Extra pénzt fizetett Izrael, hogy a vakcinagyártók kísérleti laborjává válhasson

Vasárnap – azaz pár nappal azután, hogy Európa-szerte elkezdték bejelenteni a járvány harmadik hullámának kitörését – kezdetét vette Izraelben a Benjamin Netanjahu miniszterelnök által még február 15-én kihidetett részleges lazítás. Ennek értelmében megkötésekkel, de újraindulhatot az izraeli gazdaság. Bizonyos korlátozó intézkedések feloldására azonban még ott is várni kell – előreláthatólag március 7-ig.

Újranyit Izrael, az oltakozás bajnoka

Február 21-től – azaz pontosan az első regisztrált eset után egy évvel – többek között újranyithattak a plázák, a szabadtéri piacok és bevásárlóközpontok, valamint a könyvtárak, múzeumok és zsinagógák is. Azonban ezen helyekre az ún. lila kód továbbra is érvényes marad, azaz csak előre meghatározott számú ember veheti majd igénybe őket egyszerre, s természetesen a különböző higiénés és közösségi távolságtartási rendelkezéseket is be kell majd tartania az ide látogatóknak.

Ezen felül bevezetésre kerül majd egy telefonos „zöld kártya”, melyet azok érhetnek el a külön erre a célra készített egészségügyminisztériumi applikációból, akik már vagy átestek a fertőzésen, vagy pedig az oltás mindkét dózisát megkapták, és így védettség alakult ki náluk.

Így például ők már a sportlétesítményeket, kulturális rendezvényeket, sőt még a szállodákat is szabadon látogathatják majd – igaz, ez utóbbiban továbbra is nélkülözni kell majd a nagy, közös étkezők használatát.

A diákok egy része hétfőtől ismét visszaülhetett az iskolapadokba, azonban az erre vonatkozó pontos szabályok Izraelen belül városonként eltérnek. Csak a zöld és sárga színkódú – azaz kevésbé fertőzött – területek, illetve a narancs, de legalább 70 százalékosan átoltott városok egyes osztályai térhetnek vissza a majdnem egy évig tartó folyamatos digitális tanrend után a tantermekbe.

Amennyiben továbbra is ilyen sikeresnek bizonyul az izraeli oltási kampány, a lazítás következő hulláma március 7-én várható. Ennek keretei között lényegében a teljes gazdaság újraindul majd, például kinyithatnak majd az éttermek és a kávézók is. Emellett az immunis személyek számára újra látogathatók lesznek a turisztikai látványosságok, s a szállodák, rendezvénytermek is teljes kapacitással üzemelhetnek majd.

Milyen világ vár ránk a lazítások után?

Habár Izraelben sem kötelező senkinek sem beoltatnia magát a koronavírus ellen, az uralkodó álláspontról sokat elárul az izraeli egészségügyi miniszter sokat hangoztatott kijelentése, mely szerint

S valóban: az izraeli kormányzat egyértelműen letette a voksát amellett, hogy bár formálisan az egyén saját döntése az oltás beadatásának kérdése, mégis külön jogok társulnak a védettséget igazoló hivatalos okmányhoz.

Az azonban továbbra is kérdéses, hogy nemzetközi viszonylatban hogyan alakul majd az oltási igazolványok kérdése. Ezt jól példázza, hogy a magyarországi nemzeti konzultáció is tartalmaz arra vonatkozó kérdést, hogy a vakcináció előrehaladtával csak immunis személyek léphessenek be majd az országba. Azonban, ha ez a megközelítés nyerne teret, az egyes hangok szerint tovább növelhetné a gazdag és szegényebb országok közt tátongó szakadékot. Ennek oka, hogy a vakcinák jelentős részét a gazdagabb nemzetek előre lefoglalták maguknak, így pedig a szegényebb országok átoltottsága csak jóval később érheti majd el a kívánt szintet.

Szinte mindenki oldana már a korlátozásokon, de a harmadik hullám közbeszólhat

Ezek azonban a jelenleg ismertek szerint sokkal kisebb léptékűek lesznek, mint az izraeliek. Előreláthatólag március 8-tól újranyithatnak majd a brit iskolák, s a szabadtéri kikapcsolódás is újra megengedett lesz. Ezután március végétől a kisebb – 6 fő, avagy két család részvételével zajló – magánrendezvények is engedélyezésre kerülnek majd, s a szabadtéri sportlétesítmények is kinyithatnak.

Az óvatos újranyitás azonban csak akkor léphet életbe, ha a Boris Johnson által ismertetett négy feltétel a továbbiakban is folyamatosan teljesül:

1. Az oltási program a tervek szerinti ütemben halad tovább.
2. Bizonyítékok támasztják alá, hogy az oltás megfelelő mértékben csökkenti a vírus okozta kórházba kerülések illetve elhalálozások számát.
3. A járvány terjedése nem ér el olyan szintet, hogy újból nagy nyomás alá helyezze az egészségügyi ellátórendszert.
4. Az új vírusvariánsok megjelenése nem befolyásolja érdemben a korlátozások feloldásának kockázatát.

Ezen négy faktor a Downing Street szerint jelenleg teljesül, azonban folyamatosan monitorozni fogják őket, s az esetleges változásokhoz igazítják az egyes intézkedéseket.

Arra azonban, hogy az Európai Unión belül is akárcsak a britekhez hasonló lazítások következzenek be széles körben, egyelőre még minden bizonnyal várni kell. Erre utal például az, hogy

A járványból való kilábalást pedig tovább nehezíti, hogy az EU-n belül egyelőre nem elégséges a vakcinaellátás, több gyártó is arról adott hírt az elmúlt hetekben, hogy nem fogja tudni teljesíteni előzetes vállalásait. Ennek ellenére az Európai Bizottság továbbra is kitart amellett, hogy a felnőtt lakosság 70 százaléka megkaphatja a nyár végére az oltást.

Orbán húsvéti nyitást lengetett be, de a részletek még nem ismertek

A múlt héten kezdetét vette az újabb nemzeti konzultáció, melyben most az újraindítással kapcsolatos kérdéseket lehet megválaszolni. A feltett hét kérdésben főleg arra kíváncsi a kormány, hogy a lakosság vajon a fokozatos, lépésenkénti újranyitást támogatná, avagy inkább egyetlen nagy ugrással kellene a járvány végeztével minden korlátozást feloldani.

Orbán Viktor január végén még egy húsvét utáni nyitás lehetőségét vetette fel, azonban minden intézkedés leginkább az átoltottak arányától függ. Február közepén már óvatosabban fogalmazott a kormányfő, ekkor arról beszélt, hogy a lazítások megkezdéséhez legalább 2-3 millió embernek kell Magyarországon megkapnia az oltást. Az, hogy ez mikorra történhet meg attól függ, hogy az emberek elfogadják-e az orosz és kínai vakcinákat – a miniszterelnök szerint viszont,

Ezt követően kezdődhetne a szolgáltatási szektor részleges újraindítása, azaz bizonyos feltételek mellett kinyithatnának az éttermek és a szállodák is.

Ami a gazdaságot illeti, Orbán Viktor február 4-én hirdette meg a gazdaság-újraindítási akciótervet, mely három fázisból fog állni. Az első szakasz egészen áprilisig tart majd, s az eddig bejelentett gazdaságélénkítő intézkedések, mint például a lakásépítési áfa 5 százalékra csökkentése, vagy az újraindítási kamatmentes gyorskölcsön mind ennek a részét képezik. A második és harmadik szakaszról egyelőre kevés konkrétumot tudni, azonban az eddigiek alapján komoly pénzek kerülhetnek az alapítványi formát választó egyetemekhez, és egy nagy volumenű vidék- és agrárfejlesztési program is a tervek között szerepel.

(Borítókép: Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök beoltatja magát az új koronavírus ellen a ramat-gani Seba kórházban 2021. január 9-én. MTI/EPA/Flash 90 pool/Miriam Elster)