Kimutatták, hogy mi a pontos helyzet Magyarországon.
A felnőtt lakosság több mint 70 százaléka rendelkezik valamilyen megtakarítással – derült ki az MBH Befektetési Bank reprezentatív kutatásából, amely a magyar lakosság befektetési, megtakarítási szokásait vizsgálta.
A válaszadók 66%-a havi szinten rendszeresen tud félretenni, a havi megtakarítások átlagos értéke pedig 91 ezer forintra emelkedett a tavalyi évi 80 ezer forintról.
A megtakarítások mögött elsősorban az a cél húzódik meg, hogy felkészüljünk a váratlan kiadásokra, azonban már a hosszú távú, értékmegőrző befektetések iránti érdeklődés is erősebb. A kutatás alapján az is látszik, hogy még 10 millió forint megtakarítás felett is a válaszadók közel 70 százaléka inkább megtakarítóként tekint magára és nem befektetőként.
Az MBH Befektetési Bank idei reprezentatív kutatása alapján a magyar felnőtt lakosság megtakarítási helyzete vegyes képet mutat: a válaszadók 33%-ának közel annyi a megtakarított pénze, mint egy évvel ezelőtt, 33% nyilatkozott úgy, hogy nőtt a megtakarítása, míg 28%-ának kevesebb lett a félretett pénze.
A kutatás alapján jól kirajzolódik az a három csoport, akiknek eltérőek a megtakarításokkal kapcsolatos attitűdjei: a legnagyobb csoportot azok alkotják (45%), akik 2 millió forint alatti megtakarítással rendelkeznek. Az ő esetükben jellemzően kisebb összegekről van szó – átlagosan közel 55 ezer forintot tudnak félretenni havonta –, és megtakarításaikat jellemzően magas likviditású formákban, elsősorban készpénzben vagy folyószámlán tartják.
Ennek hátterében leginkább az inflációs környezet és a növekvő mindennapi kiadások miatti fokozott pénzügyi óvatosság állhat.
A következő szegmenst a 2 és 10 millió forint közötti megtakarítással rendelkező felnőtt lakosság alkotja. E körben az átlagos havi félretett összeg meghaladja a 110 ezer forintot. Ez a csoport átmenetet képez a klasszikus megtakarítói és a befektetői attitűd között: pénzügyi mozgásterük már lehetőséget biztosítana a vagyon tudatos, befektetési szemléletű kezelésére, azonban sokan közülük továbbra is elsősorban megtakarítóként tekintenek magukra.
A kutatás alapján a megtakarítók felső szegmensét azok alkotják, akik 10 millió forintot meghaladó tartalékkal rendelkeznek. Ebben a kategóriában már átlagosan 363 ezer forintot tudnak havonta félretenni.
Pénzügyi portfóliójuk jellemzően diverzifikáltabb: a válaszadók 59%-a állampapírokban, 35%-a befektetési alapokban, 28%-a ingatlanban, 27%-a részvényben is tartja a megtakarításait. Ugyanakkor még ebben a körben is sokan inkább megtakarítóként, semmint befektetőként azonosítják magukat.
„A kutatás egyik legfontosabb megállapítása, hogy az emberek inkább megtakarítóként gondolkodnak magukról, és nem befektetőként, ami minden bizonnyal hatással van a megtakarított pénzzel kapcsolatos döntéseikre is. Ez azt jelzi, hogy a befektetési szemlélet megerősítése továbbra is kiemelt feladat a pénzügyi szektor számára.
A hosszú távú értéknöveléshez ugyanis nem elegendő a tőke megléte, hanem elengedhetetlen a megtakarított összeg tudatos kezelése,
a befektetési termékek iránti nyitottság is. Azt is látjuk, hogy bár a vállalati kötvények és jelzáloglevelek alacsony kockázatú, stabil befektetési lehetőséget kínálnak, ismertségük és elterjedtségük a lakosság körében továbbra is visszafogott” – emelte ki Brezina Szabolcs, az MBH Befektetési Bank vezérigazgatója.
Korábban a Mandiner is felhívta a figyelmet a magyar háztartások anyagi helyzetére. Sebestyén Géza megállapította, hogy a magyar háztartások anyagi helyzete jelentősen javult az elmúlt években.
„A grafikon a magyar háztartások rendelkezésre álló jövedelmének alakulását mutatja 2009 és 2023 között, millió euróban számolva. A trend egyértelmű, a magyar családok bevételei jelentősen növekedtek az elmúlt években” – írta Sebestyén Géza.
A 2010-es adathoz képest a magyar háztartások rendelkezésre álló jövedelme több mint a kétszeresére nőtt.
Nyitókép: MTI/Koszticsák Szilárd
Újra létrehozzák a tiszta profilú Pénzügyminisztériumot, a gazdaságfejlesztés a Gazdasági és Energetikai Minisztérium feladata lesz; az új struktúra világosabb felelősségi viszonyokat teremt a kormányzaton belül - mondta Kármán András pénzügyminiszterjelölt a kinevezés előtti meghallgatásán.
Legfrissebb gazdasági előrejelzésében az EU végrehajtó szerve kijelentette, hogy az iráni konfliktus az egész kontinensen magasabb inflációt fog eredményezni.
Nem véletlen az sem, hogy mely miniszterek kísérték el a miniszterelnököt első külföldi útjára.
Románia a gazdasági összeomlás szélén táncol, ehhez jött az állami vasút megroppanása.
A tilalom magyarok tízezreinek megélhetését, és a gazdaság stabilitását sodorja veszélybe.
Ebbe pedig nagyon jól illeszkedik a jobboldal helyzetének értékelése, jövőjének meghatározása az április 12-i választás teremtette eddig sok szempontból ismeretlen helyzetben.
„Ugyanazokat a szavakat használjuk, amelyeket a szánkba adtak. És közben azt hisszük, hogy ez már a mi saját véleményünk.”
A budapesti Fidesz új frakcióvezetője elárulta, milyen javaslatokkal készülnek.
A jobboldali politikus alaposan felborzolta a kedélyeket Franciaország lehetséges jövőbeli szerepvállalása kapcsán.
