A tanulmány szerint nemcsak, hogy sikesebb karriert futnak be a vonzónak tartott közgazdászok, de a konkrét tudományos teljesítményükre is befolyással van a kinézetük
– azaz a vonzó személyek cikkeit többször idézik más szerzők, holott a legtöbb esetben csak a szerző nevét látják a címoldalon leírva. Ez részben talán annak tudható be, hogy a lookism már az egyetemi programokra való bekerüléskör is erősen érvényesül, hiszen a vonzó hallgatók nagyobb eséllyel folytathatják tanulmányaikat egy magasabbra értékelt doktori képzőhelye. Így pedig főleg a jobban kinéző hallgatók kapják meg a lehetőséget, hogy valóban kiemelkedő közgazdásszá váljanak.
Másrészt viszont a kinézet – a pozitív visszacsatolásoknak hála – az önbizalomra is hatással lehet, mely szintén felpörgetheti a teljesítményt. A tanulmány szerint a vonzó megjelenést a munkatársak is értékelik, és az így létrejövő pozitív interakciók általánosságban is javíthatják a produktivitást. Ezen állításokat eddig nehéz volt konkrét példákkal alátámasztani, azonban a vonzó közgazdászok cikkeinek sikeressége erre is statisztikai bizonyítékként szolgál.
Tehát, bár a régi magyar szólás azt tanítja, hogy „szépséggel jól nem lehet lakni”, a piac – köztük a tudományos életé is – már rég beárazta az emberek kinézetét.
”, a piac – köztük a tudományos életé is – már rég beárazta az emberek kinézetét.És bizony, rossz dolog ma csúnya közgazdásznak lenni.