Szigorú és kikényszeríthető nemzetközi digitális szabályozásra van szükség a közösségi médiában, ami lehetővé teszi a nagy internetes cégek felelősségre vonhatóságát is – jelentette ki Vera Jourová, a demokráciáért és átláthatóságért felelős uniós biztos az Európai Parlament plenáris ülésén, a közösségi média demokratikus ellenőrzéséről szóló vitában.
A cseh biztos hangsúlyozta:
a szabályozásnak ideológiamentesnek kell lennie, „tehát sem jobb-, sem baloldalinak”.
Jourová azt mondta, hogy a közösségi média átalakította a politikai kommunikációt, új lehetőségek és új problémák merültek fel. „Kockázatokról beszélhetünk akkor, amikor az internetes óriáscégek úgy döntenek, hogy felfüggesztik és eltávolítják a volt amerikai elnök profilját, noha Donald Trump felelőtlenül erőszakra buzdított, és fanatizálta a tömegeket” – húzta alá.
Vera Jourová hozzátette, hogy a hamis online tartalmak és a gyűlöletbeszéd ellen külön jogszabályt akar létrehozni az Európai Bizottság,
ami kockázatos lehet különösen politikai választások idején. Hangsúlyozta viszont, hogy az egyéni vélemények és a káros tartalmak között különbséget kell tenni. Hozzátette: a bizottság a fizetett politikai hirdetésekkel kapcsolatban is szabályozási javaslatot fog közzétenni.
Hidvéghi Balázs, a Fidesz uniós parlamenti képviselője arra hívta fel a figyelmet, hogy az internetes óriáscégek egyetlen gombnyomással számukra ideológiailag nem megfelelő véleményeket törölhetnek, és a közösségi platformok vezetői szabadságot korlátozó politikai szereplővé váltak a szabályok hiányában. „Egy amerikai elnök letiltása, függetlenül a személyétől és a megítélésétől, teljes mértékben elfogadhatatlan, és sérti a demokratikus alapelveket” – hangsúlyozta.
Mint mondta,
A szabad véleménynyilvánítás a demokrácia alappillére, így olyan szabályokra van szükség, amelyek rábírják az óriáscégeket a törvényes és átlátható, ellenőrizhető működésre, és nem tűrik a szabadság önkényes korlátozását.
Gyöngyösi Márton, a Jobbik képviselője szerint a populisták kihasználják a közösségi média lehetőségeit, és ők akarnak szabályozni. „A magyar kormány egy nemzeti jogszabályt tervez a közösségi média szabályozására, ami által a következő mocskos hadjáratuknak akarnak jogvédelmet szerezni és szabotálni az ellenzéket” – fogalmazott. A képviselő szerint a dezinformációk elleni küzdelem előmozdítása érdekében minél előbb európai közmédiaszolgálatot kell létrehozni.
Donáth Anna, a Momentum képviselője megelégedését fejezte ki, hogy az EU felismerte az internetes óriásvállalatok szabályozásának szükségességét, de mint mondta,
„A lengyel után a magyar kormány is bejelentette, hogy saját fennhatósága alá akarja vonni a Facebookot. Eltűrhetjük-e, hogy egy fideszes hatóság mondja meg a magyar embereknek, mit posztolhassanak?” – tette fel a kérdést a képviselő.
(MTI, címlap: MTI/EPA/Olivier Hoslet)
Emily O’Reilly tizenegy éven át töltötte be az ombudsmani tisztséget, amelynek során az átláthatóság és az összeférhetetlenség ellenőrzése volt a fő feladata.
Ilaria Salis ellen a magyar hatóságok vádat emeltek, miután 2023-ban több erőszakos támadás szervezésében és végrehajtásában való részvétellel vádolták meg.
A liberális politikus a közösségi oldalán vette a szájára a magyar miniszterelnököt.
Úgy nem élhetne azon kiváltságok egyikével, amelyek ellen „elvtársai” annyit küzdenek – írja az Il Giornale.
Az EU még mindig problémásnak látja a modellváltott egyetemek fenntartására közpénzből létrehozott alapítványok átláthatóságát.
A tárca nemzetközi jogi szakértők bevonásával fog lépéseket tenni a magyar érdekek védelme érdekében.
A Liverpool edzője szerint kiemelkedő a magyar játékos.
