A középosztály aranykora: majdnem megduplázódott a mediánbér 2010 óta

2021. február 24. 09:25

Tíz év alatt nagyot nőtt Magyarországon az átlagbér és a medián bér is – jelentősen javuló kereseti statisztikáról számolt be az MTI-nek a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) elnökhelyettese kedden.

2021. február 24. 09:25
null

Windisch László rámutatott, mindkét mutatószámban jelentős növekedés tapasztalható. Míg az átlagbér 2010-től 2019-ig 202 500 forintról közel 82 százalékos növekedéssel 367 800 forintra nőtt, addig

a mediánkereset még ennél is nagyobb mértékben, 91 százalékkal nőtt, 153 000 forintról 292 300 forintra emelkedett.

A 2020-as kereseti adatokat a hónap végén publikálja a statisztikai hivatal.

Windisch László elmondta, általános nemzetközi gyakorlat az, hogy a bruttó átlagkeresetek mutatója áll a munkabérekkel kapcsolatos statisztikák középpontjában, a jogszabályok is ezt a mutatót alkalmazzák, ha átlagbérrel kell számolniuk, például különböző ellátások megállapításának alapjaként.

A bruttó átlagbér a teljes felmért keresettömeg és a keresők létszámának hányadosaként áll elő. A medián bér egy ezt kiegészítő statisztikai mutató, azt mutatja meg, hogy ha a keresőket sorba rendezzük a keresetük nagysága szerint, akkor mennyit keres az állomány középső tagja – magyarázta a szakember.

Windisch László elmondta, mindkét adat bárki számára elérhető a KSH és az EU statisztikai hivatala, az Eurostat honlapján is.

Az Eurostat 2002 óta publikálja a tagállamok mediánbéradatait is, hamis látszatkeltés tehát az, hogy ez az adat titkos lenne

– hangsúlyozta a KSH elnökhelyettese.

A szakember szerint az elmúlt tíz évet vizsgálva elmondható, hogy több évben is erősebb növekedési ütem volt megfigyelhető a mediánbérek tekintetében, mint az átlagbéreknél, ez azzal függ össze, hogy

a kereseti eloszlás középső szegmensében volt arányaiban a legmagasabb a keresetnövekedés.

A jövedelem típusú statisztikákban nemzetközileg és általánosan is igaz, hogy a medián mindig alacsonyabb, mint az átlagbér. Az Eurostat adatai szerint 2018-ban a felmért tagországok több mint felénél a mediánbér az átlagbér 84 százalékánál alacsonyabb volt, vagyis a magyar kereseti eloszlás európai viszonylatban egyáltalán nem nevezhető kiugrónak – mutatott rá az elnökhelyettes.

(MTI)

Összesen 24 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
brekker
2021. március 02. 16:48
A mediánbér azért lényeges, mert nem nézi a felső 10-20-30% "fideszes haszonélvezőt", hanem csak az alsó 50%-ot.
tacsi90
2021. március 02. 16:47
kár, hogy a közmunkások bérét és az 5 fő alatti kisvállalkozások béreit nem számolják bele az elvtársak:))) van egy felső 20-30%-os réteg, akiknek kilőttek a bérei 2010 óta, de a nagy többségnek egyáltalán nem nőtt, max stagnált a keresete. Ha megnézzük, hogy a V4-ek közül nálunk a legalacsonyabb a minimálbér, (kb: 65.000 Ft-al)akkor már egyáltalán nem ilyen fényes a kép.
csanaki
2021. március 02. 16:47
Te is, mások is egyre gyakrabban kijelentő módban írnak az ellenzék hatalomátvételéről. Ennyire reménytelen a helyzet?? Egyébként rohadt egy dolog az, hogy a sokat dolgozó magasabb keresetűektől elvennének úgy, hogy annak csak töredékét adnák tovább az alacsonyabb keresetűeknek, és azzal is a függőséget növelnék. A többinek a nép bottal üthetné a nyomát. Mindig ezt csinálták kormányon.
ato boldizsár
2021. március 02. 16:47
Ausztria fénysebességgel húz el tőlünk - az egy főre eső eltartott muszlimok számában biztos. Egyébként pedig nézegesd: külön a 2005-2008-at és a 2010 utánit.. https://data.worldbank.org/indicator/NY.GDP.PCAP.PP.KD?end=2019&locations=HU-AT&start=2005&utm_campaign=mandiner_202102&utm_medium=link&utm_source=mandiner&view=chart
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!