Uniós éllovas lett Magyarország a kamatmegtakarítások tekintetében

Bolyongunk a hozamsivatagban

A megugró államadósságok terheit nulla körül tartott kamatokkal mérséklik a kormányok a következő években. Ilyen körülmények között a Magyar Állampapír Plusz egészen jó reálhozamot nyújt – nyilatkozta a Makronómnak Szalma Csaba. Az OTP Alapkezelő befektetési igazgatójával a magyar gazdaság esélyeiről és a talpra állásról itt beszélgettünk, a Mandiner hetilapban megjelent cikkünk most ingyenesen is olvasható.


A csökkenő hozamok szerepét hangsúlyozta Szalma Csaba is az alábbi interjúrészletben.

„Miért kerülnek nehezebb helyzetbe a megtakarítók?

Nézzük meg Amerikát: mit eredményez, hogy -1 százalék körül van a tízéves reálhozam? Aki most amerikai állampapírba fektet, tíz éven keresztül évente 1 százalékos reálhozam-csökkenést, reálveszteséget szenved el. Ezáltal más eszközök reálhozama is alacsonyabb lesz. A gazdaságmentés költségei a megtakarítókra hárulnak a következő években.

Itt már a K alakú fellendülés egy jellemzőjét látjuk a gazdaság kettészakadásával? A munkavállalónak rosszabb lesz, a nagybefektetők és a tőketulajdonosok helyzete javul?
Ez már megtörtént. A kisembereknek rosszabb lett 2020-ban, hiszen nem voltak megtakarításaik, és sokan elvesztették a munkájukat átmenetileg vagy tartósan, csökkent a jövedelmük. Valószínűleg a megtakarításaikat is felélték részben vagy egészben – ha egyáltalán voltak –, pénzügyi nehézségekkel küzdöttek és küzdenek. 

A vagyonosabb rétegek viszont az árfolyam-­növekedés következtében hatalmas gyarapodást könyvelhettek el kötvényekben és részvényekben is. A jövőben megáll ez a tendencia, sőt a visszájára fordul. A gazdagokra terhelődik majd a 2020-as gazdaságmentés költsége, az ő megtakarításaikon lesz kisebb a hozam a tavalyi intézkedések eredményeként.

Miért és hogyan?
Az állam fejével gondolkodva: mi lehet az út? A nagyobb gazdaságokban az államadósság szintje egy-két év alatt 20-30 százalékkal is megugrik. Különösen igaz ez a perifériaországokra, Spanyolországra, Olaszországra, de még az Amerikai Egyesült Államokra is. Hogyan tud ebből kijönni egy ország? Az egyik út, hogy lent vannak a pinceszinten a kamatok, negatív reálkamat van, így gazdasági növekedéssel és inflációval önmagában mérséklődik a GDP-arányos államadósság. Az infláció és az alacsony kamat miatt viszont a megtakarítók rosszul járnak. A másik út, hogy növeljük az adóbevételeket a jövőben, hogy lebontsuk a válság hatására megnőtt államadósságot. Ezzel a kisemberekre terheljük a válságmentés költségeit. Ez értékválasztási döntés.”

Kettős átcsoportosítás

Elmondható tehát, hogy a gazdagabb társadalmi csoportok jobban hozzájárulnak a gazdaságmentés költségeihez – hiszen ők a nagy megtakarítók, akik negatív hozamokat szenvednek el. Ez alapján a kamatkiadások csökkenése értelmezhető úgy is, hogy egy jövedelmi átcsoportosítás ment végbe hosszabb távon a gazdagabb nemzetközi elittől, az állam hitelezőitől a magyar családok irányába, két csatornán keresztül is: egyrészt a kamatkiadások nem elhagyták az országot, hanem oktatásra, egészségügyre vagy épp családtámogatásokra fordíthatók, másrészt az államadósság hazai tulajdonba kerülésével az állampapírokon keresztül ma egyre több kamatot fizet ki az állam a hazai kötvényeseknek, ezzel az adóforintok kerülnek vissza egy erősödő hazai középosztályhoz.