Elektronikus hulladékból aranyat? Mutatjuk hogyan
Több száz kilogramm aranyat lehet az elektronikus hulladékból kinyerni.
Az ausztráliai RMIT Egyetem tudósai sorozatban állnak elő a jobbnál jobb ötletekkel a hulladék újrahasznosítás területén. Már korábban is felhasználtak cigarettacsikkeket, eldobott autógumikat vagy építési törmeléket, és ezeket nagy teljesítményű közúti anyagokká formálták. Legújabb projektjük igen nagy jelentőséggel bír, ugyanis a szakadt egészségügyi arcmaszkokat használnák fel egy olyan útépítési anyag készítéséhez, amely mérnöki szemmel egyedülálló. Lássuk be, egy második éve tartó pandémia idején bőven lenne miből dolgozniuk.
A kutatócsoport szerint naponta 6,8 milliárd eldobható maszkot használnak fel világszerte, amivel hatalmas mennyiségű hulladékot termelnek. Így a tudósok arra törekedtek, hogy feldolgozzák ezen hulladék nagy részét, és egy úgynevezett újrahasznosított beton adalékanyagot (RCA) készítsenek belőle. Építési törmelékkel összedolgozva aljzati munkálatoknál, valamint az aszfalt rétegek kiöntésekor lehetne alkalmazni.
A csapat különböző összetételekkel kísérletezett az RCA előállítása során, melyek különböző koncentrációjú, nem műszálas, aprított arcmaszkokat tartalmaztak. Az ideális keverékbe végül 1 százalék aprított arcmaszk került, amely a tesztelések során megfelelt a szükséges útépítési előírásoknak egy három rétegű út esetében. Ezenkívül a csapat megállapította, hogy a maszkok hozzáadása az RCA keverékhez jelentősen javította az anyag hajlékonyságát és rugalmasságát.
A tudósok szerint, ha ebből az új anyagból megépítenének egy 1 kilométer hosszú kétsávos utat, akkor körülbelül 3 millió kidobott maszkot használhatnának fel, és ezzel 93 tonna hulladékot hasznosítanának újra, ami nem kerülne a hulladéklerakókba. Nyilvánvaló, hogy a használt maszkok összegyűjtésének és közúti anyaggá történő átalakításának logisztikája már egy teljesen új kihívást jelent. A szakértő csapat reméli, hogy a tanulmány közzététele is segíthet abban, hogy másképp tekintsünk a világjárvány miatt kialakult helyzet következményeire, melyek a környezetünket érik ezekben a vészterhes időkben.
Jie Li professzor, a kutatócsoport vezetője így nyilatkozott: