Itt vannak az úttörő magyar cégek, egyikük például szennyvízből készít tisztítószert

Magyarország sem kivétel, itthon is felismerték a körforgásos gazdaság termelési és fogyasztási modell fontosságát, ami arra épül, hogy egyszeri fogyasztás helyett a termékek élettartamát a lehető legjobban meghosszabbítsák.

Alapvető probléma a túlfogyasztás

Az Európai Bizottság (EB) például 2020 márciusában benyújtott egy cselekvési tervet a körforgásos gazdaság megvalósítására, ami javaslatokat tartalmaz a fenntarthatóbb terméktervezésre, a hulladék csökkentésére és a javításhoz való jogra vonatkozóan.

Az Európai Parlament (EP) egy évre rá megszavazta  a körforgásos gazdaság új cselekvési tervét, amely további intézkedéseket vár a karbonsemleges, környezetvédelmi szempontból fenntartható, teljesen körforgásos gazdaság 2050-ig történő megvalósítása érdekében, beleértve az újrafeldolgozás szigorúbb szabályait az alapanyagok felhasználására, fogyasztására vonatkozó, 2030-ra kötelezően teljesítendő célértékeket.

Majd a Bizottság közzétette intézkedéscsomagját, ennek része többek között a csomagolási hulladékok csökkentése, az újrafelhasználás, - feldolgozás serkentése, valamint a fenntartható termékek népszerűsítése.

Megoldás a körforgásos gazdaság

A fentiekkel összhangban a magyar kabinet célja is egyértelmű:

A körforgásos gazdaság megteremtése összefügg az ország szuverenitási törekvéseivel, hiszen a koronavírus-járvány, illetve az orosz–ukrán háború miatt mindenki megtapasztalhatta, bármikor megszakadhatnak az ellátási láncok, a külső forrásoktól való függés pedig korlátozza az önálló cselekvés lehetőségét. „Magyarország szempontjából nem azért fontos átállni a körforgásos gazdaságra, mert ez az európai divat, hanem mert ezzel tudjuk a nemzeti szuverenitásunkat biztosító gazdasági önrendelkezésünket megőrizni. Az a cél, hogy minél inkább élen járjunk például a nyersanyagok hazai feldolgozásában” – fogalmazott korábban a Mandinernek Raisz Anikó, az Energiaügyi Minisztérium környezetügyért és kör-forgásos gazdaságért felelős államtitkára.

Itt vannak az úttörő magyar cégek

Idehaza több vállalkozás önállóan is azon gondolkodik, miként lehet a fenntarthatóság jegyében fejleszteni, amelynek egyértelmű alapja a hazai innovációs készség. Egy tiszalöki cég használt gumiabroncsokat újrahasznosító gépeket fejlesztett ki magyar és uniós forrás segítségével. A Hot&Cold Therm Kft. az úgynevezett MBHW technológiát viszi tovább. Ennek lényege, hogy mikro robbantásos őrlést végeznek magasnyomású vízsugárral, aminek következtében a feldolgozott elasztikus anyag funkcióját tekintve hulladékból alapanyaggá minősül át.

A körforgásos gazdasághoz jelentős mértékben hozzájáruló fejlesztéseket hajtott végre a 23. kerületi Piringer Kereskedelmi és Szolgáltató Kft., ahol már új típusú, bioplasztik alapú technológiát használnak mások mellett szívószálak, evőeszközök gyártására. A projekt célja elsősorban az volt, hogy rendelkezésre álljon egy olcsó alapanyag a termékeikhez, amely képes leváltani a hagyományos polimereket, ezáltal csökkentve a termékeink környezetterhelését. Másodsorban az, hogy a csomagolást is lebomló fóliákkal valósítsák meg. A bioplasztik alapanyag létrehozásához a mezőgazdaságban, az élelmiszeriparban képződő melléktermékeket, hulladékokat használtak, az alapanyag alapja pedig az úgynevezett PLA nevű polimer lett, ami teljes mértékben megújuló forrásból származik.

Szennyvízből készítenek tisztítószert

De egyre többet lehet hallani a magyar-indiai alapítású reNEW Technologies Hungary Kft.-ről, amely 2015-ben jött létre egy több mint 30 éves szennyvízkezelési tapasztalattal rendelkező mérnöki cégcsoport tagjaként. A cég az Észak-pesti Szennyvíztisztító Telepen található, nem véletlenül. Mérnökeik a telepen képződő hulladék, azaz biomasszafelhasználási lehetőségeit, s az abból előállítható termékek fejlesztéseit vizsgálják.

– fürdőszoba-, általános felület-, konyha-, WC- és ablaktisztítószerek, padlótisztítók, vízkőoldók például – teljes egészében egy magyar csapat terméke.

2018 környékén vágtak neki a projektnek a mérnökök, egy merőben új technológiát használva. Tisztítószereik alapja a szennyvízalapól előállított ecetsav és víz keveréke (ezen összetevőket biomasszából, részint szennyvízből nyerik ki), tehát teljes egészében körforgásos magyar termékről beszélhetünk. Repertoárjukban találhatók úgynevezett koncentrátumok, amik azért lehetnek példamutatóak, mivel a már meglévő flakont feltöltve (vagyis a csomagolást nem feltétlenül szükséges ismét megvásárolni), a koncentrátumot vízzel hígítva kapunk környezetbarát tisztítószert.

A Mandiner.hu most elérte az úttörő céget, hogy megtudja a részleteket.

Itt van rögtön például a biomassza mibenléte. Miből áll, hogyan kerülhet az úgynevezett biológiai reaktorokba, a fermentáló (erjesztő) edényekbe. „A biológiai szennyvíztisztítás fő produktuma a tisztított víz. A kezelési folyamat során keletkező melléktermék (hulladék) a szennyvíziszap, más néven biomassza. A szennyvíziszap valójában baktérium törzsek és egyéb szerves anyagok összessége, amit pedig az ülepítés után szivattyúk segítségével továbbítanak a reaktorba”, tudtuk meg a CYCLE fejlesztőitől.

Arra, hogy miben áll a tudományos áttörésük, annak a bizonyos időablaknak a megtalálása, amikor az ecetsavat tartalmazó illó zsírsavakat ki tudják nyerni – még a gázképződés előtt –, úgy feleltek: „Ecetsav a biogáztermelés során is képződik köztes termékként, azonban ekkor ez végül metánná és szén-dioxiddá alakul. Az innováció mibenléte a megfelelő körülmények – mint a reakciókra rendelkezésre álló idő, a pH, a hőmérséklet és a gázösszetétel – gondos beállításában is rejlik, ezáltal ugyanis a gázképződés megállítható, így kinyerhetőek lesznek az illó zsírsavak, végtermékként pedig megkapjuk a tisztítószerben is használt ecetsavat és egyéb organikus savakat.”

Milyen egyéb adalékanyagokat kell még hozzáadni a tisztítószerekhez, hogy azok elnyerjék a fogyasztók tetszését? – érdeklődtünk.

amely a fogyasztók számára különösen fontos tisztítószerek esetében.” Majd arra is rákérdeztünk,  miként tudják garantálni, hogy a tisztítószerek ne legyenek károsak se az egészségre, se a környezetre; miféle teszteken megy át a CYCLE, mire az a polcokra, webshopokra felkerül?

„Természetes, lebomló összetevőket használunk, nagyon szigorú kiválasztási rendszer szerint válogatjuk meg az alapanyagainkat. Nem használunk egészségre káros, petrolkémiai összetevőket – hangsúlyozták. – Emellett a csomagolásra és a logisztikára is figyelünk, hogy a lehető legfenntarthatóbb megoldásokat alkalmazzuk, például a palackjaink (50 milliliter és 500 milliliter esetében) is újrahasznosított műanyagból készülnek. Az innovációnkból kifolyólag a tisztítószerünk újrahasznosított, hiszen a takarítási folyamat végén (a csatornarendszerbe, majd a szennyvíztisztítótelepre) kerülve újra főalapanyagunkká (organikus savakká és újrahasznosított vízzé) válnak, így ezzel is óvva a primer erőforrásainkat.”

Sunny Bhasin: „Ami motivál, az a Magyarország iránti megbecsülésem és tiszteletem”

Portálunk afelől ugyancsak érdeklődött Sunny Bhasinnál, a CYCLE mögött álló cég alapítójánál, vezetőjénél, miért épp Magyarországon vágott bele az újabb vállalkozásába. Mi motiválta őt, a gazdasági környezet, netalántán a képzett magyar munkaerő?

„1993 óta élek és dolgozom Magyarországon. Ez az egyetlen ország, amelyet szakmailag ismerek, és ez az üzleti »szülőföldem« – mondta lapunknak az üzletember. – A CYCLE (reNEW) az általam 1996-ban indított UTB spin off-jaként született. Természetes volt, hogy a vállalkozás székhelye is az »anyahajó« közelében legyen. Ami motivált engem, és még mindig motivál, az a Magyarország iránti megbecsülésem és tiszteletem, és mindaz, amit az elmúlt három évtizedben adott nekem, ezek a vállalkozások pedig azt az utat is jelentik számomra, amivel megpróbálom visszaadni ezeket.”

Kérdésünk hangzott el annak kapcsán is, milyen támogatást lehet kapni ma idehaza hasonló vállalkozásokhoz, s mi lesz a CYCLE-lel, ha már a magyar piac túl kicsinek bizonyul egyszer? „A kabinet részéről bőséges források állnak rendelkezésre a K+F, a beruházások, a növekedés, a likviditási finanszírozás tekintetében, amelyek a vállalkozások megsegítésére, illetve rendelkezésre állnak – felelte Bhasin. – Ami azonban a legfontosabb, egy biztonságos és korrekt környezetet biztosítanak, amely lehetővé teszi a hozzánk hasonló kkv-k számára, hogy gyarapodjanak és növekedjenek. 
Magyarországon körülbelül 4 millió háztartás van, így van még munkánk bőven a hazai piacon.