A vállalatok is kezdik felismerni a körforgásos gazdaság jelentőségét.
„A KSH adatai alapján Magyarországon mintegy 5,6 millió tonna hulladék keletkezett az ipari szektorban 2019-ben. Ennek mindössze egy része, mintegy 3 millió tonna hulladék került anyagában újrahasznosításra. A maradék több mint 2,5 millió tonna égetőben, hulladéklerakóban végezte vagy egyéb módon került elhelyezésre.
Megdöbbentő, de a KSH számai alapján a gazdasági-ipari szereplők átlagosan háromszor annyi hulladék előállításáért felelősek, mint a lakosság és a háztartások együttvéve, pedig amikor a hulladéktermelés felelősségéről beszélünk, általában az egyéni, fogyasztói, nem pedig a vállalati felelősség kérdése merül fel. A vásárlói döntés is befolyásolja, hogy mennyi hulladékot termelünk, de a valóságban a gyártás, a szállítás és a kereskedelem jóval nagyobb szennyező, mint azt sokan gondolnák. Hogy akkor mégis miért beszélünk a hulladékgazdálkodás kapcsán ennyit az egyéni felelősségről? Talán mert a vállalatok a felelősség áthárításában érdekeltek, úgyhogy az általuk finanszírozott kampányokban szándékosan a vásárlói döntés és tudatosság fontosságát mantrázzák.”
Nyitókép: MTI // Máthé Zoltán
Számára nem volt megbocsátás, ellentétben másokkal, így például Szabó István rendezővel, aki hosszú időn keresztül gyártotta a terhelő tartalmú jelentéseket. Balogh Gábor írása.
Hogy a politikában az igazság a legveszélyesebb fegyver, azt két igazságbeszélő sorsa bizonyítja: Csurka Istváné és Gyurcsány Ferencé.
A volt EP-képviselő szerint az elmúlt mintegy száz évben a külső erők megtalálták azokat az ágenseket, akik belül tudtak zavart kelteni vagy idegen érdekeket megjeleníteni.
Fővárosunkban teázott a klímaaktivista.
A Fidesz mindenkit arra kér, hogy töltse ki a nemzeti konzultációt.
A Budapesti Nyilatkozat megvalósítása talán az EU számára is jó alkalmat teremt, hogy újragondolja a zöld átállás programját.
Nyolc embert ítéltek el.
A válogatott védő felbontja a szerződését Cipruson és Magyarországra igazol.
