Kína a koronavírus-járvány elleni küzdelemben is kész együttműködni a közép- és kelet-európai régió országaival, akikkel tovább mélyítené kapcsolatait egyebek mellett a külkereskedelem, a klímavédelem és az oktatás terén is – mondta el Hszi Csin-ping kínai elnök a kilencedik Kína és Kelet- és Közép-Európa Országai (China-CEEC) csúcstalálkozón, amelyet videokonferencia keretében tartottak meg.
Megnyitó beszédében Hszi a Kínát, valamint 17 közép- és kelet-európai országot magában foglaló, 17+1 nevű együttműködési keret nyitottságra, közös munka révén elért közös sikerekre, valamint multilateralizmusra alapuló összefogását méltatta.
A kínai elnök támogatásáról biztosította a budapesti Fudan Nemzetközi Egyetem előkészítésének tervét, és említést tett a Magyarország és a kínai vakcinafejlesztők között folyó együttműködésről.
Peking célként jelölte ki, hogy a következő öt év során
A pekingi kereskedelmi minisztérium adatai szerint Kína külkereskedelmi forgalma az együttműködési keretben részt vevő 17 közép- és kelet-európai országgal 103,45 milliárd dollárt tett ki 2020-ban, először meghaladva a 100 milliárd dolláros küszöböt.
A külkereskedelmi forgalom a régió országai és Kína között 8,4 százalékkal nőtt éves bázison, ami gyorsabb ütemű bővülést jelent a Kína és az Európai Unió közötti forgalomhoz, valamint a teljes kínai külkereskedelmi forgalom növekedéséhez képest is.
Csaknem egy év telt el azóta, hogy Kína az új koronavírus okozta világjárványra hivatkozva bejelentette az együttműködés keretében eredetileg 2020 első felére tervezett, éves csúcstalálkozó elhalasztását.
Csin Kang kínai külügyminiszter-helyettes keddi sajtótájékoztatóján Pekingben elmondta: a koronavírus-járvány ugyan gátat szabott a régió országai és Kína között zajló idegenforgalomnak, amely az együttműködés egyik fontos alappillére, ám a járvány megfékezésével ez újabb lendületre kap majd.
Csin a Fudan Nemzetközi Egyetem budapesti előkészítését fontos lépésnek nevezte a különböző országokból származó fiatalok kölcsönös megértésének elősegítése szempontjából, reményét fejezve ki, hogy az egyetem egy-két éven belül már megkezdheti a hallgatók toborzását.
A kínai fejlesztésű vakcinákról szólva a miniszterhelyettes elmondta: több ország jelezte már szándékát a kínai gyártók felé a közép- és kelet-európai régióból, s Kína részéről megvan a szándék, hogy biztosítsa az oltóanyag-ellátást azoknak, akik erre igényt tartanak. Szerbiába már érkezett, Magyarországra pedig szintén hamarosan érkezhet kínai vakcinaszállítmány – tette hozzá, hangsúlyozva, hogy Kína globális közkinccsé kívánja tenni saját fejlesztésű oltóanyagait.
(MTI)
A Központi Statisztikai Hivatal csütörtökön közli a harmadik negyedéves GDP-adatokat. A Mandiner által megkérdezett elemzők vegyes képet festenek Magyarország gazdaságáról, de abban egyetértenek, hogy már látszik a fény az alagút végén.
Kína tovább diktálja a tempót, de a világpiac alakulása már jóval összetettebb, mint egy évtizeddel ezelőtt – a feltörekvő gazdaságok is egyre hangosabban kopogtatnak az ajtón.
Az Európai Bizottság elnöke bejelentette, Európa új gazdasági korszakra készül. A cél: megszabadulni Kína szorításától, mielőtt a ritkaföldfémek új fegyverré válnak a világpolitikai játszmában.
A kormányfő szerint az Európában lévő orosz valutatartalék felhasználása egy orosz-európai konfliktust jelentene.
A béke nem csupán erkölcsi és politikai szükséglet, hanem a gazdaság fellendülésének is a kulcsa.
Első körben bizonytalanságot csökkent a megállapodás, de van itt még valami más is.
Kirill Dmitrijev szerint a Trump–Zelenszkij találkozó új lendületet adott a diplomáciának, Oroszország pedig elérte fő céljait, így reális esély nyílt a háború lezárására.
Megelégelték az uszítást.
