Meghatározó lesz a lakosság védettségének elérése a jegybank elnöke szerint.
Az elemzés szerint minden esély megvan, hogy Magyarország az elmúlt száz év egyik leggyorsabb válság utáni gazdasági növekedését érje el; meghatározó lesz azonban, hogy mikorra sikerül elérni a lakosság fertőzéssel szembeni védettségét. Matolcsy György a Magyar Nemzet hétfői lapszámában kifejtette: a járvány az elmúlt száz év ötödik legnagyobb visszaesését okozta Magyarországon, ami rövid távon sok sebet ejt, de a gazdaság alapszövetét nem rombolja, mert „az immunrendszerünket előzőleg megerősítettük és a válságot jól kezeltük”. Utalt arra, hogy a kormány intézkedései mellett a Magyar Nemzeti Bank (MNB) az év során mintegy 5800 milliárd forintot, a GDP 13 százalékával megegyező forrást juttatott a gazdaságba, ezzel megelőzve, hogy a gazdasági és egészségügyi válságból pénzügyi válság is kialakuljon.
Beruházások fontossága
A felzárkózás ütemének fenntartásához azonban további lépések lesznek szükségesek – tette hozzá. Egyrészt a beruházási rátát évi 25 százalék felett kell tartani, ehhez az állami beruházások növelésére és a lakossági beruházások támogatására egyaránt szükség lesz. Másrészt a válság során megszűnő munkahelyek helyett legalább ugyanannyi, de a korábbiaknál termelékenyebb munkahelyet kell teremteni; végül el kell kerülni a hitel nélküli kilábalást.
Digitális átállás, demográfiai fordulat
Annak érdekében, hogy fenntartsuk az eurózónával szemben az elmúlt években elért két-háromszázalékos növekedési többletet, teljes versenyképességi fordulat szükséges – mutatott rá az MNB elnöke. Elsősorban a digitális átállást kell felgyorsítani, emellett fel kell készülni a zöldfordulatra, mert az ökológiai fenntarthatóság új technológiák bevezetését teszi szükségessé. Megjegyezte, hogy demográfiai fordulat nélkül nincs hosszú távon is sikeres gazdasági felzárkózás.
Az ellenzék kiszolgáltatná a gazdaságot a külföldi befektetőknek
Matolcsy György a lapnak beszélt arról is, hogy ha 2022-ben az ellenzék kerülne hatalomra, véleménye szerint az azzal járna, hogy eladnák a stratégiai ágazatokat, kiszolgáltatnák a gazdaságot a külföldi befektetőknek a külső eladósodás révén, a munka helyett a spekulációt és a potyautas-stratégiákat támogatnák, ami morális és gazdasági válsághoz, tartós leszakadáshoz vezetne, majd a szükségszerűen előálló válságot megszorításokkal kezelnék.
(MTI)
Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt
Az unordotox gazdaságpolitika atyja márciusban, 12 év után befejezi a munkáját a jegybank élén. Összeszedtük, hogyan jutott el a növekedést hajhászó különc megoldásoktól a „küklopsz-üzemmódig” és távolodott el a korábbi szövetségesétől.
Nincs érdemi szakmai ellentét a Magyar Nemzeti Bank és a gazdasági kormányzat között, csak az együttműködés hiányzik.
Ezúttal Varga Mihály pirított oda.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa érintetlenül hagyta az alapkamatot keddi ülésén, így az változatlanul 6,75 százalék. A jegybank döntését a Makronóm Intézet senior makrogazdasági elemzője értékelte.
Hangsúlyozta, hogy a gazdaságot érintő vitáknál az intézményi kérdések kerülnek előtérbe, nem az egyéneké.
A kormány hitt abban, hogy a jegybank és a tárca közötti kapcsolatot egy konszolidáltabb és előremutató útra terelik – mondta a nemzetgazdasági miniszter.
Szerinte fogadja el az eredményt, és menjen golfozni, ha Harris nyer.
A donyecki bányász, Alekszej Sztahanov Sztálin halála után már nem volt fontos. .
