A repülőgépiparban és a védelmi vállalatoknál egy új tanulmány szerint a digitalizációra való átállás sikerének, fontosabb mutatója a végrehajtása, mint az, hogy mennyi pénzt költenek rá.
Milyen repülő- és védelmi cégek fektetnek be vállalkozásuk digitalizálásába?
A Boston Consulting Group (BCG) új tanulmánya szerint a válasz mindenkire vonatkozik. De pusztán a digitális képességekre fordított pénz senkit nem tesz vezetővé, ebben a gyorsan változó ágazatban.
Greg Mallory, a jelentés társszerzője szerint az, hogy egy adott vállalat mennyi pénzt fektet a digitális fejlődésbe nem befolyásolja, hogy digitális éllovas vagy inkább digitális követővé válik. Azok a repülő-és védelmi vállalatok válnak élenjárókká, akik a teljes cég átfogó digitális jövőképét meghatározzák a befektetési döntéseik irányításához. Megalapozzák a megfelelő támogató struktúrákat, szerepeket és kultúrát a digitális váltáshoz.
A kutatás repülési és védelmi vállalatok 110 vezetőjét és tisztségviselőjét vizsgálta. A válaszadók közel 100 százaléka arról számolt be, hogy digitális befektetéseik pozitív eredményeket hoztak. Úgy tűnik ezek a vezetők az ilyen típusú befektetéseket alacsony kockázatú lépésnek tekintik, mivel közel a fele (45 százalék) hajlandó volt befektetni rövid távú üzleti esetek nélkül.
A válaszadókat két csoportban határozták meg élenjárók vagy követők. A digitális technológiába való befektetéseket pedig három kategóriában sorolták: a működés javítása, a bevételek növelése és az innováció ösztönzése érdekében. Az összes válaszadó közül 81 százalék a digitális működésbe fektetett a javítása érdekében, míg 49 százalék a bevétel növelése érdekében, 52 százalék pedig az innováció érdekében. A mindhárom kategóriába befektető vállalatok 58 százalékát tekintik az élmezőnynek.
A BCG szerint nyolc vezető technológia alakítja át az űrkutatást és a védelmi iparágat:
A tanulmány szerint az egyes vállalatok általában hasonló technológiákba fektetnek be. A prototípus készítéséhez szükséges 3D nyomtatás, a szimuláció alapú tervezés, a prediktív elemzés és a valós idejű monitorozás a leggyakrabban megvalósított technológiák.
Az éllovasokra jellemző, hogy a digitális technológiákat szélesebb körben alkalmazzák. Átlagosan 13 funkcióban valósítanak meg digitális technológiát, míg a követőknek csak kilenc funkciója van. A BCG szerint, egy vállalat „négyszer nagyobb valószínűséggel lesz élmezőnybeli, ha a folyamatok elejétől a végéig alkalmazzák a digitális technológiát.
Ennek a szélesebb körű megvalósításnak a támogatására, a BCG úgy találta, hogy az élmezőnyben lévők rendszereket fejlesztenek ki az átmenetek támogatására. A kutatott iparágak élharcosai és követői egyaránt a kultúrát tekintették a legnagyobb kihívásnak a digitalizáció bevezetésében.
A BCG felhívta a figyelmet, hogy a most megszerzett előny nem feltétlenül jelent tartós, hosszútávú előnyt a ma éllovasainak. Ahogy egyre több vállalat kezdi el beépíteni a digitális technológiát a munkafolyamataikba, a korábban elsődleges előnyhöz jutóké úgy fog csökkeni. Ahhoz, hogy a versenytársak pedig mihamarabb felzárkózhassanak, a digitális stratégiák folyamatos fejlődésére van szükség.
A magyar egészségügy digitalizációja mérföldkőhöz érkezett: az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér (EESZT) ma már több millió ember mindennapjait könnyíti meg.
Digitalizáció és mesterséges intelligencia a honvédelemben.
A II. kerületi momentumos alpolgármester botránya körül egyre több a kérdés.
Gyökeres átalakulás előtt áll a magyar agrárium.
Az alkalmazottak diktálnak: hamar elfogy a türelem, ha alacsony a fizetés és nincs meg a kellő rugalmasság.
Új arculati elemeket is bevezet az OTP a fiókhálózatában, amelynek számát nem tervezik csökkenteni.
A Tisza-féle SZJA-javaslat az általános iskolai tanárok pénztárcáját is komolyan sújtaná.
„Szokásához hűen tagad, hazudik, ordít” – állapította meg Kocsis Máté.
