A magyar munkaerőpiaci helyzet sokkal kedvezőbb az európai átlagnál: míg az uniós munkanélküliségi átlag 7,4 százalékos volt novemberben, a magyar ráta mindössze 4,1 százalék, sőt 2020 végén már többen dolgoztak Magyarországon, mint a vírusjárvány megjelenése előtt. Voltak, akik kételkedve fogadták a hazai foglalkoztatottságról szóló jó híreket, mondván biztosan közmunkásból lett több. A foglalkoztatás szerkezete kedvező irányba mozdult el – a magasabb hozzáadott értéket termelő ágazatok és szakmák irányába rendeződött át, a közfoglalkoztatottak száma hosszú távon folyamatosan csökken. Mutatjuk.
„A COVID-19 vírus gazdasági hatásai Magyarországon is jelentősek voltak, már az első hullám során több százezer munkahely került veszélybe, illetve szűnt meg. Ennek ellenére a kormány csak visszafogott bértámogatási politikát alkalmazott, amivel – időlegesen – 226 ezer munkahelyet védett meg, nettó közel 50 milliárd forintból. Ez rendkívül kevés ahhoz képest, hogy legalább 835 ezer foglalkoztatott dolgozott a vírushelyzet által leginkább sújtott 29 ágazatban” – állítja a GKI gazdaságkutató cég. Az alábbi ábra azonban cáfolja a GKI aggodalmait és érvelését, mivel a KSH adatai szerint
Azaz 8 ezerrel több munkahelyet teremtett a gazdaságpolitika a magyar cégekkel közösen, mint amennyi megszűnt.
A második ábrából kiolvasható, hogy a munkaerőpiac a magasabb hozzáadott értéket termelő ágazatok és szakmák irányába rendeződött át a Gazdaságvédelmi Akciótervnek köszönhetően, tehát
Erről írt György László államtitkár is minapi cikkében, kiemelve, hogy a válságkezelés azért lehet eredményes, mert megértettük: ha munka van, minden van.
Az utolsó ábra adataiból az derül ki, hogy a kormányzati törekvéseknek köszönhetően egyre több közfoglalkoztatottat szívott fel a versenyszféra:
Elmondható, hogy a koronaválság nem csökkentette a magyar munkahelyek számát, sőt egyszerre van ma már több és magasabb hozzáadott értékű munkahely Magyarországon. A közfoglalkoztatottak száma pár év alatt töredékére csökkent, miközben az informatikusok és a tudományos tevékenységet végzők száma nőtt jelentősen.
Hozzá kell tenni egy másik kedvező folyamatot is, miszerint az építőipari dolgozók száma is jelentősen emelkedett az elmúlt 13 hónapban. A kormányzati beruházásösztönzés eredményeként valóságos beruházási és építőipari bumm van készülőben, így az építőipar valószínűleg elkezdte felszívni a munkájukat elvesztőket vagy a közmunkából kikerülőket. A Makronómnak nyilatkozó cégvezetők is megerősítették, hogy egy éven belül súlyos munkaerőhiányra számítanak – így a GKI elemzése arról, hogyan „kellett volna” megvédeni a magyar munkahelyeket, szakmailag nehezen értelmezhető.
Címlapkép: MTI/Mónus Márton.
A foglalkoztatottak száma továbbra is meghaladja a 4,7 millió főt, a munkanélküliségi ráta pedig soha nem látott alacsony szinten maradt. A gazdasági környezet stabilizálódása esetén újra lendületet kaphat a munkaerőpiac, erősítve a foglalkoztatási mutatókat.
Az oktatásban és munkaerőpiacon a nők helyzete javulóban van, miközben a fiatal férfiak egyre nagyobb része szakad le és szorul ki a társadalomból.
Nincs mese, átalakul a garantált bérminimum, a következő években több mint egymillió munkavállaló fizetését érintheti a változás.
A foglalkoztatottak száma 32 ezer fővel nőtt, miközben a munkanélküliségi ráta a nyári hónapokban 4,3 százalékra mérséklődött, ami 0,4 százalékpontos csökkenés a téli csúcshoz képest. Továbbra is érdemi munkaerő-tartalék található, elsősorban a nők, a 25 éven aluliak, az 55 év felettiek és az alacsonyan képzettek körében – emeli ki a friss KSH-adatokat értékelve a Makronóm Intézet elemzője.
Tíz emberből több mint kilencnek van munkája.
Kedvező képet fest a munkaerőpiac helyzete, de nemcsak ez a jó hír a friss adatok szerint.
Kína új irányvonalat hirdetett: 2025-től radikálisabb élénkítő lépésekkel kívánja támogatni a növekedést. Bár a bejelentések rövid távon optimizmust hoztak a tőzsdékre, a szakértők óvatosságra intenek: a szavak mögötti valódi tettek és azok hatékonysága még mindig kérdéses marad.
