Rekordszintre, csaknem ezer milliárd jüanra nőtt a külföldi működőtőke-befektetések (FDI) értéke 2020-ban Kínában.
A kínai kereskedelmi minisztérium szerdai közlése szerint az FDI 2019-hez képest 6,2 százalékkal, 999,98 milliárd jüanra emelkedett a múlt évben. Dollárban számolva
elérve a 144,37 milliárd dollárt. Az FDI július óta stabilan növekedett Kínában, ahol a koronavírus-járványt áprilisban nagyrészt megfékezték, jóllehet az év utolsó két hónapjában a növekedés üteme enyhén mérséklődött.
A szolgáltatóiparban összesen 776,77 milliárd jüan értékben valósítottak meg külföldi működőtőke-befektetéseket 2020-ban, ami 13,9 százalékos emelkedés az előző évhez képest. A szolgáltatóiparba befolyó FDI tavaly az összes külföldi tőkeberuházások 77,7 százalékát tette ki. Jelentős emelkedést regisztráltak emellett a csúcstechnológiás szolgáltatásokkal foglalkozó szektorban, ahol az FDI tavaly 28,5 százalékkal nőtt éves összevetésben.
A minisztérium közleményében kiemelte: a Kínába irányuló külföldi működőtőke-befektetések 98 százaléka 15 országból illetve területről érkezett tavaly. Köztük a Hollandiából származó FDI értéke 47,6 százalékkal, az Egyesült Királyságból származó pedig 30,7 százalékkal bővült 2020-ban a megelőző évhez képest.
Az FDI jelentős része – 88,4 százaléka – a kínai gazdaság motorjának számító keleti területekre – egyebek mellett Csianghszu, Kuangtung, Santung és Csöcsiang tartományok, valamint Sanghaj – folyt be 2020-ban. Az ország keleti részébe áramló külföldi működőtőke-befektetések értéke ezzel 8,9 százalékkal emelkedett tavaly 2019-hez viszonyítva.
A minisztérium az adatokat úgy értékelte, hogy Kína 2020-ban a kitűzött célt teljesítve képes volt stabilizálni a külföldi tőkebefektetéseket annak ellenére, hogy világszerte csökkenő tendencia volt jellemző tavaly ezen a téren. A közleményben aláhúzták: Kína nem csupán történelmi csúcsot ért el a múlt évben a külföldi működőtőke-befektetésekkel, de globális részesedését is növelni tudta.
(MTI)
Az európai akkumulátorgyártás fellegvárának szánt Northvolt összeomlása kijózanító pofon volt a merész tervek szószólóinak. A történet visszatért önmagába, a világ legnagyobb gyártója, a CATL pedig máris bejelentette, hogy új beruházásba kezd – ezúttal Spanyolországban.
Ráébredtek arra, hogy Európa nehezen tart lépést az Egyesült Államokkal és Kínával.
Az Oroszországot sújtó szankciók miatt az orosz repterek bezártak az európai légitársaságok előtt, így az Európa és Kína közötti légi forgalom a kínaiak kezébe került.
Kína új irányvonalat hirdetett: 2025-től radikálisabb élénkítő lépésekkel kívánja támogatni a növekedést. Bár a bejelentések rövid távon optimizmust hoztak a tőzsdékre, a szakértők óvatosságra intenek: a szavak mögötti valódi tettek és azok hatékonysága még mindig kérdéses marad.
A magyar gazdák ellenzik a brüsszeli javaslatot.
„Történelmi eredményt ért el az ország” – mondta a pénzügyminiszter.
Orbán Viktor telefonon egyeztetett Vlagyimir Putyinnal, majd a német kancellár is kifejezte szándékát egy hasonló beszélgetésre. Közelebb kerültünk a békéhez, vagy még nagyobb eszkaláció várható?
Az RTL-es Tárkányi Zsoltot még saját kollégái is kiröhögték.
