Stagnált az euróövezeti magánszektor gazdasági teljesítménye októberben, ahogy a szolgáltatási szektorra újabb csapást mért a koronavírus-járvány terjedését akadályozó szigorú intézkedések visszavezetése, ami duplaaljú recesszióval fenyeget.
Erre utal legalábbis az IHS Markit londoni székhelyű pénzügyi-gazdasági adatszolgáltató felmérése, amelynek szerdán közölt végleges adatai szerint a feldolgozóipari és szolgáltatóipari adatokból képzett, összetett beszerzésimenedzser-index (BMI) 50,0 pontra süllyedt az előző havi 50,4 pontról. Elemzők az előzetes adattal megegyező értéket, 49,4 pontot vártak.
Az áprilisi mélypont emelkedni kezdett és júliusban már erős növekedésre váltott az index, de a következő hónapokban folyamatosan csúszott lefelé az értéke és októberben már a növekedést és a csökkenést egymástól elválasztó 50 pontos küszöbre süllyedt.
A lassulás az euróövezetben domináns szerepet játszó szolgáltatóiparra vezethető vissza, amelynek beszerzésimenedzser-indexe 46,9 pontra esett a szeptemberi 48,0 pontról. Elemzők az előzetes adattal megegyező értékre, 46,2 pontra számítottak októberről.
A közelmúltat jellemző trendbe illeszkedve októberben is jelentős különbség volt a szolgáltatások és a feldolgozóipar teljesítménye között. Az IHS Markit még hétfőn publikált felmérése szerint az euróövezeti feldolgozóipar beszerzésimenedzser-indexe 1,1 ponttal, 54,8 pontra emelkedett októberben, ami 2018 júliusa óta a legjobb érték.
Az összetett BMI értéke 55,0 pontra, 3 havi csúcsra emelkedett, a szolgáltatóipari beszerzésimedzser-index viszont négy hónap óta először 50 pont alá, 49,5 pontra csökkent a szeptemberi 50,6 pontról.
Franciaországban, a második legnagyobb euróövezeti gazdaságban viszont öthavi mélypontra süllyedt a gazdaság teljesítménye. A szolgáltatóipari beszerzésimenedzser-index 1,0 ponttal 46,5 pontra, a kompozit BMI pedig ugyancsak 1,0 ponttal, 47,5 pontra esett októberben.
Az adatokat kommentálva Chris Williamson, az IHS Markit vezető közgazdásza rámutatott, hogy a koronavírus-járvány második hullámának megfékezését célzó szigorú intézkedések bevezetése után rendkívül nehéz elképzelni, hogy miként tudják elkerülni az euróövezeti gazdaságok teljesítményük csökkenését, különösen Franciaország, Olaszország és Spanyolország esetében, amelyek hazai összterméke már ismét csökkenni kezdett. Az egyetlen kivétel Németország, ahol a feldolgozóipar ellensúlyozni tudta a szolgáltatási ágazat visszaesését. Ezzel együtt is
– figyelmeztetett Williamson.
Az euróövezet gazdasága az előző negyedévhez képest 11,8 százalékkal csökkent április-júniusban, de a vártnál nagyobb mértékben, 12,7 százalékkal nőtt július-szeptemberben.
(MTI)
Az elemző szerint ugyanis „nemcsak a Fidesz-szavazóknak jó, hogy van rezsicsökkentés, hanem a Tisza-szavazók túlnyomó részének is. Persze, vannak ott is teszlások és luxusbaloldaliak, de a szavazótáboruk nagy része az a rezsicsökkentés haszonélvezője.”
Berlin új döntése komoly kérdéseket vet fel a személyes szabadságjogok és a német vezetés terveit illetően.
Természetesen megint őket kiáltották ki félelemkeltőknek és szélsőségesnek, nem a bűnözőket.
A német külügyminiszter elárulta, a „többi tagállam nem fogja tétlenül nézni Magyarország magatartását”.
Egy friss kutatás szerint a helyzet kezd kicsúszni a családok kezéből.
Csúnyán megemelkedett az üzemanyag ára.
Hiperinfláció és államcsőd – „csak” ilyen következményei lehetnek, ha megvalósul a Magyar Péterék terve.
Magyarország gázellátása nincs veszélyben, de észnél kell lenni – mondta Orbán Viktor miniszterlnök Kiskundorozsmán.
„Ha nem kötnek megállapodást, felrobbantok ott mindent” – mondta az amerikai elnök.
