Nagyon sikeres évet zárt tavaly a magyar befektetésösztönzés, a 2022-es érték duplája, 13 milliárd euró értékben született befektetési döntés. Joó István, a Nemzeti Befektetési Ügynökség (HIPA) vezérigazgatója interjúnkban elárulta azt is, hogy ebben az összegben nincs benne a BYD elektromosautó-gyártó most elindult szegedi óriásberuházása.
A szakmában is nagy sikertörténet a hazai befektetésösztönzés, más is elismeri ezt?
A litván befektetésösztönzési ügynökség vezetője nemrég hazánk befektetésösztönzés-politikáját méltatva úgy fogalmazott, hogy Magyarország, nagyon agresszív befektetés-vonzó politikát folytat, külön támogatási alapokat hozva létre, amelyek a fejlett és átalakuló technológiákra koncentrálnak. Elijus Civilis, az Invest Lithuania állami befektetésösztönző ügynökség vezérigazgatója kitért arra is, hogy mennyire ambiciózus a magyar külpolitika, és mennyire számolt azzal, hogy jobb mindkét világot – keletet és nyugatot is – lefedni.
Milyen eredményt értünk el tavaly?
A 2022-es 6,5 milliárd euró helyett 13 milliárd eurós volt a tavalyi FDI-beáramlás, ráadásul nem is a legideálisabb nemzetközi környezetben történt. Az ismert geopolitikai, világgazdasági fejlemények, így például az utóbbi időszak deglobalizációs folyamatai okán az UNCTAD, illetve az OECD jelentése szerint 2022-ben és 2023 első hat hónapjában is jelentősen visszaesett a globális FDI-áramlás volumene. Világszinten a 2023. első félévi globális FDI-áramlás 30 százalékkal volt alacsonyabb, mint az előző év azonos időszakában.
Ebben a jó eredményben a szegedi BYD beruházás benne van?
A 2023. december 22-én bejelentett szegedi BYD autógyár hatalmas – a szakértők által több milliárd eurósra becsült (a szerk.) – beruházása még nem is szerepel a 2023-as adatokban, azaz a 2024-es esztendőt is meglehetősen jó pozícióból indítjuk. A BYD befektetési döntése is jelzi, hogy a HIPA új stratégiájának a fókuszában az ország déli területeinek fejlesztése áll.
Hogyan működik ez a folyamat?
Egy ilyen óriási beruházást nagyon sok egyeztetés előz meg. A BYD esetén nem kevesebb mint 224 tárgyalási fordulón voltunk túl, miután a tavaly karácsony előtti bejelentés megtörtént. Szegeden a Pick Zrt. százhektáros területével együtt összesen egy háromszáz hektáros új ipari parkot alakított ki a Kormány. Éppen ezért konkrét helyszínt is tudtunk ajánlani a kínai autógyár legelső európai üzeméhez. Ám egy ilyen óriási beruházásért nemcsak a visegrádi négyek között folyik ádáz versengés, hanem sok esetben nyugat-európai és más hozzánk közel eső, Európai Unión kívüli országokkal is meg kell küzdenünk.
Hogyan alakult a működőtőke-befektetések összetétele az elmúlt években?
A keleti nyitás politikája egészen új szintre emelte a kínai, a koreai és más ázsiai befektetéseket. A tavalyi, említett 13 milliárd eurónyi FDI 82 százaléka ázsiai óriásvállalatokhoz köthető. Ez nem jelenti azt, hogy a nyugatról érkező vállalatok ne lennének ugyanolyan fontosak, hiszen a magyar gazdaságpolitika, illetve a keleti nyitás politikája sem arról szól, hogy elfordulnánk a nyugattól. Éppen ellenkezőleg: már csak földrajzi elhelyezkedésünknél fogva is ideális pont vagyunk a nyugati és a keleti gazdaságok közötti kapcsolatok erősítésére.
Milyen példát emelne ki e területen?
Érdemes megemlíteni a debreceni BMW-gyárat, amely mellé a bajor óriás egyik kiemelt akkumulátorbeszállítója, a kínai Eve Power érkezett 400 milliárd forintos beruházással. A kínai CATL energiatároló rendszereket gyártó óriásberuházás pedig szintén szorosan kapcsolódik a hazai járműipar átalakulásához, mivel ennek az ágazatnak az aktivitása jelentős szerepet játszik a kedvező FDI adatokban. Ám érdemes kiemelni a dél-koreai vállalatok Magyarországra irányuló beruházásokban betöltött szerepét is. 2019-ben, 2021-ben és 2022-ben a külföldi működőtőke-beáramlásból a legnagyobb részt a dél-koreai vállalatok itteni invesztíciói tették ki, és ebben jelentős szerepe volt – egyebek mellett – a Samsung SDI gödi üzemének. Most a BYD Szegedre érkező óriási autógyára került leginkább a reflektorfénybe, de fontos megemlíteni, hogy 2023-ban 209 pozitív befektetési döntés született a HIPA segítségével, és ezzel mintegy húszezer új munkahely jön létre, továbbá sok tíz ezer álláshely megtartása is megvalósulhat.
Az interjú alapján készült, több témakört is érintő cikket a Mandiner hetilap január 25-én megjelenő lapszámában olvashatja el.
(X)
A miniszterelnök kiemelte, hogy Magyarországon már most mintegy 1400 amerikai vállalat működik, amelyek körülbelül 100 ezer embernek biztosítanak megélhetést.
A befektetési szakember nem csak a mesemondásban erős. Több tévedése kifejezetten azt bizonyítja, hogy gazdasági téren sem lát jól a pályán.
A soviniszták szerint a magyar tőke darabolja fel Romániát.
A magyar miniszterelnök a pénteki alaszkai egyeztetés kapcsán megjegyezte, nem szeretne belecsúszni abba a szerepbe, hogy találgat miről lesz szó, de annyit elárult, hogy fontos gazdasági kérdésekben is ki szokták kérni a véleményét.
Korhatár nincs, szinglik is belevághatnak, hogy ne csak kidobáljuk a pénzt albérletre az ablakon. Krupincza Mariann írása.
Az állami ügyintézés Teslájából nézve az önkormányzati ügyintézés egy egészen szánalmas Zsiguli. Kohán Mátyás írása.
Nem számolni, nem okoskodni, hanem küzdeni kellett volna a végsőkig, ahogyan azt az írek tették!
Sokak szerint semmi keresnivalónk a világbajnokságon.
