válság után. A levél aláírói közt megtalálható a magyar származású milliárdos, Soros György neve is.
A levél megfogalmazói üdvözlik az Európai Unió által meghozott válságkezelő intézkedéseket, többek közt azt, hogy a járvány idejére a tagállamok lazíthattak a fiskális fegyelmükön, hiszen csak így lehetett megfelelően kezelni a recessziót. Ugyanakkor felhívják a figyelmet, hogy
nem beszélhetünk anélkül a koronavírus okozta válságról, hogy ne volnánk tekintettel a klímaválságra is, melyre „nem érhető el vakcina”.
Az aláírók éppen ezért elvetik azt, hogy a gazdaság a járvány végeztével a szokásos „business as usual” állapotba térjen vissza, hiszen ez ellehetetlenítené a Green Deal (a nagy, új, zöld gazdaságfejlesztési program) megvalósítását, és egy társadalmilag igazságos, karbonmentes gazdaság megvalósítását.
Soros Györgyék szerint az EU-s döntéshozók előtt egy új fejezetet nyitott meg az idei év, mely lehetőséget ad arra, hogy felülbírálják azt a költségvetési keretrendszert, mely „az adósságcsökkentést és a kiegyensúlyozott költségvetéseket részesíti előnyben az emberi, gazdasági és környezeti tényezőkkel szemben”.
A levél írói megjegyzik, hogy
amikor a pénzügyi sokkból egy elnyújtott válságot kreált. Ez pedig azt eredményezte, hogy a befektetések éveken át a szükséges szint alatt maradtak, hátráltatva a környezeti célok elérését és elősegítve a társadalmi egyenlőtlenségek megnövekedését. A szerzők ez alapján kijelentik: „nem titok, hogy a mostani fiskális keretrendszer olaj volt a populizmus tüzére, és komoly kérdéseket vetett fel az európai berendezkedés demokratikus mivoltáról”.
Így pedig a fiskális rugalmasságot (lényegében a lazább költségvetési politikát) meglátásuk szerint a járvány után is fenn kell tartani, hiszen ez segítheti most igazán a gazdaságokat és az általuk fontosnak tartott célok elérését. Úgy látják, hogy
vagy éppen a környezetvédelem. Ahhoz, hogy ezek Európa-szerte elérhető célok legyenek, Soros Györgyék a következő három elv követését szorgalmazzák:
A levél zárásaképp kiemelik, hogy mindezen elvek követése mellett nem elég csupán a GDP növekedésére koncentrálni, hanem a tágabb közjónak, az egyenlőtlenség csökkentésének, illetve a környezeti vállalásokank kell vezérelnie a döntéshozókat. Megfogalmazásuk szerint
„a tétlenség ára hosszútávon sokkal nagyobb lesz a kormányok és a társadalom számára”
– így pedig elengedhetetlen a költségvetési paradigmaváltás.
A levél aláírói között magyar részről Soros György mellett megtalálhatjuk a Magyar Természetvédők Szövetségét, a Magyar Szakszervezeti Szövetséget, a Liga Szakszervezeteket, de a Mozdonyvezetők Szakszervezetét is.
(Címlap: MTI/EPA/Clemens Bilan)