Az Utah Állami Egyetem kutatói selyemhernyó gubót használnak a vázizomsejtek növesztéséhez, ami az izomatrófia jobb kezeléséhez vezethet.
A kutatók egy háromdimenziós sejttenyésztési felületet fejlesztettek ki azáltal, hogy sejteket növesztettek a selyemszálakon, amelyeket egy akrilváz köré tekertek. A csapat natív és transzgenikus selyemszövetet egyaránt használt, utóbbit pókselyem génekkel módosított selyemhernyók állítottak elő.
A kutatók az ACS Biomaterials Science & Engineering című folyóiratban tették közzé eredményeiket.
A spinális izomatrófia vagy gerinc eredetű izomsorvadás (angolul Spinal Muscular Atrophy, rövidítve SMA) egy ritka öröklődő betegség, amit az SMN gén hibája okoz, és a gerincvelő mozgató idegsejtjeinek a fokozatos elvesztését eredményezi. Az idegsejtek pusztulása fokozatos izomgyengeséget, sorvadást okoz a kapcsolódó izmokban. A leggyakrabban és legelőször érintettek a nyak és a törzs tartását végző izmok, majd a láb és karok azon izmai, amelyek a mozgásért felelnek, végül a bordákhoz kötődő, légzést támogató izmok.
A selyemhernyó selymén termesztett sejtek sikeresebben leképezték az emberi vázizmokat, mint a szokásos műanyag felszínen. A selyem ösztönözte az izomrostok megfelelő összehangolását is, amely a robosztus izom modellezéshez szükséges elem.
A vázizom a csontváz mozgatásáért, az ízületek stabilizálásáért és a belső szervek védelméért felelős. Ezen izmok romlása számtalan okból és gyorsan megtörténhet. Például két hét immobilizáció után az ember elveszítheti a négyfejű izomerejének, csaknem egynegyedét. Tisztában kell vele lenni, hogy az izmok milyen gyorsan sorvadhatnak el, ezért sejtszinten kell kezdeni a modellezést, hogy a valóságot jobban reprezentálják.
A magyar kormány a SMA betegek gyógykezelésére 3,2 milliárd forintot különít el évente. A Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő és a Spinraza gyártója között februárban megegyezés született, így Magyarországon is kezdetét veszi a felnőtt SMA betegek kezelése a Spinraza injekcióval.
A herceg elleni bestiális támadást előre eltervezték, mégis indulatból követték el, de azt is megtudjuk, hogyan étkezett Szent László és a Rurik-dinasztia leszármazottja. Kutatók a Mandinernek.
Magyar és mongol tudósok eredtek Aba Sámuel királyunk őseinek a nyomába, és az izgalmas kutatás egészen az ázsiai és európai hunokig vezetett. Idén az ásatások újabb fejezete zárult le.
Gyarmati-Paor Zoltán történelmi krimije fölhasználja a modern tudományos eredményeket, és meglovagolja az Árpád-kor iránti érdeklődést egy filmszerű jelenetekkel tűzdelt mai történet formájában.
Az Abák és Árpád-házi királyaink közös őshazából, az ázsiai hun birodalom területéről származnak, Aba Sámuel felesége pedig Szent István testvére lehetett – tudjuk meg a tanulmány szerzőitől.
Nagy port kavart cikkünk Mátyás koponyájának valószínű beazonosításáról: az MTA számos váddal illette a koponya felismerőjét, Gábor Emesét. A szakember most nyíltan válaszol az őt ért kritikákra.
Rácz Zsófia vezető régész elmondta: létrejött egy közel száz egyénből álló hálózat Mongóliától a Kárpát-medencéig, és közvetlen bizonyítékot találtak az európai hunok ázsiai hun eredetére.
Kardos Péter 1936-ben született és 1971-ben avatták rabbivá és a következő évben a Zuglói Körzetbe került, ahol mostanáig tevékenykedett.
Az iskola feljelentést tett, a rendőrség pedig vizsgálja a vajdasági magyar közösséget megrázó incidenst.
