A Magyarországon működő üzleti szolgáltatóközpontok 71 százaléka új szolgáltatást tervez bevezetni a következő egy évben - derült ki a Magyar Szolgáltatóipari és Outsourcing Szövetség (HOA - Hungarian Service and Outsourcing Association) szerdai online konferenciáján bemutatott felméréséből.
Marciniak Róbert, a Budapesti Corvinus Egyetem docense rámutatott: ez az előrejelzés összhangban van azzal, hogy az idén az üzleti szolgáltatóközpontok 77 százaléka bővítést tervez, míg 2018-ban ez az arány még 66 százalék volt. A működésükben stagnálásra számítók aránya az akkori 31 százalékról 20 százalékra mérséklődött. Ez azt mutatja a szakértő szerint,
A kutatásban részt vevő cégek kétharmada ezzel összhangban létszámbővítést tervez, és alig 7 százalékuk jelzett létszámcsökkentést 2021 első fél évében - ismertette. A kutatás szerint a szektor cégeinek csaknem fele pénzügyi, számviteli, kontrolling tevékenységet végez, jelentős arányt képvisel még az IT (27 százalék), és az ügyfélszolgálat (13 százalék), ez az elmúlt három évben nem változott. A vezetők többsége szerint a cégeik ellenállóak krízishelyzetben.
Komáromi Réka, az EY partnere ismertette: a legfrissebb adatok szerint jelenleg 205 üzleti szolgáltatóközpont működik Magyarországon és csaknem 74 ezer embert foglalkoztatnak. Az egyes központok átlagosan 360 dolgozóval működnek, ami régiós összevetésben magas. Ezen belül
Kis Tünde, a Nemzeti Befektetési Ügynökség (HIPA) alelnöke szerint az ágazat folyamatosan fejlődik, a vírushelyzet ellenére jól teljesít, erős és ellenálló. Tavaly 25 kedvező befektetési döntés született a szektort érintően, amelyekkel több mint 3 ezer új munkahely jött létre. Közlése szerint a központok egyre magasabb hozzáadott értéket képviselnek, és nagymértékben hozzájárulnak ahhoz, hogy a jól képzett, nyelveket beszélő fiatalok Magyarországon maradjanak, vagy külföldi tapasztalatot követően visszatérjenek. A HIPA továbbra is azon dolgozik, hogy minél több magas hozzáadott értéket képviselő befektetés érkezzen az országba - mondta.
Szende Csaba, a HOA akadémiai és üzleti szereplők közreműködésével készített Covid 19-felmérését ismertetve elmondta: a krízishelyzet ellenére az ágazat növelni tudta a kapacitását, stabilizálta helyzetét a járvány második hullámára. Az üzleti szolgáltatóközpontoknak nem kellett elbocsátani dolgozókat, akik gyorsan alkalmazkodtak a távmunkához. A járvány előtt az ágazat dolgozóinak 22 százaléka, jelenleg 92 százaléka dolgozik távmunkában.
A kutatás szerint a cégek több mint 60 százaléka 10 százaléknál nagyobb létszámbővítést tervez a következő években. Az üzleti kilátásokat is kedvezőnek tartják.
Monika Slomska, a Magyar Szolgáltatóipari és Outsourcing Szövetség (HOA) elnöke arról számolt be, hogy már több mint 100 tagjuk van, a következő időszakban a tagság bővítését tervezik, a nemzetközi kapcsolatok erősítése mellett. Magyarországon mintegy 800 cég foglalkoztat 220 ezer dolgozót az ágazatban. Az üzleti szolgáltatószektor fejlesztése jelentősen hozzájárul az ország régiós versenyképességének növeléséhez, ami közlése szerint a HOA egyik fő célkitűzése is.
(MTI, címlap: Unsplash/Jason Briscoe)
Az elektromos mobilitás „forradalmi gyorsasággal” fog elterjedni, mert az egész világ megtanulja azt, hogy az olajimport az mekkora kitettség – jelentette ki Mráz Ágoston Sámuel a Mandiner Mesterterv című műsorában.
Joó István kormánybiztossal, vezérigazgatóval az utóbbi évek eredményeiről és a magyar gazdasági kilátásokról beszélgettünk.
Joó Istvánt a HIPA vezérigazgatóját kérdezte Móna Márk a Fidesz kongresszusán.
Az állami ügyintézés Teslájából nézve az önkormányzati ügyintézés egy egészen szánalmas Zsiguli. Kohán Mátyás írása.
Az ellenzéki sajtó félreértelmezi az ÁSZ megállapításait, a sikerekről pedig tendenciózusan hallgat.
Magyarország ismét az élen végzett a Kelet-Európa és Közép-Ázsia kategóriában – közölte a Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.
Jó hír azonban, hogy öt évre visszamenőleg visszaigényelhetőek.
A mobilitás korszakában egyre inkább elmosódik a határ az iroda, az iskola és a pihenés helyszínei között.
Hiába a hangos brüsszeli propaganda, az energiaszankciók csődöt mondtak. Czepek Gábor és Hortay Olivér kőkemény figyelmeztetést adott ki: az ukrajnai háborúra hivatkozva hamarosan brutális fogyasztáscsökkentésre – a nadrágszíj meghúzására – kényszeríthetik az embereket.
