Intézkedett a leköszönő Biden: tömegével enyhítette gyerekgyilkosok, és tömeggyilkosok büntetését
Harminchét halálraítéltnek változtatta meg a büntetését.
A kormány kiválasztja a győzteseket és a veszteseket, de célzott módon, ahogy az elvárható egy a kapitalizmust értékelő nemzettől.
Joe Biden amerikai elnök kiemelt célkitűzése, hogy az amerikai cégek régi fényükben ragyogjanak – kezdi cikkét az Industry Week.
“Az amerikai gyártás volt a ‘Demokrácia Arzenálja’ a második világháborúban, és ennek most a jólét motorjának kell lennie.” - mondta január 25-én, a “Buy American” végrehajtási parancs aláírásakor.
Két nappal később egy újabb parancsot adott ki, melynek értelmében a szövetségi gépjármű parkot amerikai gyártmányú elektromos járművekre cserélné.
Ezek a végrehajtó intézkedések csak az első lépések az elnök gyártási tervében, amely hatalmas új beruházásokat tartalmaz az infrastruktúrába, a munkaerő képzésbe és a zöld technológiákba, továbbá megreformálja a nemzetközi kereskedelmi szabályokat, valamint adókedvezményeket ad a gyártással foglalkozó cégek alkalmazott létszámának visszaállításához.
A Biden-terv, amelyet egyesek “félrevezetett” és “borzasztó közgazdaságtanként” jellemeznek, vitát váltott ki az iparpolitika bölcsességéről. Nagymértékben figyelmen kívül hagyták azt a tényt, hogy az Egyesült Államok iparpolitikája épp változó szakaszban van, amelyet csak nagy egységekben alakítottak ki az elmúlt években.
Egy biztos, ez nem az a fajta iparpolitika, amelyet a hidegháború idején a szovjet blokkban lévő nemzetek gyakoroltak a vasfüggöny mögött. Ezt a mostani amerikai iparpolitikát az jellemzi, hogy a nemzetbiztonság szempontjából kritikus pontokra összpontosít, amelyet rugalmas ellátási láncok támogatnak, és politikai konszenzussal érnek el.
A hangsúly a képességeken van
1980 óta az Egyesült Államokban a gyártásban dolgozók vért izzadtak. A feldolgozóipar GDP-jének aránya csökkent és a kereskedelmi hiány az egekbe szökött. De nem minden munkahely egyforma, nem minden növekedés tartható fenn és a kereskedelmi hiány sem mindig rossz.
Az új amerikai iparpolitika felismerte, hogy a nemzet elveszíti azokat az élvonalbeli képességeit, amelyek minőségi munkahelyeket teremtenek és előnyöket kínálnak. Az ilyen képességek elvesztése, amelyekből az elmúlt évtizedekben nem volt hiány (gondoljunk csak a telekommunikációs berendezésekre és a gyógyszeriparra), komoly ébresztőt jelent a politikai döntéshozók számára, akik csak a közelmúltban figyeltek fel erre.
Kritikus a nemzetbiztonság szempontjából
Az amerikai nemzetbiztonság szempontjából a kritikus képességek számítanak leginkább. A védelmi technológiai és ipari bázis gyengülése - amely egyre inkább függ a külföldi beszállítóktól - új szövetségi beruházásokat ösztönöz a védelmi termelésről szóló törvény alapján (pl. ritkaföldfémek feldolgozása és hiperszonikus technológiák kiterjesztése).
Ezenkívül új programok létrehozását kezdeményezték a honvédelmi törvény alapján (pl. félvezetők és nyomtatott áramköri kártyák gyártása). Vámokat vetettek ki az acél és alumínium behozatalára is.
Az Egyesült Államok a következő generációs vezeték nélküli technológiával kapcsolatos biztonsági aggályok miatt gyakorlatilag blokkolta a kínai Huaweit az amerikai kereskedelem elől. Az amerikai export ellenőrzés pedig kiterjed a kettős (katonai és polgári) felhasználású feltörekvő és induló technológiákra is.
Rugalmas ellátási láncok
A kongresszus rendelkezett a félvezetők, valamint a stratégiai ásványi anyagok és fémek átalakításáról az NDAA-ban. A Védelmi Minisztérium finanszírozást jelentett be az amerikai elektronikai ellátási lánc biztonságának fokozása érdekében és szövetségi szerződéseket kötöttek az alapvető gyógyszerek előállítására. Egy amerikai ellátási lánc átalakításakor elsődleges fontosságú az ütközőpontok azonosítása és kiküszöbölése, tehát a nem szövetséges országok beszállítóira való támaszkodás elkerülése.
Politikai konszenzus révén érhető el a fejlődés
Az új amerikai iparpolitika legalább kétpárti támogatást és gyakran konszenzusos támogatást élvez, ami egyébként meglepő egy toxikus politikai környezetben. Az elmúlt években a kongresszus nagy mozgástérrel hajtotta végre a védelmi technológiai és ipari bázis reformjait, az amerikai export ellenőrzéseket és az amerikai cégek külföldi vásárlásainak nemzetbiztonsági felülvizsgálatát.
A ‘Buy American” elv széleskörű állami támogatást élvez, azonban ne felejtsük el, hogy a legutóbbi két elnökválasztás eredményét az ipari államok (Wisconsin, Pennsylvania és Michigan) határozták meg.
Más szavakkal, az újdonsült elnöknek építenie kell a feltörekvő amerikai iparpolitikára, de nem szabad teljesen maga mögött hagyni a jelenlegit.
A cikk szerzője: Blősz Dalma