Az Európai Bizottság hosszas tárgyalásokat követően, az Európai tanács kezdeményezésére 2020 márciusában adta közre az EU új iparpolitikai stratégiáját, amely helyzetértékelést ad az európai iparról. Szemlénk és elemzésünk a jelentésből.
A dokumentum rövid bevezető részét követően helyzetértkelést ad az európai iparról, különös tekintettel annak globális versenyképességére, klímasemlegességhez való hozzájárulására és a digitális jövőben betöltött szerepére. A dokumentum gerincét azok az elemek adják, melyek a Bizottság szerint az európai ipar megfelelő átalakításához szükségesek, így:
• mélyebb és digitálisabb egységes piac,
• egyenlő versenyfeltételek biztosítása globálisan,
• az ipar támogatása a klímasemlegesség jegyében,
• körforgásos gazdaság kiteljesítése,
• az ipari innováció szellemének beágyazása,
• képzés és átképzés,
• az átálláshoz kapcsolódó beruházás és finanszírozás.
Mindezen elemek teljesítésén túlmenően további fontos célkitűzés, hogy a következő évtizedben megerősítsék Európa ipari és stratégiai autonómiáját, továbbá az ágazaton belüli kapcsolatokat.
A stratégia bevezetőjében leszögezi, hogy Európa mindig is az ipar fellegvára volt. A történelmi hagyományaink is azt mutatják, hogy az európai ipar sok esetben alkalmas volt arra, hogy a változtatások élére álljon.
A folyamatokból az következik, hogy a klímasemlegességet, körforgásos gazdaságot szükséges előtérbe helyezni a jövőben, melyek megvalósításához új innovációkra, új technológiákra és új beruházásokra van szükség.
Az európai iparral kapcsolatos helyzetértékelés fontos megállapítása, hogy a kontinens jövőbeli fejlődésében az ipar kulcsszerepet tölt be, hiszen az EU-s gazdaság 20%-át adó ágazat mintegy 35 millió embert foglalkoztat, az áruexport 80%-át adja, ráadásul mindezt úgy, hogy az európai vállalkozások 99%-a kkv-nek minősül. Az EU-is ipar globális versenyelőnyei:
• magas hozzáadott értéket képviselő termékek és szolgáltatások,
• példaértékű szociális, munkaügyi és környezetvédelmi normák,
• kiemelkedő innovációs kapacitások.
Az EU globálisan nézve lemaradásban van ugyanakkor a felhő-, illetve bizonyos adatalkalmazások területén. Jelen folyamatokat a termékektől a szolgáltatások irányába történő elmozdulás, a körkörös gazdaság megjelenése jellemzi, továbbá annak igénye, hogy a termelés bizonyos ágazatokban egyre inkább visszakerüljön Európába.
Globálisan versenyképes és a világban vezető szerepet betöltő ipar
Mivel az európai ipar sikerének, versenyképességének titka a jól működő, integrált és jelentős méretű korlátozásmentes egységes piac, az EU kész latba vetni azt, továbbá gazdasági és diplomáciai eszközeit annak érdekében, hogy a globális piaci verseny torzulások, protekcionista intézkedések nélkül, szabadon működhessen. Ehhez fontos eszközt nyújthatnak a jövőben olyan magas színvonalú globális szabványok kidolgozása, melyek az európai értékeken alapulnak.
A klímasemlegességet elősegítő ipar
Miután Európa 2050-re a világ első klímasemleges kontinensévé kíván válni, melyet az európai zöld megállapodásban rögzítettek is, az európai számára jelentős kihívásokat tartogatnak a következő évtizedek. Az energiaigényes ágazatoknak tehát törekedniük kell saját szénlábnyomuk csökkentésére, melyhez biztonságos, tiszta és megfizethető energia- és nyersanyagellátást kell biztosítani.
Európa digitális jövőjét alakító ipar
A digitális technológiák a jövőben egyre inkább átalakítják majd az ipar arculatát és az üzleti szokásokat. Az EU számára fontos kihívás, hogy megerősítse a jövőben a digitális egységes piacot, bővítse a digitális infrastruktúrára irányuló ipari kapacitásokat, továbbá sikeresen kiépítse az 5G hálózatot és felkészüljön a 6G hálózatok kialakítására is. A dokumentum szerint az unió többek között ezzel lesz képes a technológiai verseny élére állni.
A stratégia külön fejezetet szentel azoknak az intézkedéseknek, mely Európa másoktól való függőségét próbálja meg elkerülni, illetve oldani:
• a közvetlen külföldi befektetések átvilágítására szolgáló keret: 2020-ban lépett életbe, az unió érdekeit biztonsági és közrendi szempontból védi,
• stratégiai digitális infrastruktúra kiépítése: 5G-hálózat, kritikus kvantumkommunikációs infrastruktúra,
• kulcsfontosságú alaptechnológiák kifejlesztése: pl. robotika, a mikroelektronika, nagy teljesítményű számítástechnika, adatfelhőinfrastruktúra, blokklánc, fotonika, ipari biotechnológia, biomedicina, nanotechnológiák, gyógyszerek, fejlett anyagok és technológiák,
• Európai Védelmi Alap: integrált védelmi ipari bázis kiépítése nyitott és dinamikus ellátási láncok, a KKV-k bekapcsolódási lehetőségeit bővítő eszközök, határon átnyúló együttműködések, valamint forradalmi technológiák alkalmazásának segítségével,
• űrtechnológiák, -adatok és -szolgáltatások fejlesztése a polgári, az űr- és a védelmi iparágak közötti szinergiák megteremtésével, bővítésével,
• a klímasemlegességre való átállás csökkenti az európai ipar külföldi fosszilis energiahordozóktól való függőségét,
• új európai gyógyszerstratégia.
A 2020-as évtized az európai ipar számára rengeteg kihívást tartogat tehát, ezért időszerű volt, hogy tanácsi kezdeményezésre a Bizottság stratégiát dolgozzon ki a témában. Kétségtelen, hogy a dokumentum számos részében jól ragadja meg a lényeges irányokat, megfelelően reflektál a globális és európai folyamatokra, azokra a kulcsfontosságú területekre, melyeken előrelépés szükséges. Látni kell ugyanakkor, hogy számos kérdésben nem látunk megoldást a jelentkező problémákra, illetve elnagyolt megállapításokat is olvashatunk számos fontos kérdéssel kapcsolatban. Így pl.
Mindössze annyit olvashatunk, hogy az átállás 1 millió új munkahelyet fog teremteni, azonban arról nincs szó, hogy pl. a járműiparban mennyi munkahely szűnik majd meg azon egyszerű oknál fogva, hogy az elektromos motorok összeszereléséhez jóval kevesebb dolgozóra van szükség, mint a benzines, illetve dízeles erőforrások előállításához.
A teljes dokumentum itt olvasható: Új európai iparstratégia COM(2020) 102 https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/PDF/?uri=CELEX:52020DC0102&from=EN
Kedden Luxemburgban az Európai Unió Bírósága előtt megkezdődött a gyermekvédelmi törvény tárgyalása. Az ügyről Rodrigo Ballestert, az MCC Európai Tanulmányok Műhelyének a vezetőjét kérdeztük.
Az Európai Unióban a többség szép lassan átvenné a magyar migrációs politika elemeit, csakhogy a népakarat teljesülését az Európai Unió Bírósága akadályozza. A törvényes parlamentek és kormányok azonban készek a cselekvésre.
Ami nem hajlik, az törik – régi bölcsesség juthat eszünkbe az amerikai választási eredményeket nézegetve. A visszatérő elnök erős felhatalmazással vághat neki második ciklusának. Az inga visszalendült. Csak ennyi történt?
A diktafonmatiné helyett fókuszáljunk hát azokra az eseményekre, amelyek közeljövőnket, közép-európai mindennapjainkat alakítják majd! Constantinovits Milán írása.
Már azt is tudjuk, mikorra várható az ítélet.
Sokféle módon megálmodták már a jövőt, nem egy esetben akár legitimálva mások életének kioltását, és nem ritkán ebből még sportot is űztek. 25 éve az Epic is így tett, ami sokak életét változtatta meg.
Az orosz katonák új robbanószerkezeteket fedeztek fel a kurszki régióban, melyeket szerintük az ukránok szórtak szét. Az apró robbanószer az oroszok szerint még az olyan brutális eszköznél is rosszabb, mint a hírhedt PFM-1-es.
