Előfordul, hogy a telefonos vagy e-mailen jelentkező csalók az ügyfél mobiltelefonjára vagy számítógépére távoli elérést biztosító, állítólagos banki alkalmazást, illetve ismeretlen eredetű vírusirtó programokat telepítenének. Ezek szintén a bizalmas banki azonosítókat és más, a bűnözők számára értékes információkat fürkésznék ki. A hitelintézetek a valóságban azonban sohasem igénylik ilyen programok telepítését – figyelmeztet az MNB.
További újfajta megoldás, hogy a csalók nem bank, hanem valamelyik internetes kereskedői portál vagy egyéb szolgáltató nevében jelentkeznek, és a termék szállításához, szolgáltatásához kérik el előre az ügyfelek bizalmas banki adatait. Előfordul az is, hogy a bank nevében fellépő bűnözők e-mailben egy, az eredetire megtévesztésig hasonlító, de valójában hamis internetbanki oldalra csalják az ügyfelet, és ott kérik, hogy adja meg banki belépési adatait.
A gyanús adathalász üzenetet azonnal, vagy a banki ügyfélszolgálatnak történő jelzés után törölni kell, nem szabad megadni a személyes azonosítókat vagy megnyitni az üzenetet csatolmányát, illetve az abban szereplő linket.
A történtekről az ügyfélnek célszerű azonnal tájékoztatni a bankját. Ha a banktól olyan tranzakcióval vagy számlaművelettel kapcsolatban kap értesítést valaki, amelyet nem kezdeményezett, akkor is célszerű haladéktalanul felvenni a kapcsolatot az ügyfélszolgálattal – hangsúlyozta közelményében az MNB.
A bankszámlaműveleteknél már több éve, az internetes bankkártyás vásárlásoknál pedig idén január 1-jétől bevezetett erős, kétfaktoros ügyfélhitelesítés ugrásszerűen növelte az ügyfelek biztonságát a csalókkal szemben. A banki ügyleteknél ugyanis nem elég önmagában a számla- vagy kártyaazonosítók ismerete, emellett egy további másfajta azonosító, például a banktól a mobiltelefonra érkező jelszó vagy az ügyfél ujjlenyomata, szemírisze is kell az ügylet jóváhagyásához – emelte ki a jegybank.