Az ételeink jövője, azaz a nosztalgikus boldogság hangjai és a személyre szabott táplálkozás

Hobkinson prognózisa szerint az előttünk álló húsz év élelmiszer fogyasztását a nosztalgia, a jóllét fokozása, a stressz csökkentése és a személyes produktivitás növelése fogja meghatározni.

Nosztalgia

A beszámolóból kiderül, hogy a közösségi média, az éghajlatváltozás és a világjárvány miatt egyre fokozódik bennünk a bizonytalanság. Táplálkozás szempontjából ezt a feszültséget a pozitív emlékeket felidéző ételek által nyújtott stabilitás, kényelem és vigasz enyhíthetik.

Kimberly Wilson pszichológusra hivatkozva a jelentés hozzátette, hogy a gyermekkorunkban elfogyasztott ételek nem csak fizikai táplálékként fontosak, hanem az azokhoz kapcsolódó érzelmi töltet is lényeges. Így aztán a nosztalgikus ételek felnőtt korunkban is megidézhetik számunkra a gyermekkorunk felhőtlen gondtalanságát és biztonságát. 

Egy tavalyi kutatás szerint a nosztalgia a csokoládévásárlók körében is fontos tényező, ugyanis mérésük szerint a vevők 63 százaléka felnőttként is rendszerint azt a csokit választja, amit gyerekként szeretett. Hobkinson ezért azt javasolja a gyártóknak, hogy ötvözzék a régi márkákat a mai prémium minőséggel. Már csak azért is, mert a fogyasztók háromnegyede szerint érdemes valamivel több pénzt fizetni egy prémium kategóriás csokoládéért.

Hangulatos táplálkozás

Köztudott, hogy a csokoládéban számos olyan összetevő található, amely szervezetünkbe jutva fokozza boldogság érzetünket, pozitív hatással lehet az agyra és annak funkcionalitására is. Ezért Hobkinson rámutat, hogy a csokoládé különösen alkalmas arra, hogy kielégítse a mentális egészség és a jóllét iránti növekvő fogyasztói igényeket. Ezt támasztják alá az ételek és a hangulat közötti kapcsolatról szóló egyre szaporodó tudományos kutatások is. 

Az élelmiszer-antropológus kijelentette, hogy a csokoládéiparnak a következő két évtizedben a boldogságra kell összpontosítania. A fogyasztók pedig időközben saját képükre formálják az egészséges táplálkozás szemléletét, és egyre inkább testreszabható ételeket, italokat és étrendi megoldásokat keresnek. Ezért Hobkinson úgy véli, hogy az élelmiszeriparnak már nem elég egyszerűen az ételek által biztosított energia és kalória funkciókra összpontosítani. 

Elkezdhetik az ételt egy olyan eszközként kezelni, amellyel aktívan befolyásolhatjuk a hangulatunkat és érzelmeinket. Így aztán talán hamarosan lehetőségünk nyílik tudatosan válogatni az ételek között az alapján, hogy milyen hangulatot vagy érzelmi állapotot szeretnénk előidézni. Ráadásul ma már bizonyított, hogy a szerotonin bomba élelmiszerek mellett fontos szerep jut a bélflóránknak is, hiszen annak állapota döntő szerepet játszik az érzelmeink szabályozásában. 

Tehát Gombóc Artúr a cél?

Természetesen a csokoládé és a boldogság közötti összefüggések nem eredményezhetik, hogy a jövőben csak kerek, lukas, töltött… és mindenféle csokoládét fogyasszunk mértéktelenül. Az elhízás drámai terjedése és a cukor negatív megítélése miatt a csokoládéipar is válaszút előtt áll. 

Hobkinson szerint a gyártóknak érdemes elmozdulni abba az irányba, hogy gyümölcsök és zöldségek felhasználásával újítsák meg termékeiket. A citrusfélék, a kókusz, a banán és a bogyós gyümölcsök már most is nagymértékben jelen vannak az édesipari palettán. 

A zöldségekre egyelőre inkább a fagylalt és pékáru forgalmazók figyeltek fel. De komoly lehetőségek rejlenek akár olyan összetevőkben is, mint a curry por, kurkuma, bors, kelkáposzta, cékla vagy a méz, melyek elősegíthetik az egészség mellett a jó közérzet megteremtését is.

Az etikusság is egyre fontossabb

A mai fogyasztókat egyre inkább érdekli az is, hogy honnan származik a termék. A vásárlók szerencsére egyre tudatossabbak, és már nem csak a saját egészségüket tartják szem előtt, hanem a bolygó és ezzel az emberiség jövőjét is. 

Az élelmiszer-antropológust szerint várhatóan növekszik majd a „kollektív felelősségteljes fogyasztás”. Azaz az emberek, a vállalkozások és a kormányok együtt fognak működni egészségünk, jóllétünk és bolygónk védelme érdekében. Így egyre fontosabb lesz a fogyasztói döntések szempontjából a termék mögött található történet, az emberek, akik részei voltak az árucikk létrehozásának, tehát ezeket az információkat is elérhetővé kell tenni a vásárló számára. 

Nem csak az íz számít!

A tanulmány kitér arra, hogy a következő húsz évben a gyártók valószínűleg egyre nagyobb figyelmet fordítanak az élelmiszerek íze mellett, más élmény jellegű hatásaikra is. Hobkinson például társaival felfedezte, hogy a hang javíthatja az ételek ízét. 

Talán elsőre erőltetettnek tűnhet ez a kapcsolat az érzékszervek között, de egyes tudósok már hangfájlokat terveznek, melyek mellett élvezetesebben fogyaszthatunk el egy ételt a multiszenzoros, azaz egyszerre több érzékszerve is ható élménynek köszönhetően. 

A hatás további fokozására akár olyan eszközök is megjelenhetnek, amelyek evés közben különféle érzékszervi ingereket válthatnak ki az íz erősítése érdekében. Az étkezés terén tehát, a minden érzékszervre egyszerre ható élmény kiteljesítése várható a jövőben. 

A cikket fordította: Papp Helga