A legfiatalabbakat vágta leginkább padlóhoz a válság

Az Intrum évente készíti el az Európai fogyasztói fizetési jelentését, a reprezentatív felmérésben 24 európai országból 24 189 európai állampolgár vett részt tavaly ősszel. A háztartások és a fogyasztók kiadásait, bevételeit, fizetési szokásait vizsgáló kutatásba Magyarországról 1000 embert vontak be.

Azok aránya, akik elmondásuk szerint váratlan vészhelyzetben kevesebb, mint egy hónapra elegendő megtakarítással számolhatnak, egy százalékponttal nőtt tavalyhoz képest, 36-ról 37 százalékra.

a 18-21 éves korosztályban 9 százalékponttal, 33-ről 42 százalékra nőtt azok aránya, akik nem rendelkeznek egy hónapnyi megtakarítással. A 22-37 évesek korosztályában nem változott ez az arány, továbbra is 33 százalék, a 38-44 évesek között 5 százalékponttal, 33 százalékra nőtt, míg a 45 és 65 év közti korosztályokban csökkenést tapasztaltak. A nyugdíjaskorúak között azonban már 9 százalékponttal nőtt a biztonságos tartalékkal nem rendelkezők aránya.

A felmérésből kiderült, hogy azok közül, akiknek a jövedelme csökkent az elmúlt évben, 63 százalék a nem létfontosságú kiadásait igyekszik csökkenteni. A válaszadók több mint negyede pedig új, részmunkaidős állást keresett. Különösen a 22 év alatti fiatalok körében volt jellemző a plusz munka vállalása, és a nyugdíjaskorúak közül is 27 százaléknyian kerestek állást.

A közlemény idézte Deszpot Károlyt, az Intrum Magyarország értékesítési és üzletfejlesztési igazgatóját, aki szerint érdekesség, hogy a 37 év alattiak csaknem egytizede válaszolta azt, hogy nőtt tavaly a megtakarított vagyona. Ahogy a korábbi évek felmérései, az idei adatok is azt mutatják, hogy nő a fiatalok pénzügyi tudatossága – tette hozzá.

Azok a fiatalok, akik növelni tudták a megtakarításaikat, a legnagyobbrészt ezt a korábbinál óvatosabb gazdálkodással érték el, de viszonylag sokan vannak azok is, akik például plusz munka vállalása miatt többet keresnek, mint tavaly: a 18-21 évesek 17 és a 22-37 évesek 29 százaléka.

(MTI)