Was ist los? – Németország béna kacsaként nézi a fejleményeket
Egy nagy német betli krónikája: így bukott meg a baloldali–liberális kormány. Kohán Mátyás írása.
Az Emerging Europe utánajárt annak, hogy Közép-Kelet-Európa országaiban valóban alacsonyak-e az adóterhek. A portál arra jutott, hogy a jövedelemadó mértéke alacsony a régióban, de számos rejtett költség merül fel, mind a cégek, mind az alkalmazottak számára. A lap összehasonlító adatai alapján Magyarországon kiemelkedően alacsony adóterhek párosulnak az erős minimálbérhez.
Sok vállalkozás számára fontos a kérdés, hogy mennyibe is kerül a régióban történő foglalkoztatás. Ennek járt utána az internetes portál.
Az Emerging Europe a Papaya Global felhőalapú bérszámfejtést biztosító izraeli startup adatait felhasználva megvizsgálta a feltörekvő Európa tíz országában a nettó minimálbéreket és kiszámolták az adóterheket (pontosabban az adóéket), tehát a nettó fizetés és a munkáltató teljes költsége közötti különbséget.
A lap arra a következtetésre jutott, hogy a legmagasabb nettó minimálbér Szlovéniában van (558,58 euró), míg a legalacsonyabb Bulgáriában, ahol ez az összeg 235,05 euró.
De az adóék tekintetében is nagy a különbség. Bulgáriában a nettó minimálbér és a munkáltató költsége között különbség 40,8 százalék, míg ez Lengyelországban már 49,9 százalék. Általánosságban elmondható, hogy a vizsgált országokban az adóék 43 és 44 százalék között van, de beszedési módszerben jelentős különbségek láthatók.
Litvániában és Romániában a cégeknek viszonylag kevés adót kell fizetniük és az egészségügyi és szociális hozzájárulásokat áthárítják az alkalmazottakra.
Azoknak a cégeknek érdemes lehet az Emerging Europe szerint a régión is túlmenni, akiknek a költség az elsődleges. Grúziában az általános adóék ugyanis 23,6 százalék (és nincs minimálbér), de
Magyarország előkelő helyen
A Magyarországon kapható, végzettséget igénylő garantált bérminimum 613 euróval kiemelkedőnek minősül a régióban, míg az általános minimálbér 468 euró az országban. A munkáltatók viszonylag alacsony értéket, 17 százalékot fizetnek be a bérek után. A munkavállaló bérét 15 százalékos személyi jövedelemadó és 18,5 százalékos társadalombiztosítási járulék terheli – írja az Emerging Europe.
A tíz ország összehasonlításában Magyarország nagyon jó helyen végzett, mivel a minimálbér közel azonos a Szlovákiában és Lengyelországban kaphatóval.
Tegyük hozzá, hogy egy egészen friss ILO-jelentés szerint 2017-es adatok alapján relatív értelemben Magyarországon különösen magas a minimálbér, ha azt az ország medián- vagy átlagbéréhez viszonyítjuk.
A külföldi vállalkozásoknak Magyarország olcsónak minősül a bérek után fizetendő adók tekintetében, mivel
ezzel a munkavállalóknak is több pénz marad a zsebükben.
Egy diplomás minimálbéres esetében a magyar adóék 43,1 százalék, ennél csak a bolgár 40,8 százalék alacsonyabb.
Minden országban vannak bizonyos adókedvezmények, amelyek tovább csökkenthetik az adóéket. Ilyen például a Magyarországon 2022-től hatályba lépő 25 év alattiak SZJA-mentessége vagy a már érvényben lévő családtámogatások is, mint például a négy gyermekes anyák SZJA-mentessége vagy a gyermekek után kapható adóalapcsökkentő kedvezmények.
Vásárlóerőben nem is rossz
A feltörekvő európai régióban a minimálbérek gyorsabban nőnek, mint bárhol máshol az egész unióban. Az Eurostat adatai szerint a megélhetési költségeket is figyelembe véve
(MTI/Vasvári Tamás)