Merre tart Európa ipara a 2020-as években?

A dokumentum rövid bevezető részét követően helyzetértkelést ad az európai iparról, különös tekintettel annak globális versenyképességére, klímasemlegességhez való hozzájárulására és a digitális jövőben betöltött szerepére. A dokumentum gerincét azok az elemek adják, melyek a Bizottság szerint az európai ipar megfelelő átalakításához szükségesek, így:

•    mélyebb és digitálisabb egységes piac,
•    egyenlő versenyfeltételek biztosítása globálisan,
•    az ipar támogatása a klímasemlegesség jegyében,
•    körforgásos gazdaság kiteljesítése,
•    az ipari innováció szellemének beágyazása,
•    képzés és átképzés,
•    az átálláshoz kapcsolódó beruházás és finanszírozás.

Mindezen elemek teljesítésén túlmenően további fontos célkitűzés, hogy a következő évtizedben megerősítsék Európa ipari és stratégiai autonómiáját, továbbá az ágazaton belüli kapcsolatokat.

A stratégia bevezetőjében leszögezi, hogy Európa mindig is az ipar fellegvára volt. A történelmi hagyományaink is azt mutatják, hogy az európai ipar sok esetben alkalmas volt arra, hogy a változtatások élére álljon.

A folyamatokból az következik, hogy a klímasemlegességet, körforgásos gazdaságot szükséges előtérbe helyezni a jövőben, melyek megvalósításához új innovációkra, új technológiákra és új beruházásokra van szükség. 

Az európai iparral kapcsolatos helyzetértékelés fontos megállapítása, hogy a kontinens jövőbeli fejlődésében az ipar kulcsszerepet tölt be, hiszen az EU-s gazdaság 20%-át adó ágazat mintegy 35 millió embert foglalkoztat, az áruexport 80%-át adja, ráadásul mindezt úgy, hogy az európai vállalkozások 99%-a kkv-nek minősül. Az EU-is ipar globális versenyelőnyei:
•    magas hozzáadott értéket képviselő termékek és szolgáltatások,
•    példaértékű szociális, munkaügyi és környezetvédelmi normák,
•    kiemelkedő innovációs kapacitások.

Az EU globálisan nézve lemaradásban van ugyanakkor a felhő-, illetve bizonyos adatalkalmazások területén. Jelen folyamatokat a termékektől a szolgáltatások irányába történő elmozdulás, a körkörös gazdaság megjelenése jellemzi, továbbá annak igénye, hogy a termelés bizonyos ágazatokban egyre inkább visszakerüljön Európába.

Globálisan versenyképes és a világban vezető szerepet betöltő ipar

Mivel az európai ipar sikerének, versenyképességének titka a jól működő, integrált és jelentős méretű korlátozásmentes egységes piac, az EU kész latba vetni azt, továbbá gazdasági és diplomáciai eszközeit annak érdekében, hogy a globális piaci verseny torzulások, protekcionista intézkedések nélkül, szabadon működhessen. Ehhez fontos eszközt nyújthatnak a jövőben olyan magas színvonalú globális szabványok kidolgozása, melyek az európai értékeken alapulnak.

A klímasemlegességet elősegítő ipar

Miután Európa 2050-re a világ első klímasemleges kontinensévé kíván válni, melyet az európai zöld megállapodásban rögzítettek is, az európai számára jelentős kihívásokat tartogatnak a következő évtizedek. Az energiaigényes ágazatoknak tehát törekedniük kell saját szénlábnyomuk csökkentésére, melyhez biztonságos, tiszta és megfizethető energia- és nyersanyagellátást kell biztosítani.

Európa digitális jövőjét alakító ipar

A digitális technológiák a jövőben egyre inkább átalakítják majd az ipar arculatát és az üzleti szokásokat. Az EU számára fontos kihívás, hogy megerősítse a jövőben a digitális egységes piacot, bővítse a digitális infrastruktúrára irányuló ipari kapacitásokat, továbbá sikeresen kiépítse az 5G hálózatot és felkészüljön a 6G hálózatok kialakítására is. A dokumentum szerint az unió többek között ezzel lesz képes a technológiai verseny élére állni.

A stratégia külön fejezetet szentel azoknak az intézkedéseknek, mely Európa másoktól való függőségét próbálja meg elkerülni, illetve oldani:

•    a közvetlen külföldi befektetések átvilágítására szolgáló keret: 2020-ban lépett életbe, az unió érdekeit biztonsági és közrendi szempontból védi,
•    stratégiai digitális infrastruktúra kiépítése: 5G-hálózat, kritikus kvantumkommunikációs infrastruktúra,
•    kulcsfontosságú alaptechnológiák kifejlesztése: pl. robotika, a mikroelektronika, nagy teljesítményű számítástechnika, adatfelhőinfrastruktúra, blokklánc, fotonika, ipari biotechnológia, biomedicina, nanotechnológiák, gyógyszerek, fejlett anyagok és technológiák,
•    Európai Védelmi Alap: integrált védelmi ipari bázis kiépítése nyitott és dinamikus ellátási láncok, a KKV-k bekapcsolódási lehetőségeit bővítő eszközök, határon átnyúló együttműködések, valamint forradalmi technológiák alkalmazásának segítségével,
•    űrtechnológiák, -adatok és -szolgáltatások fejlesztése a polgári, az űr- és a védelmi iparágak közötti szinergiák megteremtésével, bővítésével,
•    a klímasemlegességre való átállás csökkenti az európai ipar külföldi fosszilis energiahordozóktól való függőségét, 
•    új európai gyógyszerstratégia.

A 2020-as évtized az európai ipar számára rengeteg kihívást tartogat tehát, ezért időszerű volt, hogy tanácsi kezdeményezésre a Bizottság stratégiát dolgozzon ki a témában. Kétségtelen, hogy a dokumentum számos részében jól ragadja meg a lényeges irányokat, megfelelően reflektál a globális és európai folyamatokra, azokra a kulcsfontosságú területekre, melyeken előrelépés szükséges. Látni kell ugyanakkor, hogy számos kérdésben nem látunk megoldást a jelentkező problémákra, illetve elnagyolt megállapításokat is olvashatunk számos fontos kérdéssel kapcsolatban. Így pl.

Mindössze annyit olvashatunk, hogy az átállás 1 millió új munkahelyet fog teremteni, azonban arról nincs szó, hogy pl. a járműiparban mennyi munkahely szűnik majd meg azon egyszerű oknál fogva, hogy az elektromos motorok összeszereléséhez jóval kevesebb dolgozóra van szükség, mint a benzines, illetve dízeles erőforrások előállításához.

A teljes dokumentum itt olvasható: Új európai iparstratégia COM(2020) 102 https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/PDF/?uri=CELEX:52020DC0102&from=EN