Világunk működése egyelőre elképzelhetetlen a mindenhol jelenlévő acélgyártás nélkül. Ugyanakkor éves szinten az acéltermelés a globális szén-dioxid-kibocsátás 7-8 százalékáért felel.
2020-ban a világ mintegy 1,864 millió tonna acélt termelt, és mivel az acélgyártásban felhasznált energia mintegy 75 százaléka szénből származik, ezáltal mindegyik tonna közel 1,9 tonna szén-dioxidot küldött a légkörbe.
Az acéltermelés az európai ipari szén-dioxid-kibocsátásának 25 százalékát teszi ki. A szén-dioxid-mentesítés elengedhetetlen az ipar számára, ezért a technológia kulcsfontosságú tényező lesz. A H2 Green Steel (H2GS) azáltal, hogy gyakorlatilag visszaszorítja az összes acélgyártási folyamatból származó szén-dioxid-kibocsátást, megoldást kínál az ipari változások felgyorsításához.
A jövő acélgyártása
A H2GS egy teljesen integrált, digitalizált és automatizált zöldmezős acélgyár lesz. A nyersanyagok, a megújuló energiák, a helyi szakértelem és a mesterséges intelligencia egyesítésével arra törekszünk, hogy a kibocsátást nullára csökkentsük. Ezért egy nagyszabású, zöld acélgyártó telep felépítését tervezzük az ügyfelek széles skálájával együttműködve, beleértve az autóipart, a haszongépjárműveket, a háztartási cikkeket, a bútorokat és az ipari berendezéseket gyártó vállalatokat – olvasható a Svéd H2 Green Steel oldalán.
A tipikus termelési folyamatokkal ellentétben, itt a koksz-gátló hidrogénnel helyettesíthető, aminek eredményeképpen, csak vizet bocsát ki, és a hidrogén az ívkemencék áramellátására is felhasználható, így egy teljesen kibocsátásmentes acélgyártó csővezetéket kapnak.
A legtöbb nagy acélgyártó a világon arra törekszik, hogy fenntartható megoldással álljon elő a szén-dioxid-kibocsátás visszaszorításra. Úgy tűnik, hogy a nagyvállaltok is készek változtatni, és számos piaci szereplő elkötelezett a környezet óvásában.
Az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (Intergovernmental Panel on Climate Change, IPCC) 2007-ben közzétett Negyedik Értékelő Jelentése szerint az üvegházhatású gázok globális kibocsátását 2050-re az 1990-es érték 50 százalékára kell csökkenteni ahhoz, hogy a földi átlaghőmérséklet emelkedése ne haladja meg a kritikus határnak tartott 2°C-os mértéket.
Az európai irányelvekhez igazodva Magyarországon jelenleg is, több futó projekt van, mely a klímaváltozás megállításán dolgozik. Egy 2010-es statisztika szerint az országban a legnagyobb tüzelőanyag eredetű szén-dioxid-kibocsátásáért a Villamos-és hőenergia termelés felel.
Megvalósulás és tervek
H2GS a költségvetésből, mintegy 3 milliárd amerikai dollárt különített el a projekt megvalósítására. A svéd cég megújuló energiával előállított hidrogént fog használni, a termelés a tervek szerint 2024-ben kezdődik. 2030-ra a H2GS arra számít, hogy évente ötmillió tonna kiváló minőségű nulla károsanyag-kibocsátású acélt fog előállítani.
Ez lesz az első nagyszabású fosszilis energiaforrásoktól mentes acélüzem. A termelő melegen- és hidegen hengerelt és horganyzott tekercsek gyártásába kezd, melyeket többek között az autóipari, a szállítási, az építőipari, a csővezeték és a tartós fogyasztási cikkek piacán kínál eladásara.
A világ legnagyobb zöldenergia-befektetője Kína, amely 2023-ban rekordmértékben növelte a zöldenergia-termelését, továbbá jelentős globális szén-dioxid-csökkentést ért el az exportjaival. Tavaly a zöldenergia az ország energiafelhasználásának már több mint 26 százalékát tette ki, szemben a 2013-as 15,5-tel, miközben a szénfelhasználása 12,1 százalékponttal csökkent.
A felhőben tárolt adatok hatvannyolc százaléka kihasználatlanul marad, ezek a sötét adatok. Ez pedig jelentős energiát igényel. 2030-ra az adatközpontok az Egyesült Királyság teljes áramfogyasztásának közel hat százalékát teszik ki – írja a The Guardian.
A szén-dioxid légkörből történő eltávolítása igencsak elmarad az eredetileg kitűzött céloktól. Egy oxfordi tanulmány szerint évről évre a szükséges mennyiségnek ma csupán a negyedénél tart a világ; ráadásul ezt is inkább a legegyszerűbb módon, faültetéssel valósítjuk meg. A modern technológiák még sehol sem tartanak.
Afrika is igyekszik bekapcsolódni a mesterségesintelligencia-versenybe a hiányos infrastruktúra és finanszírozás ellenére. A kutatók azonban leszögezik, hogy semmiképpen sem úgy, ahogyan azt a Nyugat szeretné.
„A feszültség fokozódása érezhető” – mondta a szlovák védelmi miniszter.
