Furcsa helyzeteket teremt az élet: Franciaországot az a radioaktív por lepi be, amit a franciák afrikai tevékenysége okozott pár évtizeddel korábban.
Takács Zsolt és Oláh Dániel írása.
Európába jön a francia-afrikai Csernobil
Riasztó folyamatok zajlottak március elején Európa egyes részein: több országból beszámoltak arról, hogy a Földközi-tengeren keresztül az algériai sivatagból és általánosságban a Szaharából radioaktív por került a légtérbe. A tudósok szerint a radioaktív szaharai por
A nyugati Radiokaktivitás-ellenőrzési Szövetség (Acro) jelentése szerint a por Franciaország egyes részein is megtalálható.
A mintavétel során a tudósok megerősítették, hogy radioaktív részecskék vannak a homokban, amit egy marokkói vihar indított útjára. A porfelhők felszedték azokat az a radioaktív anyagokat, amelyek Franciaország 1960-as évekbeli nukleáris kísérleteinek eredményeként maradtak a korábbi gyarmati területeken.
Egyes tudósok azt állították, hogy a por nem veszélyes, de mások figyelmeztettek, hogy a cézium 137 – ami egy radioaktív izotóp – maradványai miatt szükséges lehet házon belül maradni.
Az Acro szerint a 60 éve történt gyarmati területeken végzett nukleáris kísérletekből származó radioaktív szennyeződés emlékeztethet bennünket a Szahara végtelenségig tartó radioaktív károsítására, amiért
A franciák természetesen nem Európában végezték környezetpusztító kísérleteiket, hanem más, fejlődő országokban, hosszú távú károkat hagyva maguk után.
Az izotópnak való kitettség egészségügyi hatásai rövid távon elhanyagolhatóak, de a legtöbb európai nem örül egy ilyen típusú részecskefelhőnek. A tudósok szerint meglehetősen vastag felhő halad át a Földközi-tengeren, amely elérhette Franciaországot, az Egyesült Királyságot és Németországot is. Törökországban is attól tartottak, hogy a szél hatására a radioaktív porfelhő elérheti az országot, így a lakosság egy részét otthonmaradásra szólították fel március elején. Ráadásul az algériai vihar ismét felerősödhet, aminek hatására
amelyek az 1960. február 13-án végzett kísérletből maradtak hátra (a történelmi robbantás a „Gerboise Bleue” kódnevet viselte). Utánpótlás van bőven, így bármikor jöhet egy újabb afrikai részecskehullám.
Gazdasági függésben
A történések rámutatnak arra, hogy a korábban „gondosan” és szándékosan Franciaországtól távol eső gyarmati területen végrehajtott kísérlet nem várt módon üt vissza a francia lakosságra.
Az esemény jó példája annak, hogy a „fejlett” nyugati országok milyen sok gazdasági, társadalmi és környezeti változást okoztak évszázados gyarmatosító múltjuk során a harmadik világban. Számos kutatás vizsgálja a témát és olyanok is vannak, amelyek szerint kimondottan előnyös is lehetett bizonyos esetekben a gyarmatosítás a gyarmatosított ország szempontjából is. Mások azt emelik ki, hogy a gazdasági függés elsorvasztotta a hazai gazdaságot, megakadályozva, hogy saját ipar és autonóm, nemzeti gazdaságpolitika épüljön fel. Egyes országoknak persze jót tehetett, hogy gazdasági-intézményi fejlődésben sokkal előrébb járó országok kapcsolták azokat magukhoz.
Sok esetben ugyanakkor az okozott károktól a fejlődő országok máig szenvednek és több ország gondosan ügyel ara, hogy rejtett gazdasági-politikai eszközökkel továbbra is egyfajta puha hatalmi érdekszférát tartson fenn.
Nézze meg, hogy gyarapodtak a nyugati országok gyarmatai és mennyi brit katona állomásozott a világban 1848-ban!
Mert míg a radioaktív felhő Európában okozott aggodalmakat, Szenegálban épp több napig tartó összecsapások zajlottak ellenzéki tüntetők és a rendőrség között, miután a rendőrség letartóztatta a hangját az ország erőforrásainak kisajátítása ellen felemelő ellenzéki vezetőt. A tüntetések fő oka a korábbi francia gyarmaton megfigyelhető külföldi gazdasági befolyás: nem véletlen, hogy Dakarban rendre a francia Auchan üzletei esnek áldozatul az erőszaknak, így történt ez most is, 32-ből 14 bolttal.
A helyi közvélemény kritikus azzal kapcsolatban, hogy a gyarmati múltat követően is Franciaország uralja a szenegáli gazdaság számos szektorát. Franciaország a fő kereskedelmi partner 60 évvel az ország függetlenné válása után is.
Chema Rodríguez elsősorban a hozzáállást hiányolta a franciáktól elszenvedett hétgólos vereség alkalmával, bár sem a védekezésünk, sem a támadásunk nem működött, és a játék többi eleme sem volt rendben. Bánhidi Bence pedig arról beszélt, hogy az ellenfél helyett végül saját magunkat leptük meg.
Nem sikerült megszorongatnia a magyar válogatottnak Franciaországot Varasdon a dán–horvát–norvég közös rendezésű férfi kézilabda-világbajnokság első középdöntős mérkőzésén.
A Veszprémben légióskodó Nedim Remili pokoli hangulatra és rengeteg magyar szurkolóra számít a varasdi arénában. A franciák világklasszis kézilabdázója többek között arról is beszélt a kedd esti középdöntős mérkőzést megelőzően, hogy mennyire utál Sipos Adrián ellen játszani.
Florence Bergeaud-Blackler világhírű francia antropológust a Muszlim Testvériségről, a bevándorlásról és az antiszemitizmusról faggattuk.
Kisebb országokra lesújt, de Franciaországot nem meri leszidni az Európai Bizottság az eladósodás miatt – írja a POLITICO.
A francia választóknak üzenne a diplomata.
Az is kiderült, hogy az agglomeráción kívül, mely magyarországi járásban keresnek a legjobban.
Faludy György Óda a magyar nyelvhez című versével ünnepli a magyar kultúra napját a Kertész Imre Intézet Kovács Ákos Kossuth-díjas énekes-dalszerző előadásában.
