Jó hír azonban, hogy öt évre visszamenőleg visszaigényelhetőek.
Lassan közeledik a május 21-e, ami minden hazai munkavállalónak fontos dátum, ekkor van ugyanis a „23SZJA, adóhatósági közreműködés nélküli szja-bevallás benyújtásának és az adó megfizetésének határideje”, magyarul az adóbevallás határideje. Ekkor kell a lakosság nagy részének bevallani ilyen-olyan bevételét, a munkabéren kívül leggyakrabban a lakás- vagy garázskiadás utáni bevételt szokták Magyarországon bevallani.
Nagy segítség, hogy az elmúlt évekhez hasonlóan a Nemzeti Adó- és Vámhivatal idén is külön kérés nélkül elkészíti az SZJA-bevallás tervezetét, akikről munkáltatói, kifizetői adattal rendelkezik, legyen munkavállaló, őstermelő, áfa fizetésére kötelezett magánszemély vagy egyéni vállalkozó.
Szintén a májusi határidőig kell eldönteni, hogy az SZJA egy százalékát melyik szervezetnek és vallási felekezetnek adjuk oda. Pénz állhat a házhoz Sokan nem tudják, hogy vannak különböző betegségek, amelyek adócsökkentő tételek lehetnek, így a hazánkban egyre többeket érintő tejérzékenység is egy olyan dolog, amely után csökken az SZJA-kötelezettség, magyarul több marad a zsebünkben.
Az adókedvezményekkel kapcsolatos lehetőségek ügyében megkerestük Bedő Krisztinát, az EY Magyarország személyügyi tanácsadó partnerét, aki a Mandinernek elmondta, hogy a személyi kedvezmény jogosultsági köre három részre osztható, ezek a – rokkantsági járadékban részesülők, – fogyatékossági támogatásban részesülők, – valamint az a személy, aki a súlyos fogyatékosságnak minősülő betegségekről szóló 335/2009. (XII. 29.) Korm. rendeletben felsorolt betegségek valamelyikében szenved.
A szakértő szerint az adókedvezményre jogosító betegségek között lehet látási, hallási fogyatékosság, különböző mentális és viselkedészavaros betegségek, mozgásszervi fogyatékosság, idegrendszeri megbetegedések, daganatos betegségek, az I. és II. típusú cukorbetegség bizonyos fajtái, laktóz intolerancia, lisztérzékenység, vagy az endomentriózis is. Az EY adatai szerint a munkáltatók egyre jobban figyelnek arra, hogy tájékoztassák a munkavállalókat arról, milyen lehetőségeik vannak, ha adókedvezményt szeretnének igényelni. Egyre többen ismerik a személyi kedvezmény részleteit, nevezetesen, hogy milyen típusú betegségek esetén jár az adóalap-kedvezmény.
Ebből kifolyólag elmondható, hogy egyre jobban nő a személyi kedvezményt igénybevevők száma”
– közölte lapunkkal a pénzügyi tanácsadó vállalat partnere.
Bedő Krisztina a Mandinerrel közölte, a magánszemélyek többféle adóalap-kedvezményt tudnak igénybe venni, amik nem csak attól függnek, hogy jogosult-e rá a munkavállaló, hanem, hogy van-e elég személyi jövedelemadó köteles jövedelem. „Az alábbi kedvezmények léteznek jelenleg: négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezménye, 25 év alatti fiatalok kedvezménye, 30 év alatti anyák kedvezménye, személyi kedvezmény, első házasok kedvezménye, családi kedvezmény” – sorolta.
Ahol gyermek van, a családi kedvezményt jellemzően igénybe veszik a szülők, hasonlóképpen van a négy gyermekes anyáknál, illetve a 30 év alatti anyák esetében is”
– ismertette az EY szakértője, aki tudatta, a 25 év alattiaknál nem kell nyilatkoznia a munkavállalónak, csak abban az esetben, ha nem kéri a kedvezményt, ugyanis ebben az esetben a munkáltató a kora alapján beállítja automatikusan a kedvezményt a bérszámfejtő rendszerbe.
A vállalat adatai szerint a személyi kedvezmény talán a leggyakrabban kihagyott kedvezmény, mert még mindig vannak olyanok, akik nem tudják, hogy jogosultak rá.
„Ebben a munkáltatónak fontos szerepe lehet, hogy felhívja a munkavállalók figyelmét az igénybevételre” – jelezte Bedő Krisztina, majd kiemelte, mivel ezeket a kedvezményeket nem csak havonta a munkáltatónál lehet igénybe venni, hanem egy összegben az adóbevallás elkészítésekor is, illetve bizonyos kedvezményeknél (családi kedvezmény, első házasok kedvezménye) lehet, hogy a házastárs veszi igénybe a kedvezményt, így a munkáltatónak nem feltétlenül van információja arról, ki vette végül igénybe azt.
Úgy fogalmazott, minden személyi kedvezményre jogosult személy ugyanakkora adóalapkedvezményre jogosult, függetlenül, hogy milyen típusú betegség miatt jogosult rá. A kedvezmény összege jogosultsági hónaponként a minimálbér egyharmadának száz forintra kerekített összege, azaz 2024-ben havi 88 900 forint. Bedő Krisztina szerint mindez azt jelenti, hogy ennyivel csökkenthető az adóalap, így ez után nem fizeti meg az szja-t a magánszemély, úgy folytatta, ha a havi nettó jövedelem oldaláról közelítjük meg a kérdést, akkor ez 13 335 forint egy hónapban.
Amennyiben nem veszi igénybe az adott személy a kedvezményt, akkor éves szinten (ha a teljes évben fennáll a jogosultság) 160 020 forintot veszít”
– figyelmeztetett a szakértő, aki hangsúlyozta, nem csak havonta, hanem az adóbevalláskor is igénybe vehető utólag, ráadásul 5 évre visszamenőleg is érvényesíthető, így ha valaki jogosult volt rá, de nem tudott róla, akkor van még lehetősége visszaigényelni a bent maradt szja-t.
Nyitókép: MTI/Bruzák Noémi
Negyvenhat nap alatt egymást érték a törvényjavaslatok és a látványos politikai bejelentések, ám egy kérdés egyre hangsúlyosabbá válik: vajon áll-e valódi szellemi háttér a Tisza-kormány döntései mögött? Kovács András írása.
Az adóbevallásokkal kapcsolatban üzent a Nemzeti Adó- és Vámhivatal.
Pedig jelentősen csökkenthető a tévedések száma.
Fontos üzenetet küldött a NAV.
Közben Nyugaton csak a segélyeket osztják.
„A Tisza nagyon kedveli a fokozatosság elvét: Az adóterheket fokozatosan növelné, az adókedvezményeket pedig fokozatosan csökkentené” – jelentette ki Bohár Dániel.
A Tisza vezető gazdaságpolitikusának nyilatkozata újabb bizonyíték, hogy Magyar Péter pártja a nemzetközi bankszektort részesítené előnyben a magyar adófizetőkkel szemben.
A két fél hamarosan folytatja a béketárgyalásokat, amelyek célja egy hosszú távú megállapodás megkötése az ellenségeskedés befejezése és Teherán atomprogramjának korlátozása érdekében.
A rendőrség mindenkit arra kér, hogy csak a kijelölt fürdőhelyeknél menjen a folyóba.
