A digitális innovációkban Európa alulmaradt. A jövő viszont a zöld megoldásoké lehet, s e téren Európa nem áll rosszul. Megnyerheti a következő innovációs versenyt az öreg kontinens? A Makronóm cikke.
Mára bizonyosságot nyert, hogy az elmúlt évtizedekben a digitális technológiák terén folytatott innovációs versenyben Európa a világ többi részével szemben jócskán alulmaradt. Ennek belátáshoz elég csak végigtekinteni a jelentősebb technológiai vállalatok névsorán: a döntő többségüket az Egyesült Államokban (avagy az utóbbi időben mindinkább Kínában) alapították.
Egy nemrégiben megjelent szakpolitikai jelentés ugyanakkor azt állítja:
A párizsi, az Európai Bizottság korábbi elnöke által alapított Jacques Delors Intézet jelentése arra hívja fel a figyelmet, hogy az új uniós költségvetési időszak sarokkövének számító zöld átállás lehetőséget ad arra, hogy „ennek Apple-je, Google-je és Baiduja Európában, s ne a Szilícium-völgyben vagy Shanghajban” szülessen meg.
A dokumentum szerint a következő évtizedek egyértelműen a zöld átmenet terén születő innovatív megoldásokról fognak szólni, hisz mára már a világgazdaság 75 százaléka a klímasemlegesség elérését tűzte ki maga elé célül. Ezen a téren úttörő volt az uniós Green Deal keretében 2019-ben beharangozott 2050-es klímasemlegességi cél, de ezt hamar követte Kína és az Egyesült Államok is. Ezen bejelentések után pedig más országok is hamar ráléptek erre az útra.
Az tehát biztosra vehető, hogy a következő években felgyorsulnak ezen a téren az innovációk, s a klímasemleges javak piacai is robbanásszerűen fognak tudni növekedni.
Az innovációs hidegháborúban Kínát kergeti a világ
Korábbi szemlénkben a Makronómon is részletesen foglalkoztunk az innováció jövőjét illető kérdésekkel. A Discourse magazin cikksorozata szerint hiába tesz komoly erőfeszítéseket annak érdekében az Európai Unió, hogy végre felkerüljön a technológia innováció térképére, a túlzottan leszabályozott uniós rendszer a jövőben is csupán a futottak még kategória helyezéseiért versenyez majd. Adam Thierer és Connor Haaland meglátása szerint az uniós innovációtámogatási politika az esetek túlnyomó többségében hibásan működik, s leginkább csupán a technológiai „vesztesek” kiválasztására alkalmas. Ennek oka a szerzők szerint az, hogy az EU képtelen elszakadni a hagyományos, „felülről lefelé” szemléletű megközelítésmódjától.
A jelenlegi helyzet nem jó, de nem is tragikus
Az Európai Befektetési Bank adatai szerint Európa kifejezetten előkelően szerepel jelenleg a zöld technológiák terén: a kontinens kutatói 50 százalékkal több szabadalmat adnak be, mint az amerikaiak, és Kínát és Japánt is messze lehagyják. Ha finanszírozási oldalt tekintjük, a helyzet már közel sem ilyen rózsás. Hiába a nagy szavak, az EU 27 tagállama az elmúlt évtizedben csökkentette a zöld energiák terén folyó kutatásokra és innovációra (K+I) fordított költéseket. Ezzel szemben például az USA-ban 4-ről 5 milliárd euróra emelkedtek a klíma K+I költések, Kína pedig 2018-ra 5,5 milliárd eurós költéssel átvette a vezetést, ami nem mellesleg több mint duplája a 2010-es kínai értéknek.
Az alulfinanszírozottság komoly gazdasági és politikai kockázatokat tartogat magában, hiszen így értelemszerűen kevesebb innovatív megoldás születhet majd Európában a zöld átállás terén. A jelentés szerint ez
„megnöveli annak geopolitikai kockázatait, hogy a jövő zöld technológiai vezető cégei nem európaiak lesznek”,
ezzel ismét függőve téve az európaiakat az amerikai és a kínai megoldásoktól.
Emellett a privát szektor hozzállása sem szerencsés. Ahogy az összefoglaló kiemeli, a fosszilis tüzelőanyagok terén történő globális K+I magánbefektetések még mindig magasabbak, mint a tiszta energiák terén történők. Bár az elmúlt években magabiztosan növekedtek a befektetések a megújuló technológiák terén, az olajipari óriások sem voltak tétlenek, s jelentős összegeket fordítottak a fosszilis tüzelőanyagokon alapuló rendszer megerősítésére. Ez az elemzés szerint arra világít rá, hogy egyelőre még nem sikerült meggyőzni ezen cégeket, hogy érdemes a zöld energiákba fektetni.
Itt a recept a győzelemhez az innovációs versenyben?
Thomas Pellerin-Carlin, a Jacques Delors Intézet Energia Központjának igazgatója öt javaslatot fogalmazott meg az európai döntéshozók számára.
1. Maximalizáni kell az uniós büdzsé hatását. Az már ismert, hogy az új uniós költségvetési időszakban 95,5 millárd euróra emelkedik a Horizon Europe uniós K+I program költségvetése, s a Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz pénzeinek 37 százalékát is a zöld átállás terén kell elkölteni. A jelentés szerint ezek kapcsán ugyanakkor további fejlesztések szükségesek, hogy a legkiválóbb projektek részesülhessenek a támogatásokból.
2. A tagállamokat ösztönözni kell, hogy többet fektessenek a zöld energiák terén történő innovációba. A nemzeti energia- és klímatervek áttekintésekor az Európai Bizottság megállapította, hogy ezek
„nem fordítanak kellő figyelmet az energia- és klímacélok eléréshez szükséges K+I szükségletekre”.
Ez a jelentés ajánlásai alapján bizonyos ösztönzők és könnyítések bevezetésével orvosolható lenne.
3. A magánbefektetések ösztönzése a megerősített uniós szabályozási környezet által. Az összefoglaló megfogalmazása szerint „az ambiciózus szabályozások sikeresen tudják innovációra ösztönözni a privát szférát, ha új megoldások kifejlesztése iránti ösztönzőket vezetnek be, s kiszámíthatóságot biztosítanak a befektetők és az innovátorok számára”. Így pedig az Európai Bizottságnak ajánlott minden eljövendő javaslatát az innováció szemüvegén keresztül is megvizsgálnia.
4. Globálisan kell kapcsolatokat építeni a zöld energia innovációinak támogatásához. Erre remek lehetőséget biztosít majd az idén novemberben Glasgowban tartandó COP26 nemzetközi klímakonferencia. Emellett az összefoglaló szerint az olasz G20 elnökséget is ki lehetne használni a zöld innovációval kapcsolatos politikai deklarációra.
5. Támogatni kell az egyedi uniós ipari szövetségeket. A jelentés szerint egy új európa zöld ipari stratégiának azt kell célul kitűznie, hogy biztos környezet és erőforrásokat biztosítson az innovátoroknak a teszteléshez, eredményeik bemutatásához és felskálázásához, és a zöld megoldások iparban való felhasználásához.
Az európai polgári kezdeményezés elindítói szerte a kontinensen mozgósítanak azért, hogy rászorítsák az EU vezetőit a migrációs politika radikális, európai érdekeket képviselő átalakítására.
A külpolitikai szakértő szerint az Európai Unió egyre nehezebben tudja összeegyeztetni a Szerbiával szembeni elvárásait a térség valóságával, az idő pedig nem az EU bürokratáinak dolgozik.
A svájci választók elutasították a Svájci Néppárt kezdeményezését, de a Migrációkutató Intézet vezető elemzője szerint a szoros eredmény azt mutatja: a bevándorlás továbbra is az ország egyik legfontosabb politikai törésvonala.
Miközben Ázsia és más térségek erősödnek, a kontinens országai között nő a széthúzás.
A Fidesz alelnöke szerint a kormányfő Ukrajna, a háború és az uniós források kérdésében is kapitulált.
Kijev szerint új helyzet következhet a háborúban.
Zarándoklat lóháton, múlt és jelen között, a lélek legmélyebb rétegein át – június 27-én, pontban délben kerül sor a székelyföldi templomokat is bejáró film bemutatójára. A vetítést beszélgetés követi az alkotókkal és a szereplőkkel.
Grósz Judit közmédiáért felelős miniszteri biztos haladéktalanul gondoskodik a szükséges eljárás lebonyolításáról.
