Rekordszintre, csaknem ezer milliárd jüanra nőtt a külföldi működőtőke-befektetések (FDI) értéke 2020-ban Kínában.
A kínai kereskedelmi minisztérium szerdai közlése szerint az FDI 2019-hez képest 6,2 százalékkal, 999,98 milliárd jüanra emelkedett a múlt évben. Dollárban számolva
elérve a 144,37 milliárd dollárt. Az FDI július óta stabilan növekedett Kínában, ahol a koronavírus-járványt áprilisban nagyrészt megfékezték, jóllehet az év utolsó két hónapjában a növekedés üteme enyhén mérséklődött.
A szolgáltatóiparban összesen 776,77 milliárd jüan értékben valósítottak meg külföldi működőtőke-befektetéseket 2020-ban, ami 13,9 százalékos emelkedés az előző évhez képest. A szolgáltatóiparba befolyó FDI tavaly az összes külföldi tőkeberuházások 77,7 százalékát tette ki. Jelentős emelkedést regisztráltak emellett a csúcstechnológiás szolgáltatásokkal foglalkozó szektorban, ahol az FDI tavaly 28,5 százalékkal nőtt éves összevetésben.
A minisztérium közleményében kiemelte: a Kínába irányuló külföldi működőtőke-befektetések 98 százaléka 15 országból illetve területről érkezett tavaly. Köztük a Hollandiából származó FDI értéke 47,6 százalékkal, az Egyesült Királyságból származó pedig 30,7 százalékkal bővült 2020-ban a megelőző évhez képest.
Az FDI jelentős része – 88,4 százaléka – a kínai gazdaság motorjának számító keleti területekre – egyebek mellett Csianghszu, Kuangtung, Santung és Csöcsiang tartományok, valamint Sanghaj – folyt be 2020-ban. Az ország keleti részébe áramló külföldi működőtőke-befektetések értéke ezzel 8,9 százalékkal emelkedett tavaly 2019-hez viszonyítva.
A minisztérium az adatokat úgy értékelte, hogy Kína 2020-ban a kitűzött célt teljesítve képes volt stabilizálni a külföldi tőkebefektetéseket annak ellenére, hogy világszerte csökkenő tendencia volt jellemző tavaly ezen a téren. A közleményben aláhúzták: Kína nem csupán történelmi csúcsot ért el a múlt évben a külföldi működőtőke-befektetésekkel, de globális részesedését is növelni tudta.
(MTI)
Egyre hangosabban hallatják a hangjukat azok a szakértők, akik a mesterséges intelligenciával foglalkozó nagyvállalatok tőzsdei túlértékeltségére és a veszélyes pénzáramlásokra is felhívják a figyelmet. Vajon mi lesz ebből? Újabb dotkomlufit fújunk?
„Szeretném, ha Kína segítene Oroszország kapcsán” – mondta volt Donald Trump Hszi elnökkel való tárgyalása előtt. Én is szeretném, csak ahhoz bizalom kellene. Kohán Mátyás írása.
A BBC szerint az amerikai elnök az ukrajnai háború lezárásához remél támogatást Pekingből.
Ez az amerikai elnök második ciklusának első hivatalos útja a Távol-Keleti régióban.
Én csak leírtam... – Ha az USA nem esik szét, akkor a földrajzi adottságok miatt behozhatatlan előnye van.
A Nyugatnak tisztában kell lenni egy régi biztonságpolitikai elvvel: az ellenfeled sosem annyira erős, mint gondolod, de te sem.
A Tisza-vezért egy minden irónia nélkül éltető oldalnak gondolhatta a Manöken Istenkirályt.
Brutális adóemeléseket hozna a Tisza-csomag: nőne az SZJA és a társasági adó, megszűnne az anyák adómentessége és jönne a nyugdíjasadó. A Nők 40 programot is eltörölnék – mindez Brüsszel utasítására, Magyar Péter vezetésével.
