Csomagolásmentes bolt, élelmiszermentő mobilapp, szennyvíziszapból készített bioműtrágya, műanyag-újrahasznosító – csupán néhány példa arra, hogy Magyarországon is dübörög a zöldinnováció, sorban jelennek meg a fenntartható világot építő cégek.
Kovács Dániel írása a Mandiner hetilapban.
Ha a zöldgondolat, a fenntarthatóság és a környezettudatosság kerül szóba, jobbára a zajos klímatüntetők jutnak az eszünkbe. Pedig ezen a területen is megállja a helyét a régi bölcsesség: többet ésszel, mint erővel. Ha nincsenek is annyira a fókuszban, mint a transzparenseket lóbáló klímaaktivisták, a magyar céges világban egymás után jelennek meg olyan ötletek és fejlesztések, amelyek az élet minden területén közelebb visznek a fenntartható világhoz.
Szabó Erika például csomagolásmentes boltot üzemeltet. Az újlipótvárosi Ligeti Boltot 2019-ben maga is vásárlóként fedezte fel, amikor elkezdett foglalkozni a kérdéssel, hogyan tudná csökkenteni ökológiai lábnyomát. „Ahogy világszerte sokaknak, nekem is Béa Johnson volt a példaképem, az ő videóinak hatására kezdtem el a háztartási hulladékomat visszaszorítani és csomagolásmentes termékeket vásárolni” – meséli a Makronómnak. Ám idén áprilisban kiderült, hogy a tulajdonos a bolt bezárására készül. „Utoljára készültem bevásárolni, amikor hirtelen ötlettől vezérelve megkérdeztem őt, van-e olyan opció, hogy a felszámolás helyett eladja az üzletet. Így lettem a bolt tulajdonosa” – mondja az újdonsült üzletvezető. Úgy látja, a vásárlók részéről már megvan a nyitottság a környezetbarát bevásárlásra, még akkor is, ha a koronavírus-járvány és a háború elterelte a figyelmet a témáról; a vevőköre továbbra is kitart.
Az új tulajdonos rámutat: vannak korlátai a csomagolásmentes árusításnak, bizonyos termékek esetében megoldhatatlan. „Elsősorban tartós élelmiszereket, liszteket, tésztákat, aszalványokat árulunk, vannak teáink, fűszerkeverékeink, a legnépszerűbb termékünk a sörélesztőpehely, amit a vegánok sajthelyettesítőként használnak, mivel a tésztára szórva megolvad, és az állaga, az illata olyan, akár a sajté” – sorolja a náluk kapható portékákat az üzletvezető. De nem áll meg a kínálat az élelmiszereknél, tisztítószereket, mosó- és mosogatószert is lehet náluk kapni. A vásárló hozza a palackját, és csapol bele annyit, amennyit éppen szeretne hazavinni. Szabó Erika úgy látja, ez lehet a jövő megoldása a rengeteg hulladékra, de ehhez egyrészt a beszállítói oldalnak is alkalmazkodnia kell, másrészt a vásárlók részéről is jóval nagyobb tudatosságra lenne szükség, jobban fel kellene készülni a bevásárlásokra.
A körülményeket egyébként számos áruházláncban meg lehetne valósítani, ha az emberek nem a kihelyezett műanyag zacskókba, hanem a magukkal vitt többször használatos tárolókba, zsákokba gyűjtenék a lédig zöldséget, pékárut – mutat rá az üzletvezető, hozzátéve, hogy jelenleg a csomagolásmentes boltok jobbára a nagyvárosokban tudnak csak fennmaradni, ott érhetnek el annyi potenciális vásárlót, amennyien fenntarthatnak egy ilyen kereskedést. Vidéken pedig ott vannak a piacok, amelyek hasonló szerepet töltenek be az élelmiszerek terén.
„Magyarországon kétmillió tonna ételt dobunk ki évente, ez az összes itthon megtermelt élelmiszer 30-40 százaléka” – mutat rá Wettstein Albert, az ételmentő mobilalkalmazást fejlesztő Munch társalapítója, és hozzáteszi: egy átlagos családban ez éves szinten 67 kilogrammnyi kidobott ételt jelent fejenként, évente pedig több mint százezer forintnyi veszteséget. Ezen próbál segíteni a Munch. A magyar startup egy weboldalt és egy mobilappot hozott létre, amelyen keresztül a boltok és vendéglátóhelyek meghirdethetik azokat a jó minőségű termékeiket, amelyek egyébként a szemétben végeznék, mert aznap nem sikerült eladni őket. „Mondjuk egy pékségben látják, hogy hamarosan záróra, és még tele van a pult kakaós csigával, akkor feltölthetik a rendszerünkbe, hogy Munch-csomagok érhetők el. A vásárló erről az alkalmazáson keresztül értesül, és ha éppen arra jár, és pékárura van szüksége, online kifizeti, zárás előtt pedig átveheti a csomagot az üzletben” – magyarázza Wettstein Albert. Ezzel pedig mindenki jól jár, hiszen az eladónak nem marad a nyakán a termék, a vevő általában 50 százalékkal olcsóbban jut hozzá az áruhoz, és a pazarlást is csökkentik. Az alkalmazást eddig több mint 300 ezren töltötték le, és a vállalkozások részéről is van érdeklődés.
A startup ételmentő programjához körülbelül hatszáz vendéglátóhely és bolt csatlakozott. Most azon dolgoznak, hogy a nagy áruházláncok is felismerjék: náluk is csökkenthető lenne a pazarlás ezzel a megoldással. „A nagyoknak szigorú sztenderdeknek kell megfelelniük, ha már picit barna a banán, nem tökéletes az alakja a körtének, máris leveszik a polcról, pedig ezeknek a termékeknek semmi bajuk nincs. Mi abban tudnánk segíteni, hogy akár a lejárati idő előtt álló vagy szépséghibás árut is el tudják adni, és ezzel a környezetet is óvnák” – mondja a cégvezető. Úgy látja, ha a vállalatok megfizethetővé teszik a fenntartható megoldásokat, és az állam is ebbe az irányba tereli a kedvezményeket, akkor sokkal hamarabb elérhetők lesznek az átlagember számára is.
Nem akármilyen megoldással rukkolt elő a miskolci székhelyű Openware-SBS Kft. Konzorciumi partnerével Szerbiában épít egy üzemet, amely szennyvíziszap feldolgozásával állít elő bioszenet, más néven bioműtrágyát. A szennyvíziszap-feldolgozás ma még gyerekcipőkben jár, az Openware-SBS technológiája pedig régiós viszonylatban is egyedi. „Hatalmas lehetőség van a szennyvízben. Egyre nagyobb mennyiségben keletkezik világszerte, és folyamatosan nő az a mennyiség is, amit ebből összegyűjtenek és megtisztítanak. Ám a folyamat során keletkezik egy melléktermék, a szennyvíziszap. Ezt a hulladék anyagot szakszerű eljárással mezőgazdasági felhasználásra alkalmas végtermékké alakítjuk, amely segíti a talaj szervesanyag- és tápanyag-utánpótlását” – mondja lapunknak Szalay Zoltán, a társaság ügyvezetője, hozzátéve, a bioműtrágya alakja és színe a faszénre hasonlít, a gazdák pellet formájában vagy granulátumként vásárolhatják meg, és nagy előnye, hogy a hagyományos műtrágyához használt szórógépekkel is ki tudják juttatni a földekre. Az ügyvezető okkal reménykedik a projekt sikerében most, hogy a műtrágya ára az egekbe szökött, vagy éppen hiány van belőle. Emellett nagyszabású környezetvédő munkába is kész belevágni. „Szabadka közelében található a Palicsi-tó, amely egykor népszerű fürdőhely volt, viszont a város szennyvizét hosszú időn keresztül ide engedték le. Ez megpecsételte a sorsát: a medrében nagyjából kétmillió köbméternyi szennyvíziszap rakódott le, a vize pedig annyira szennyezett lett, hogy tilos benne fürdeni” – mondja Szalay Zoltán. Úgy véli, érdemes lenne a tó közelébe feldolgozóüzemet telepíteni, amely a bioműtrágya gyártása közben a vizet is újra élhetővé tenné.
Műanyag újrahasznosításával foglalkozik a Resilux Közép-Európa Csomagolástechnikai Kft. Önmagában ez nem lenne hírértékű, az viszont igen, hogy a beérkezett műanyag hulladékból képesek olyan granulátumot előállítani, amelyből élelmiszeripari minőségben készülhetnek újra petpalackok; erre csak kevesen képesek Európában.
A cég alapvetően petelőforma-gyártással foglalkozik, így képes a saját üzemeit ellátni újrahasznosított granulátummal, de akár értékesíteni is tudja, hiszen európai uniós direktíva írja elő, hogy 2025-től minden ásványvizes-üdítős palack gyártásához 25 százalékban újrahasznosított petgranulátumot kell használni. „Régóta készülünk a környezettudatos átállásra, ezért a gyártás mellett néhány évvel ezelőtt belevágtunk az újrahasznosításba. Megvásároltunk egy svájci céget, amely már húsz éve ezzel foglalkozik, így jutottunk hozzá ahhoz a technológiához, amelynek segítségével élelmiszeripari minőségben tudunk újrahasznosítani” – árulja el a társaság know-how-jának eredetét az ügyvezető, Somlai Árpád.
A kezdeményezéseket a kormány is segíti: idén nyílt meg az új pályázati keret Zöld nemzeti bajnokok program néven, amelynek célja a nagy növekedési potenciálú zöldgazdasági vállalkozások technológiai fejlesztésének támogatása. A projekt révén energiahatékonysági fejlesztéseket kiszolgáló, a vízfelhasználás hatékonyságát növelő, az elektromobilitást elősegítő, a másodlagos forrásból alapanyagot előállító, valamint az egyszer használatos és egyéb műanyag árut helyettesítő késztermékeket gyártó cégek juthatnak pályázati forrásokhoz. György László, a Kulturális és Innovációs Minisztérium innovációért és felsőoktatásért felelős államtitkára nemrég úgy nyilatkozott, eddig már csaknem félszáz ilyen vállalkozás nyert el támogatást.
Nyitókép: Mandiner-archív
Hol tart Magyarország az MI nyújtotta lehetőségek alkalmazásában? Mely szektorokat érinti ez a technológiai áttörés a leginkább? Hogy áll e terület jogi szabályozása? Utánajártunk.
Nem lesz könnyű az idei nyár.
Henry Ford, gyáros és iparmágnás.
Hazánkon kívül már csak egy ország maradt talpon a közgazdász szerint.
Újabb tévhitről rántotta le a leplet Sebestyén Géza.
Számukra, illetve globalista uraiknak – akik Marionett-figuraként mozgatják őket – csak az a jó, ami Európa 450 millió lakosának rossz. Horváth K. József írása.
Egy német youtuber őszinte videóban mutatta meg, mi lett a világ állítólagosan legélhetőbb városából.
