A fogalmak nehéz szeparációját mutatja, hogy bár az Európai Unió környezetpolitikáját vitathatatlanul jellemzi az ökológiai modernizáció szellemisége, az EU mégis fenntartható fejlődésként határozza meg céljait. Ezért aztán ezek a kifejezések, elméletek és modellek inflálódnak, ami szükségessé tette egy átfogóbb, de azonos vagy nagyon hasonló törekvéseket kifejező modell megalkotását.
Komplex és konkrétabb
Magyarország elkötelezett a fenntartható fejlődésen kívül a körforgásos gazdaság átfogó modellje mellett is, mely az eddigieken kívül integrálja az életciklus-menedzsmentet, az ökológiai közgazdaságtant, a teljesítmény gazdaságot, a megosztásos gazdaságot és még sok egyéb elméletet.
A fenntartható fejlődéssel összhangban a körforgásos gazdaság célja, hogy egy átfogó rendszerváltást generáljon a természeti és technológiai erőforrások felelősebb és hatékonyabb kezelése felé. Bár a körforgásos gazdaságot a fenntarthatóság eszközeként emlegetik, azonban a javasolt társadalmi előnyei még nem bizonyítottak. Hiszen ez egy új korszak kezdete, és a körforgásos gazdaság hatásait a jelenlegi termelési és fogyasztási mintákra még nem vizsgálták. A megvalósításának még mindig számos lehetséges véletlenszerű következménye lehet, melyeket időben és megfelelően kezelni kell. Például a körforgás orientált piac fellendítése egy adott régióban negatív társadalmi, gazdasági és környezeti hatásokat generálhat más földrajzi környezetben. Így megeshet, hogy fennmaradnak azok a káros gyakorlatok, melyek során a termék életciklusának környezeti terhelését a fő piacon kívülre helyezik át. Azaz bizonyos hulladékoktól a fejlett országok úgy szabadulnak meg, hogy egyszerűen a fejlődő országokban helyezik el azokat.
Rendkívül lényeges tehát, a körforgásos gazdaság startégiáit pontosan meghatározni, úgy, hogy azok konkrét cselekvéseket jelöljenek meg, és képesek legyenek arra is, hogy felelősen tudják kezelni a térbeli és többszintű interakciókat.