Rekordszintre, csaknem ezer milliárd jüanra nőtt a külföldi működőtőke-befektetések (FDI) értéke 2020-ban Kínában.
A kínai kereskedelmi minisztérium szerdai közlése szerint az FDI 2019-hez képest 6,2 százalékkal, 999,98 milliárd jüanra emelkedett a múlt évben. Dollárban számolva
elérve a 144,37 milliárd dollárt. Az FDI július óta stabilan növekedett Kínában, ahol a koronavírus-járványt áprilisban nagyrészt megfékezték, jóllehet az év utolsó két hónapjában a növekedés üteme enyhén mérséklődött.
A szolgáltatóiparban összesen 776,77 milliárd jüan értékben valósítottak meg külföldi működőtőke-befektetéseket 2020-ban, ami 13,9 százalékos emelkedés az előző évhez képest. A szolgáltatóiparba befolyó FDI tavaly az összes külföldi tőkeberuházások 77,7 százalékát tette ki. Jelentős emelkedést regisztráltak emellett a csúcstechnológiás szolgáltatásokkal foglalkozó szektorban, ahol az FDI tavaly 28,5 százalékkal nőtt éves összevetésben.
A minisztérium közleményében kiemelte: a Kínába irányuló külföldi működőtőke-befektetések 98 százaléka 15 országból illetve területről érkezett tavaly. Köztük a Hollandiából származó FDI értéke 47,6 százalékkal, az Egyesült Királyságból származó pedig 30,7 százalékkal bővült 2020-ban a megelőző évhez képest.
Az FDI jelentős része – 88,4 százaléka – a kínai gazdaság motorjának számító keleti területekre – egyebek mellett Csianghszu, Kuangtung, Santung és Csöcsiang tartományok, valamint Sanghaj – folyt be 2020-ban. Az ország keleti részébe áramló külföldi működőtőke-befektetések értéke ezzel 8,9 százalékkal emelkedett tavaly 2019-hez viszonyítva.
A minisztérium az adatokat úgy értékelte, hogy Kína 2020-ban a kitűzött célt teljesítve képes volt stabilizálni a külföldi tőkebefektetéseket annak ellenére, hogy világszerte csökkenő tendencia volt jellemző tavaly ezen a téren. A közleményben aláhúzták: Kína nem csupán történelmi csúcsot ért el a múlt évben a külföldi működőtőke-befektetésekkel, de globális részesedését is növelni tudta.
(MTI)
A „konvergencia-programként” elhíresült dokumentum az élet minden területére kiterjedne. A Nézőpont Intézet azt is kimutatta, hány emberre lennének hatással a Tisza megszorításai.
Az USA-ban az atomenergia az áramtermelés ötödét adja, mégis az urán nagy része importból jön, a fűtőelemek energiatartalmának a 95 százaléka viszont kihasználatlan. Ezt fordítaná meg a DOE új nukleáris „szupercampusa”, amely akár 50 milliárd dollárnyi magántőkét is bevonzhat az MI-adatközpontok ugrásszerűen növekvő energiaéhsége miatt.
Dehogy az évek alatt kiépített kínai és amerikai kapcsolatok fordultak termőre, dehogy.
A szakértők csak ámulnak: ha ez elkészül, Kína bárhová lecsaphat a világűr széléről, védtelen lesz mindenki.
A beruházás kulcsszereplővé teszi a régióban.
Egyenes beszéd.
India is reagált az amerikai elnök bejelentésére.
A férfi szinte a semmiből sétált fel a miniszterelnök mellé.
Még Ukrajnában is elismerték a szomorú tényeket.
