A hazai fejlesztésű TRITEL sugárzásmérő lesz a holdkörüli pályára álló Lunar Gateway űrállomás belső sugárzásmérő rendszerének egyik eleme.
Az űreszközt az Európai Űrügynökség (ESA) döntése nyomán az ELKH Energiatudományi Kutatóközpont Űrkutatási Laboratóriumában fejlesztették a Külgazdasági és Külügyminisztérium pénzügyi támogatásával.
– áll a Külgazdasági és Külügyminisztérium és az Energiatudományi Kutatóközpont közös közleményében.
Az űrhajósok átlagosan évente 250-szer akkora sugárterhelésnek lesznek kitéve az űrállomás fedélzetén, mint a Föld felszínén, ezért egészségük érdekében kiemelten fontos szerepet játszik a sugárdózismérés.
A Gateway külső platformján elhelyezkedő sugárzásmonitorozó rendszer (ERSA) mérési adatait is felhasználva lehetőség nyílik arra, hogy a kutatók megvizsgálják, mennyire nyújt hatékony védelmet az űrállomás fala az űrbéli sugárzásokkal szemben.
Ezenkívül az ESA – meghívásos pályázat keretében – felkérte az Energiatudományi Kutatóközpontot arra is, hogy fejlessze ki az IDA központi egységét és készítse el annak prototípusát – írják.
Ez lesz az az (interfész) egység, amelyen keresztül az IDA rendszer detektorai az űrállomás tápellátó és kommunikációs rendszeréhez csatlakoznak. Az IDA központi egységének prototípusát, valamint a TRITEL dózismérő rendszert az EK által alapított űripari cég, a REMRED Kft. fogja legyártani.
A közlemény szerint a Gateway harmad-negyedakkora méretű lesz, mint a több mint húsz éve a Föld körül keringő Nemzetközi Űrállomás (ISS), és nem lesz állandóan lakott, azonban fontos szerepe lesz a Hold felszínére leszálló újabb emberes küldetésekben.
A közel 40 tonnásra tervezett űrállomás a Holdhoz legközelebb 3000 kilométerre, a legtávolabb pedig 70 ezer kilométerre fog keringeni.
Felidézik, hogy Magyarország több mint 40 éves tapasztalattal rendelkezik az űrhajósok űrbéli sugárterhelésének vizsgálatában. Az Energiatudományi Kutatópontban (korábban KFKI, ill. MTA KFKI AEKI) számos aktív és tápellátást nem igénylő, úgynevezett passzív dózismérő rendszert fejlesztettek, melyekkel emberes űreszközök és mesterséges holdak fedélzetén végeztek méréseket.
Tavaly volt negyven éve, hogy az első magyar fejlesztésű dózismérő műszer, a Pille feljutott a világűrbe, amellyel Farkas Bertalan űrhajós végzett méréseket a Szaljut-6 űrállomás fedélzetén. Amerikai, ESA és orosz együttműködések keretében a rendszer különböző változatai azóta is számos űreszköz fedélzetére eljutottak. A Pille legújabb változata – az orosz szegmens szolgálati rendszerének részeként – 2003 óta folyamatosan és megbízhatóan üzemel az ISS fedélzetén. Legutóbb 2018 júniusában helyeztek üzembe újabb Pillét az ISS-en – olvasható a közleményben.
(MTI)
Orbán Anita jelentős devizás befektetéseket vallott be friss vagyonnyilatkozatában. A külügyminiszternek budai lakása van, miközben több százmillió forintnyi külföldi befektetéssel rendelkezik.
A REMRED Technológia Fejlesztő Zrt. a 4iG Csoport űr- és védelmi technológiai portfóliójának meghatározó vállalata, amely rövidesen űrközpontot is nyit.
Mi köze van a matracodnak, a telefonod kamerájának és az internetnek a Holdra szálláshoz? Több, mint gondolnád. A modern gazdaság egyik legnagyobb paradoxona, hogy a legköltségesebb, sokszor irracionálisnak tűnő presztízsberuházások hozzák létre a leghétköznapibb innovációkat. Az űrprogramok nemcsak történelmet írtak, hanem észrevétlenül átírták a mindennapi életünket is.
A NASA négy űrhajósa ezekben a napokban kerüli meg a Holdat az Artemis-programban. Rajcsányi Gellért írása.
Az ember drámai, súlyos belső ellentmondásokkal terhelt lény. Egyfelől ostobán rombol, másfelől a végtelent vizslatja. Győrffy Ákos írása.
Történelmi pillanatnak lehetünk tanúi: hétfő este az Artemis II négyfős legénysége messzebb merészkedik az űrbe, mint korábban bármelyik emberi lény. Az Orion űrhajó már a Hold közvetlen közelében jár, a NASA pedig élőben közvetíti a misszió legkritikusabb óráit.
A férfiak egy része a fronton van, a másik pedig a saját háza foglya. Bennük és családtagjaikban pszichológusok igyekeznek tartani a lelket. Veczán Zoltán írása.
Az Egyesült Államokban kutató Dr. Nagy Péter Lajossal beszélgettünk a Magyarságkutató Intézet világszinten is egyedülálló archeogenetikai eredményeiről, köztük a legutóbbi szenzációról.
