Bár a korábbi kormányrendelet az EPR-rendszerben meghatározott gyártói kötelezettségekre vonatkozóan nem tartalmazott bírságtételeket, ez április elsejével megváltozik.
Új szabályozás lép életbe idén áprilisban, aminek a célja az, hogy a gyártókat pontos és határidőben történő adatszolgáltatásra ösztönözze, ami a hulladékgazdálkodási rendszer átláthatóságát és hatékonyságát segíti elő, nem utolsó sorban arra ösztönzi a gyártókat, hogy felelősséget vállaljanak a hulladékkezelési kötelezettségeikért, ezzel hozzájárulva a fenntartható erőforrás-gazdálkodás mellett a körforgásos gazdaság céljainak megvalósításához.
A kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer (EPR) keretében a gyártóknak negyedévente adatot kell szolgáltatniuk a forgalomba hozott körforgásos termékek mennyiségével kapcsolatban, ha pedig mulasztanak, esetleg valótlan adatokat adnak meg, akkor április elsejétől büntetést kapnak.
Ezt is ajánljuk a témában
Jelenleg másodpercenként átlagosan 100 darab palackot váltanak vissza az emberek, ám a két ünnep között az országos visszaváltások száma csúcsot döntött és több napon is átlépte a napi 10 milliót.
A kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer célja többek között az, hogy a hulladékkezelési költségeket ne más viselje, hanem azok a vállalatok, amelyek termékei kitermelik a hulladékot. A több mint másfél éve bevezetett rendszerben a gyártó nemcsak regisztrál a Mohu és az OKIR rendszereibe, de emellett kötelesek pontos adatokat szolgáltatni a forgalomba hozott termékek mennyiségéről, hogy utána ennek megfelelően határidőre fizessék be a rájuk eső kiterjesztett gyártói felelősségi díjat.
És ugyan a bírság mértékéről, valamint kiszabásának és megállapításának módjáról szóló 271/2001. (XII. 21.) kormányrendelet nem tartalmazott konkrét bírságtételeket, ez áprilisban megváltozik.
Ezt is ajánljuk a témában
Januárban országos szinten naponta átlagosan 6,1 millió italcsomagolást váltottak vissza a fogyasztók.
Az új szabályozás ugyanis lehetővé teszi, hogy az országos hulladékgazdálkodási hatóság bírságot alkalmazzon a kötelezettségek teljesítésének elmaradása esetén, méghozzá akkor is, ha a vállalat elmulasztja az adatszolgáltatást, valamint akkor is, ha valótlan adatokat ad meg a rendszerben. A kötelezettséget nem teljesítve a hatóság a bírság összegét a ténylegesen forgalomba hozott mennyiség és az adott termékáramra meghatározott egységnyi díjtétel felének szorzataként határozza meg, míg a másik esetben
a bírság kiszámítása a valós és a bejelentett mennyiség különbsége alapján történik meg, és ezt az egységnyi díjtétel felével szorozva történik meg.
A bírság megfizetésén túl a gyártó természetesen köteles a pontos adatszolgáltatás teljesítésére is. Az adatszolgáltatás teljesítésének vizsgálata a továbbiakban az országos hulladékgazdálkodási hatóság hatáskörébe tartozik, az érintett vállalkozások pedig számíthatnak a megkeresésre, az adategyeztetésre, akár helyszíni ellenőrzésre, illetve szükség esetén további dokumentáció bekérésére.
Nyitókép: Facebook/Mohu
A testület a Rádió1-re 500 ezer, a médiaszolgáltató vezető tisztségviselőjére pedig 50 ezer forint bírságot szabott ki.
A német zöldpárti EP-képviselő a közösségi oldalán fejtette ki véleményét a bírságról.
Az uniós bíróság ítélete szerint a 2019-es lengyel igazságügyi reform sérti az uniós jogot.
A légitársaság több mint 80 millió forintos visszatérítést vállalt.
Pedig átveszik a magyar bevándorláspolitikát.
Cserepes Károly The Beginning of the Beginning című új lemeze hipnotikus zenei utazás Afrika lelki térképén.
Trump belépője a magyarországi rendszerváltozás éveire emlékeztet: egy pillanat alatt minden marhaság, amit előzőleg az állampárt harsogott, nevetségessé vált – mondja Schiffer András. A volt politikussal szétszálaztuk a USAID-jelenséget, majd szó volt Daniel Freundról és Magyar Péterről is.
Donald Trump kikényszerítette a fényre a mélyállamot: felfüggesztette az amerikai kormány külföldi segélyeit, sőt nyilvánossá tette az előző évtizedek költéseit. Bemutatjuk, kik és milyen pénzeket kaptak Magyarországon az amerikai segélyezési politika révén.
