Az első három negyedévben 12 876 új lakás épült, 25 százalékkal több, mint egy évvel korábban. A kiadott építési engedélyek és egyszerű bejelentések alapján építendő lakások száma 17 278 volt, 37 százalékkal kevesebb, mint a múlt év azonos időszakában – jelentette csütörtökön a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
Budapesten 2420 lakást vettek használatba, 4,1 százalékkal kevesebbet, mint 2019 első három negyedévében.
A harmadik negyedévben az egy évvel korábbinál 9,1 százalékkal több, 4179 lakás épült fel, bár Budapesten 34,6 százalékkal kevesebb összesen 763 lakást adtak át. A megyei jogú városokban viszont 23,1 százalékkal, a többi városban 50,2 százalékkal, a községekben 13,1 százalékkal több új lakás készült el, mint tavaly a harmadik negyedévben.
Az építési engedélyek megoszlása alapján a nagyvárosokban az építendő lakások száma alig több mint fele volt a tavalyinak – Budapesten 55 százaléka, a megyei jogú városokban 54 százaléka. A kisebb településeken a csökkenés mérsékeltebb volt, a városokban az építendő lakások száma a megelőző évinek 70 százalékát, a községekben 83 százalékát tette ki. Az építtetők az esetek 55 százalékában éltek az egyszerű bejelentés lehetőségével – közölte a KSH.
(MTI)
Az építőipar szeptemberben ismét gyengén teljesített, éves szinten 8,2 százalékos visszaeséssel. Az állami beruházások csökkenése és a vállalati óvatosság visszafogja a növekedést, de a rendelésállomány bővülése biztató kilátásokat jelent. Kérdés, hogy a kereslet növekedése okoz-e majd újabb áremelkedést.
Jövőre fordulat várható a lakásépítésekben, amit az új kormányzati intézkedések – például az 5 százalékos áfa és a kamatplafon – is ösztönözhetnek – véli a Makronóm Intézet elemzője. Az építési kedv vidéken már élénkül: a kiadott engedélyek száma a harmadik negyedévben közel 40 százalékkal nőtt, és a lakáshitelek iránti kereslet is több mint duplájára emelkedett. Igaz, a lakásépítések, azaz az átadások száma egyelőre csökkent a KSH ma közzétett adatai szerint.
Negyedéves és éves alapon is 0,7 százalékkal csökkent a hazai gazdaság teljesítménye a KSH frissen közölt adatai alapján. A Makronóm Intézet elemzője szerint az elhúzódó felpattanás egyelőre a jövő évi gazdasági kilátások kapcsán is bizonytalanságot szül, annak mértékére továbbra is a külső kereslet alakulása lesz a legnagyobb befolyással.
Jelentős változásokra lehet számítani.
Hamar megcáfolták Magyar Péter érveit.
A 2025-ös évben is két számjegyű ütemben, várhatóan 10,5 százalékkal nőnek a bruttó keresetek – véli a Makronóm Intézet elemzője. Ehhez két dolog szükséges: a sajtóértesülések alapján 12 százalék körül várható minimálbér-emelés, valamint a gazdasági növekedés dinamizálódása a jövő év elejére.
Nem csak nekünk tűnt fel, tényleg egyre kevésbé harcias Zelenszkij retorikája.
Reméli, hogy tényleg befolyásos lesz, „tegnapelőtt is elmentünk bulizni” – árulja el a hanganyagon a Tisza Párt elnöke korábbi párjának.
