Szigorú és kikényszeríthető nemzetközi digitális szabályozásra van szükség a közösségi médiában, ami lehetővé teszi a nagy internetes cégek felelősségre vonhatóságát is – jelentette ki Vera Jourová, a demokráciáért és átláthatóságért felelős uniós biztos az Európai Parlament plenáris ülésén, a közösségi média demokratikus ellenőrzéséről szóló vitában.
A cseh biztos hangsúlyozta:
a szabályozásnak ideológiamentesnek kell lennie, „tehát sem jobb-, sem baloldalinak”.
Jourová azt mondta, hogy a közösségi média átalakította a politikai kommunikációt, új lehetőségek és új problémák merültek fel. „Kockázatokról beszélhetünk akkor, amikor az internetes óriáscégek úgy döntenek, hogy felfüggesztik és eltávolítják a volt amerikai elnök profilját, noha Donald Trump felelőtlenül erőszakra buzdított, és fanatizálta a tömegeket” – húzta alá.
Vera Jourová hozzátette, hogy a hamis online tartalmak és a gyűlöletbeszéd ellen külön jogszabályt akar létrehozni az Európai Bizottság,
ami kockázatos lehet különösen politikai választások idején. Hangsúlyozta viszont, hogy az egyéni vélemények és a káros tartalmak között különbséget kell tenni. Hozzátette: a bizottság a fizetett politikai hirdetésekkel kapcsolatban is szabályozási javaslatot fog közzétenni.
Hidvéghi Balázs, a Fidesz uniós parlamenti képviselője arra hívta fel a figyelmet, hogy az internetes óriáscégek egyetlen gombnyomással számukra ideológiailag nem megfelelő véleményeket törölhetnek, és a közösségi platformok vezetői szabadságot korlátozó politikai szereplővé váltak a szabályok hiányában. „Egy amerikai elnök letiltása, függetlenül a személyétől és a megítélésétől, teljes mértékben elfogadhatatlan, és sérti a demokratikus alapelveket” – hangsúlyozta.
Mint mondta,
A szabad véleménynyilvánítás a demokrácia alappillére, így olyan szabályokra van szükség, amelyek rábírják az óriáscégeket a törvényes és átlátható, ellenőrizhető működésre, és nem tűrik a szabadság önkényes korlátozását.
Gyöngyösi Márton, a Jobbik képviselője szerint a populisták kihasználják a közösségi média lehetőségeit, és ők akarnak szabályozni. „A magyar kormány egy nemzeti jogszabályt tervez a közösségi média szabályozására, ami által a következő mocskos hadjáratuknak akarnak jogvédelmet szerezni és szabotálni az ellenzéket” – fogalmazott. A képviselő szerint a dezinformációk elleni küzdelem előmozdítása érdekében minél előbb európai közmédiaszolgálatot kell létrehozni.
Donáth Anna, a Momentum képviselője megelégedését fejezte ki, hogy az EU felismerte az internetes óriásvállalatok szabályozásának szükségességét, de mint mondta,
„A lengyel után a magyar kormány is bejelentette, hogy saját fennhatósága alá akarja vonni a Facebookot. Eltűrhetjük-e, hogy egy fideszes hatóság mondja meg a magyar embereknek, mit posztolhassanak?” – tette fel a kérdést a képviselő.
(MTI, címlap: MTI/EPA/Olivier Hoslet)
Pénteken, március 6-án tüntetést szervez a Nemzeti Ellenállás Mozgalom Ukrajna budapesti nagykövetsége elé, ahol Szijjártó Péter is felszólal. Mi hangzik el a demonstráción, és milyen üzeneteket küldenek a felszólalók a kialakult helyzetben? Kövesse velünk ÉLŐBEN az eseményeket.
Sőt, Ukrajna pénzelését egyenesen az Unió legfontosabb feladataként említette.
Svájcban vasárnap döntöttek a magyar megoldást követő alkotmánymódosításról.
Szijjártó Péter egyszerre vette fel a harcot velük.
Kikérte magának a Mol a súlyos jogsértést a Janaf részéről.
Az Európai Bizottság elnöke egyeztetett Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel.
A miniszterelnök felszólította Ursula von der Leyent, hogy tegye a dolgát, és térítse jobb belátásra az ukrán elnököt.
Ami sok, az sok. Egyre többen látnak át a szitán.
Lesz itt nemulass.
